Van értelme, van eredménye
Az abortuszpártiak érvelése azonban a legfőbb tartalmi ponton is hibás. Azt állítják, az abortuszszabályozás egyes elemeinek szigorítása, illetve életpárti intézkedések nem okozzák az abortuszok számának tényleges csökkenését (magyarul nem mentenek meg emberi életeket és nem előznek meg nők tömegeinél későbbi pszichés problémákat) – külföldi tanulmányok azonban ennek ellenkezőjét igazolják. Vagyis van értelme az élet értékét felismerő kormányok számára életpárti döntéseket hozni.
A Kaliforniai Egyetem kutatása alapján például azok a nők, akik az USA egyes tagállamaiban kifutottak a határidőből, vagy jelentősen megközelítették azt (a tagállamok saját hatáskörben alkothatják meg a részletszabályokat, ezért eltérő, hogy a várandósság hányadik hetéig engedélyezik területükön az abortuszt), jellemzően végül életet adtak gyermekeiknek.
Diana Greene Foster egy cikkében pedig rámutat: azokban az országokban, ahol valamilyen formában legálisan elvégezhető a terhességmegszakítás, azon nők fele, akiktől eltérő okoknál fogva megtagadták a beavatkozást, végül világra hozta gyermekét (másik felük jellemzően külföldön kérte a magzatgyilkosság elvégzését). A szerző rámutat arra is: azok az államok, amelyek olyan törvényeket fogadnak el, amelyek megnehezítik az abortuszellátáshoz való hozzáférést, hasonló mintát mutatnak.
A klinikák bezárásához vezető abortuszkorlátozások, továbbá az abortuszellátás állami biztosítási fedezetének megvonása és egyéb intézkedések