Több szempontból is érdekes kutatás kezdődött 2022-ben a Baranya megyei Kárász község határában, az egykori Petrőc falu helyén.
Kovács Gergő írása a Mandiner hetilapban
Petrőc falu utolsó írásbeli emléke 1582-ből való, a kisnemes Petrőczi család és jobbágyok lakták, feltehetőleg a tizenöt éves háború idején menekültek el. Most
és a nyomozás kivételes kalanddá bővült: a szakemberek sikeresen össze tudták hangolni a környezeti paraméterek feltérképezését a régészeti feltárással és a néprajzi gyűjtőmunkával, így már a kezdeti fázisban jól látszik, hogy a kutatás követendő példa lehet a múlt újszerű, komplexebb megismerésére.
Máté Gábor néprajz- és tájkutató, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa lapunknak elmondja: „Petrőc gyönyörű hely! Nagyjából ez volt a kiindulópont, ami, valljuk be, nem hangzik túl tudományosan, de sokszor a tudományt is befolyásolják az érzelmek. A szubjektív szempontokat félretéve, feltétlenül szerencsésnek tűnt, hogy a gyepes felszínen szemmel láthatóan is sok a törmelékanyag, így Petrőcön ép föld alatti struktúrákat – alapozást, falat – remélhettünk.”
Mint kiderült, Petrőc a történeti források tekintetében inkább az átlagost, semmint a kivételest képviseli, kevés közép- és török kori forrás szól róla. „Más a helyzet, ha rendszerben szemléljük a faluhelyet, így mindjárt más minőséget képvisel” − hangsúlyozza a kutató.
– ezek szinte mindegyike elpusztult a török uralom alatt –, s nemcsak egy falu, de egy kisebb táj jellegzetességeit is magán hordozza. A hódoltság korában sok száz hozzá hasonló felépítésű kis falu pusztult el a Dél-Dunántúlon, elenyésző ismeretünk van róluk. „Itt nem egy jól ismert, ikonikus rom, hanem a különféle tudományos szempontok – régészet, néprajz, történelem, környezet – összhangja és a helyiek támogató hozzájárulása avatta kutatásra érdemesnek a helyet” – magyarázza az adjunktus.
A bemutatás egyik eleme természetesen a tudományos publikáció lesz; a téma kiválóan alkalmas arra, hogy videó, esetleg animáció segítségével mutassák be a táj változását, benne a település életének, szerkezetének átalakulását.
„De még rengeteg tennivalónk van, az út elején járunk. Inkább nyitott kérdésekről, semmint lezárt fejezetekről beszélhetünk, de ez benne a legvonzóbb. Egyszerűen nem tudhatjuk, hogy mit rejt a település többi, föld alatti része, és azt sem, hogy a környezeti információk milyen új összefüggésrendszert rajzolnak majd ki. Mindenképpen cél lehet majd egy emlékhely kialakítása, információs tábla, padok elhelyezése és a terület bekötése a turisztikai vérkeringésbe” − fejtegeti Máté Gábor.
A kutatásban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem régészhallgatói és a Pécsi Tudományegyetem néprajz szakos hallgatói vesznek részt. A régészhallgatók az ásást, tisztítást, dokumentálást végezték,
„ha a csákány nem szólította őket is a munkába”.
A stabil tíz-tizenkét fős létszám mellett az egyes szakterületeken dolgozó kollégák és múzeumbarát fémkeresősök is segítették a munkát. A műszeres talajfelmérést Lóki Róbert, a drónozást Szabó Máté, a kőzetelemzést Jáger Viktor végezte, az etnobotanikai terepkutatást Varga Anna irányította.
„Fontos, hogy elvárt eredmények és szoros határidők nélkül vágtunk bele a munkába, megtartottuk a szakterületek elemzési önállóságát, tehát koordináltuk, nem felülről irányítottuk a munkát. Sok önzetlen ember közreműködése kellett a projekthez, a legnagyobb szponzor a kárászi önkormányzat volt,
ékes példáját adva annak, hogy a helyi emberek, közösségek mennyire kötődnek a lakhelyükhöz”
– meséli a tájtörténész.
A munka során együttműködik a jelenből közelítő néprajz és a múltat feltáró régészet egy-egy hazai műhelye. „Házhelyeket sikerült azonosítanunk, kiástunk egy objektumot, és annak a kőanyagában üvegolvasztással összefüggésbe hozható anyagot találtunk. Ez már maga a környezettörténet, hiszen az üvegolvasztás erdőirtással járó folyamat, amelynek a középkori történetéről alig vannak ismereteink. Felmértük a terület vízrajzi viszonyait, egykori legelőerdeit, és hozzávetőleges kronológiával rendelkezünk a tájváltozásra vonatkozóan. Elértük, hogy minden szakterületen problémaérzékeny kutatói kérdéseink vannak. Ez jó alap lehet a folytatáshoz” – fogalmaz a szakember.
Papp Adrienn, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem régésze elmondja, hogy Petrőc kutatásával reményeik szerint egy hosszú távú projektet kezdtek meg, amelyben a régészet különféle módszereit, legmodernebb technikáit használják. Hozzáteszi: a korábbi talajvizsgálatok képén egy templom alaprajza vált láthatóvá. Elsőként a templom állapotának, alaprajzának tisztázását és a környező terület további roncsolásmentes vizsgálatát tűzték ki célul. A templomról kiderült, hogy a környező települések lakói építőanyagként használták a köveit, és valójában csak az alapfalak árkait találták meg, amelyekbe a felhasználhatatlan kicsi köveket visszaszórták.
„A Kelet-Mecsek a szívem közepe, így amikor Máté Gábor szólt, hogy nézzem meg a templom ásatásakor felszínre kerülő kőzetanyagot, nagy izgalommal mentem a helyszínre.
Váratlan felfedezés volt az építőkövek között üvegsalakot találni.
Ez egyértelműen utalt arra, hogy a templom közvetlen környezetében egykor üveget olvasztottak, vagyis egy üveghuta maradványaira is számítani kell” − meséli Jáger Viktor geológus, földtudományi szakreferens.
Mindez azt mutatja, hogy az egykori ipari tevékenységek nyomai sokszor mozaikdarabkák: a kirakósban fakitermelés, üvegolvasztás, érckutatás, kőbányászat, kőzúzó malmok, szén-, mész- és téglaégetők és még egy sor kiszolgáló tevékenység nyomainak összefüggő és összeilleszthető darabkái fedezhetők fel. A részletekből pedig itt és a többi lelőhelyen is kirajzolódik a középkori Magyarország valósága.
Fotók: Facebook / PPKE BTK Régészettudományi Intézet
A huszonhét tagállamból álló közösség harminc fölöttivé bővítése ma még elsősorban bombasztikus, kevéssé reális javaslat.
Szerinte attól még soha senkinek nem lett egzisztenciálisan jobb, hogy sokan elmondták, hogy O1G.
Exportra is termelő, önellátó, magas életszínvonalú falusi életről tanúskodnak az új kutatások – mondja Simonyi Erika régész, akivel kincsekről, játékokról és korabeli babonákról is beszélgettünk.
A Meta további változtatásokat is tervez a platform kinézetét illetően.
Különc civilizációkutató, a Z generáció mentális állapota és mesterséges intelligencia – szeptember 21–22-én kilencedszerre rendezik meg a Brain Bar jövőfesztivált. Az alapítóval, Böszörményi Nagy Gergellyel beszélgettünk.
Az evangéliumot millióknak hirdető prédikátorral az V. Budapesti Demográfiai Csúcsot követően személyes megtéréséről, az egyház küldetéséről és Magyarország politikai súlyáról beszélgettünk.
Kövesse a Facebookon!
