Árvízveszély a Paksi Atomerőműnél: kiderült, érintett-e az energiatermelés
Kérdéses volt, hogy a Közép-Európa-szerte lezúduló heves csapadék okozta árvíz veszélyt jelent-e a paksi atomerőmű energiatermelésére.
Országszerte folytatódnak a védekezési munkák.
Országszerte folytatódnak a védekezési munkálatok. A Dráván rekordvízállást mértek, a Mura is tetőzik, a Sajó és a Rába áradása sem kímélte a környező településeket, illetve a Hernád, a Tarna és a Bodrog megemelkedett vízszintje is jelentős károkat okozott. A következő hat napban a Dunán elsőfokú, a Rábán, a Murán és a Dráván a harmadfokú árvédelmi készültségi szintet meghaladó vízállás várható.
Összeszedtük, mely folyóink voltak rekordmagasság közelében az elmúlt napok rossz időjárása miatt.
Négy zalai településen zajlottak védekezési munkálatok a Mura áradása miatt – írta honlapján a Zala Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság.
Muraszemenyén, Molnáriban, Murarátkán és Tótszerdahelyen kezdődött árvízi védekezés a megáradt Mura folyó miatt.
Muraszemenyén mintegy ötven önkéntes dolgozott a gát megerősítésén, homokzsákokkal védtek körbe három lakóházat, ugyanakkor az egyik ingatlanban élő idős embernek el kellett hagynia otthonát a magas víz miatt. Az önkéntesek csaknem 2500 homokzsákot használtak fel a védekezéshez, őket egy munkagép is segítette a védekezésben.
Murarátkán, a településen átmenő 7538-as utat a falu közepén lezárták, és mobilgátat helyeztek ki.
Tótszerdahelyen hetven önkéntes közel 13 ezer homokzsákkal erősítette meg a helyi töltést, itt is munkagépek és hordójárművek segítettek a védekezésben.
Molnáriban százötven önkéntes fáradozott a helyi töltés magasításán, amihez 15 ezer homokzsákot használtak fel. A munkában Bak, Nagylengyel, Zalaszentiván, Molnári, Pórszombat és Gellénháza települési önkéntes mentőcsoportjai, a Pelso Járási, a Göcsej Járási, valamint a Zala mentőcsoport tagjai vették ki részüket.
A Mura vízállása jelenleg 547 centiméter.
Hétfő reggel a Dráván Őrtilosnál is megdőlt a valaha volt legmagasabb vízállás.
Az előrejelzések szerint a hatalmas csapadékmennyiségét okozó ciklon várhatóan még a mai napig a térségben marad, de a korábbiakhoz hasonló mennyiségű csapadékra már nem kell számítani.
A vízügyes szakemberek továbbra is rugalmas védekezést alkalmaznak; több forgatókönyvvel kellett készülniük, hiszen nemcsak a hidrológiai előrejelzés, hanem a külföldi tározók vízeresztése is befolyásolja az érintett folyót.
„72 óra elteltével is csak nő és nő a vízszint” – írja közösségi oldalán Kelei Zita polgármester.
A Rába Szentgotthárdnál és Körmendnél a hétvégén megközelítette a valaha volt legmagasabb vízállást, most már mindkét szakaszon apad.
A következő napokban a folyó a nyílt ártereken okoz majd elöntéseket, de lakott területeket közvetlenül nem fog veszélyeztetni. A szántóföldi elöntések miatt az alsó szakaszokon lassul majd az apadás. A rönöki és a rábagyarmati záportározókat a hétvégén üzembe helyezték, az azokban visszatartott árhullám így településeket nem öntött el – közölte az OVF.
A Rába vízállása miatt Sárvárnál is harmadfokú árvízvédelmi készültség lépett életbe. Sárváron augusztus 7-én késő délután megközelítette a Rába vízszintje a 350 centimétert. 21:45-re azonban – minden várakozást, előrejelzést meghaladva – átlépte a 400 centimétert.
1965-ös árvíz idején volt eddig a legmagasabb a szintje, 490 centiméter, és elöntötte a várost.
Azóta megépült a gát.
„A Rába-hídról sokan figyelték a folyó nagyságát, sodrását, sáros színét, az elsodort faágakat és a szemetet. Most a víz az Úr, bízunk abban, hogy a gát megvéd bennünket, és városunkban nem várhatóak akkora károk, mint a Szentgotthárd és Körmend környékén. A Csecsér-Rába összefolyásánál és a hegyközségi temető alatt a part menti szántóföldeket elöntötte a víz” – olvasható a Sárvár Lendületben Facebook-oldalon.
A Sajón lévő árhullám a folyó határszakaszán Sajópüspökinél vasárnap kora délután tetőzött, azóta lassú apadás kezdődött.
A folyó középső szakaszán Sajószentpéternél a másodfokot meghaladó, de a harmadfokot el nem érő tetőzés várható a mai nap folyamán. Az árvízvédelmi készültségekkel érintett védelmi szakaszokon továbbra is a fokozatoknak megfelelő éjjel-nappali figyelő- és járőrszolgálatot tartanak a vízügyi igazgatóságok – részletezték sz illetékesek.
„A Sajó jelenleg Sajószentpéternél tetőzik a III. fokot (350 cm) meghaladó 371 cm-es vízállással. Fentebb a határszakaszon ütemes az apadás,
Sajópüspökinél a tegnap hajnali tetőzés óta már több mint egy métert csökkent a vízszint”
– írja az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság.
Tegnap az északi vízgyűjtőkön sokfelé alakult ki eső, zápor, zivatar.
„Ma a tegnapihoz hasonlóan a Hernád és a Bodrog vízgyűjtőjén valószínű több felhő és csapadék, de a lehulló mennyiségek már valószínűleg lényegesen elmaradnak majd az előző napon mértektől.
Ma reggel vízfolyásaink duzzasztásmentes szakaszai változatos mederteltséget és vízmozgást mutattak, de egyre inkább az apadó jellegűek”
– számol be az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság.
A Tarna és mellékvizei apadnak, de a felső szakaszokat még bővízű állapota miatt Tarnaméra és Tarnaörs térségében egyelőre lassú a vízszintek csökkenése.
Ma és holnap még készültségi szint feletti vízállások valószínűek, I. fok alá valószínűleg csak csütörtökön süllyed a vízszint.
Árhullám közelít a Dunán is.
Rekord közeli árhullámokra is számítani kell a nagy mennyiségű csapadék miatt.
Az elmúlt két nap esőzése már árhullámokat indított el a Dunán és a Dráván, ami miatt Mohácsnál több mint három méterrel emelkedik a Duna vízszintje.
Budapestnél a tetőzés augusztus 9-én várható 500-550 centiméter körüli vízállással.
Mohácson pedig jövő szombaton már hatméteres víz várható. A folyó ezt követően tovább árad, megközelítheti akár a 700 centimétert is, ekkor rendelik el az elsőfokú készültséget, ami annyit jelent, hogy gyakrabban és alaposabban ellenőrzik a gátak és egyéb védművek állapotát.
Nyitókép: A Mura áradása okozta károk, Forrás: Letenye Tűzoltóság