A miniszterelnök-jelölt a beszélgetés után megerősödött abban a hitében, hogy Magyarország biztonságát a NATO garantálja.
A választás előtt 10 nappal kétségbeesetten igyekszik bizonygatni Márki-Zay Péter, hogy korábbi félreérthető nyilatkozatai ellenére nem küldene, még NATO-kötelében sem magyar katonákat az ukrajnai háborúba.
Ismert: Márki-Zay február közepén Gulyás Márton műsorában jelentette ki: támogatná Ukrajna felvételét a NATO-ba, és
Elmondta: amennyiben a NATO úgy dönt, akár katonai segítséget is adna Ukrajnának. Márki-Zay azóta a „ha a NATO úgy dönt” kitétellel indokolja, hogy az ő miniszterelnöksége esetén nem sodródna bele Magyarország a konfliktusba, de a legutóbbi felmérések szerint az emberek inkább Orbán Viktor békét hangsúlyozó álláspontjával értenek egyet.
„A beszélgetés is megerősített abban: Magyarország biztonságát a NATO garantálja, amíg erős a NATO szövetség, addig Magyarország határain kívül tartható a háború. A tábornoknak is elmondtam: kormányváltás esetén nem megy magyar katona Ukrajnába, a magyar katonák az országon belül védik Magyarország biztonságát. A NATO sem kíván katonákat küldeni, vagyis amikor mi a NATO szövetség erősítése mellett érvelünk, akkor a béke és biztonság garantálását akarjuk” – kommentálta Márki-Zay a beszélgetést.
Az egyetlen probléma, hogy Clark tábornok 2000-ben visszavonult, tehát 22 éve nincs döntési pozícióban. Wikipédia-oldala szerint azonban a civil életben továbbra is aktív maradt: lelkes támogatója volt a Demokrata Pártnak a 2000-es évek elnökválasztási kampányaiban,
Ezek fényében nem meglepő, hogy – mint Márki-Zay írja – „Clark is utalt arra, hogy Orbánt a nyugati világban Putyin-bábként tartják számon, és visszatetszést kelt az a hintapolitika, amellyel évek óta gyengíteni, bomlasztani akarja a miniszterelnök Magyarország európai és transzatlanti kapcsolatrendszerét”.
Eközben a héten NATO-csúcs zajlik, Joe Biden amerikai elnök is megérkezett Európába. Orbán Viktor szerint veszélyes javaslatok vannak a NATO-csúcs asztalán, mivel vannak olyan tagállamok, amelyek felvetették, hogy légtérzárat kellene létrehozni Ukrajna felett, a kormányfő szerint azonban „a NATO azonban egy védelmi szövetség”, a NATO-nak tehát nem dolga katonai akciókba bonyolódnia a NATO területén kívül.
„Magyarország álláspontja világos: sem katonákat, sem fegyvereket nem akar küldeni a NATO területén túlra” – húzta alá a miniszterelnök.
Nyitókép: Facebook
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az amerikai lap nem finomkodott: szerintük az EU-csúcson látványosan összeomlott a bizottsági elnök és a német kancellár stratégiája.
A gigahitel csupán konzerválja a véres konfliktust, és ha az oroszok fokozzák a nyomást, ez a pénz is semmivé válik – a döntés valójában csak elodázta az ukrán hadsereg összeomlását. Brüsszel fellélegzett, de ez csak tűzoltás volt, nem megoldás.
Nem lenne most miről beszélnünk, ha az Európai Unió a jogállamiság és alapjogok védelme keretében bátorkodna szavatolni az őshonos kisebbségek önrendelkezési szabadságát.
„A jog és a józan ész győz egyelőre” – írta a Kreml egyik vezető megbízottja.
Az ellenzék azt hitte, a miniszterelnök menekül, pedig épp most mattolta őket. Schiffer András szerint Orbán Viktor tudatosan váltott, és beállt abba a pozícióba, ami eddig mindig tarolást hozott – miközben Tarr Zoltán egyetlen elszólással leplezte le a Tisza Párt valódi ajánlatát.
„Európa ezzel komoly időt nyerne a felkészülésre egy esetleges orosz invázióra” – hangzott el az ukrán tévében.
Tanulságos beszélgetés volt, izgalmas intermezzókkal.
Az amerikai lap nem finomkodott: szerintük az EU-csúcson látványosan összeomlott a bizottsági elnök és a német kancellár stratégiája.
