Két számmal leírható a teljes EU-s gazdaság: egyik tragikusabb, mint a másik
Elszomorító gazdasági elemzést közölt a Telegraph.
Mennyire innovatív a magyar? Tudunk-e lépést tartani a világgal és tőkét kovácsolni a magyar virtusból? Sikerül-e hazánkba vonzani a nemzetközi startupokat? Mi minden jelent versenyelőnyt Budapestnek? Ezeket járjuk körül.
Szalai Piroska írása a Mandiner hetilapban.
2010-ig a magyar gazdaság az olcsó bérekkel kívánt versenyezni, számos összeszerelő üzemet működtetve.
A 2008-as válság után azonban ezek az üzemek odébb költöztek a még olcsóbb bérű országokba, ami rámutatott, hogy ez a modell nem tartható fenn. Helyette az elmúlt évtizedben a magas hozzáadott értéket előállító, innovatív területeket, a high-tech szférát állította a fókuszba a gazdaságpolitika, ezen a téren igyekezve beruházásokat ösztönözni. Ennek eredményeként ma már tényleg sokkal „okosabb” a magyar gazdaság, mint valaha.
Mikor számít egy társaság innovatívnak? Akkor tekintünk egy vállalkozást üzleti innováció területén aktívnak, ha a vizsgálatot megelőző tizenkét hónapban fejlesztette a termékét, a technológiáját, az értékesítési láncát vagy a szervezetét, azaz valamely szempontból innovált. A nagyvállalatok persze többnyire jelentős energiát fordítanak az innovációra, a kis- és középvállalkozásokról viszont sokszor hallani, hogy nem elég aktívak, különféle akadályok miatt kevésbé számítanak újítónak.
Pedig vannak egészen kicsi és egészen innovatív cégek is. A kkv-k világában az üzleti innováció zászlóshajói a startupok: azok az új vállalkozások, amelyek innovatív, nagy növekedési potenciállal bíró terméket vagy szolgáltatást kínálnak, s már az induláskor a külpiacok felé is tekintenek. Lendületük, példájuk átterjed a gazdaság többi szereplőjére, ezért érdemes jobban figyelni rájuk, mint amit a méretük vagy a hozzáadott értéket termelő képességük indokolna. Az első startupok az ezredforduló után indultak Európa-szerte és hazánkban is, a 2008-as gazdasági válság után a digitális világ térhódításával pedig egyre népszerűbbek lettek. Az utóbbi évekre számuk megsokszorozódott. Már-már úgy tűnt, egy-egy jó ötlettel bárki meghódíthatja az egész világot.
Talán meglepő tény, hogy a magyarok uniós rekorderek a közösségi média használatában, ami a gyakorlatban leginkább a Facebookot jelenti. Hazánkban a 16 és 74 év közötti internetezők 87 százaléka használ közösségi hálózatot, ez a legmagasabb arány az unióban. A magyarok tehát jelen vannak a közösségi médiában, és lelkesen használják napi szinten az internetet. A startupok létrehozásához azonban nemcsak használni, de érteni, átlátni, alkalmazni is szükséges ezt a platformot.
Ahogy a mindennapjaink már-már elképzelhetetlenek az okoseszközök használata nélkül, úgy a vállalkozások működéséhez is elengedhetetlenek az új megoldások mind a cégen belül, mind az ügyfelekkel, partnerekkel való kapcsolattartásban. A járvány alatt nagy lehetőségek nyíltak azon kezdeményezések előtt, amelyek gyors és hatékony megoldásokat tudnak adni a megváltozott feladataink megoldásában, a mindennapok kényelmesebbé tételében. Ez újabb lökést adhat a sikeres magyar startupok létrejöttéhez.
Budapest mint innovációs központ
Budapest az egyedüli város Közép-Európában, amely ott van az unió húsz legnagyobb metropolisza között – a tizennegyedik helyen –, sem Bécs, sem Prága, sem Varsó nem szerepel e listán. Közel hárommillióan élünk Budapesten és az agglomerációban együttvéve. Hét olyan uniós ország is van, amelynek teljes lakossága kisebb a magyar fővárosénál. Amikor a város gazdaságát vizsgáljuk, érdemes összevetni: Budapest lokális piaca nagyobb, mint Litvániáé, Szlovéniáé, Lettországé vagy Észtországé – hogy Ciprusról, Luxemburgról vagy Máltáról ne is beszéljünk. Ez a húzóerő és a város központi fekvése elősegíti bekapcsolódásunkat a nemzetközi vérkeringésbe. A digitális mellett a fizikai térben is elérhető az a kritikus fogyasztói tömeg, amelyre egy újító vállalkozás tud építeni.
Természetesen nemcsak itthonról, hanem külföldről is várhatunk új érdeklődőket, hiszen Budapest jelentős versenyelőnnyel bír a térségben. Az életminőség és a megélhetési költségek terén is jók vagyunk: több nemzetközi rangsor szerint hazánk megfizethető, Budapesten a megélhetési költségek Varsóval nagyrészt egy szinten mozognak, Bécsnél és Prágánál alacsonyabbak. Versenyelőnyt jelent az is, hogy Magyarországon egy számjegyű, 9 százalékos a társasági adó, a legalacsonyabb az unióban.
A felsőfokú képzésben részt vevő hallgatók száma és aránya az összes képzési terület közül az informatikában és a természettudományok területén nőtt legjobban az utóbbi tizenöt évben, tehát nagyszámú képzett, jó kompetenciákkal rendelkező műszaki szakembert lehet találni Magyarországon. A cégek számára programozók felvételét, tesztelését segítő HackerRank oldal szerint a legjobb programozókat adó országok a világon Kína, Oroszország, Lengyelország, Svájc és Magyarország.
Hazánkban ráadásul high-tech szférában – a csúcstechnológiai iparban és a tudásintenzív szolgáltatások területén – dolgozók aránya a negyedik legnagyobb Európában 6,2 százalékos értékkel. Ezen belül a csúcstechnológiai iparban dolgozó nők aránya a legmagasabb az unióban. Ne feledjük, épp idén tavasszal jelent meg egy külföldi intézet, az Európai Vállalkozói és Szakpolitikai Reformért Központ (ECEPR) kutatása, amely szerint Magyarországon ezer munkavállaló korú lakosból 72,1 dolgozik a magas tudásintenzitású ágazatokban. Ez alapján Magyarország a 11. helyezett a 31 vizsgált ország körében, maga mögé utasítva Franciaországot, Ausztriát és számos nyugati államot. 2014 és 2020 között az e területen dolgozók száma ráadásul 35 százalékkal nőtt Magyarországon, amivel már nemzetközi összevetésben harmadik helyen állunk a világon. Rendelkezünk tehát megfelelő tudással az innovatív vállalatok felépítéséhez.
A magyar kis- és középvállalkozások mint az innováció előmozdítói
Nézzük meg közelebbről a magyarországi kis- és középvállalkozásokat, amelyeknél bizony nagy szükség van erre a tudásra. A kkv-szektor a pénzügyi ágazatot leszámítva a magyarországi foglalkoztatottak 68,3 százalékát tartja el, a hozzáadott értéknek pedig az 54,1 százalékát adja. Ez a szektor tehát az új munkahelyek termelésének az elsődleges forrása, viszont a gazdaságban előállított értéknek már csak nagyjából a fele származik tőlük. Ezek az adatok jól jelzik, hogy szükség van fejlődésre.
A foglalkoztatásban ráadásul nagyobb a kkv-k részesedése az unió átlagánál 1,7 százalékponttal, a hozzáadott érték termelésében viszont 2,3 százalékponttal kisebb. Vagyis e társaságok külföldi versenytársai átlagosan kevesebb munkavállalóval állítanak elő több értéket. Ebben közrejátszhat, hogy a mikrocégek országa vagyunk: a kkv-szférán belül mind a foglalkoztatásból, mind a hozzáadott érték termeléséből a mikrovállalkozások adják a legnagyobb részt, előbbiben 32,6, utóbbiban 18,7 százalékos arányban. Hogy erősséget is említsünk, a kkv-k a 2008-as válság után megmutatták, hogy jobb a munkaerő-megtartó képességük, stabilabb a működésük, mint a nagyvállalatoké.
Ráadásul értékteremtő képességben is fejlődnek: hazánkban a kis- és középvállalkozói szektor hozzáadottérték-termelése 2016-ban látványos, az unióét jóval meghaladó ütemű bővülésnek indult, s a nemrég alakult mikrovállalkozások érték el a legnagyobb aránynövekedést. 2018-ban a magyar kkv-szektor hozzáadottérték-növekedése a hetedik legnagyobb volt az unióban, tehát gyors felzárkózás zajlott. Ez a folyamat 2019-ben szinte biztosan folytatódott, a 2020-as évre pedig mérsékeltebb, de továbbra is uniós átlagot meghaladó növekedési eredményt várunk. A magyar kkv-szektor hozzáadottérték-növekedése és foglalkoztatásbővülése egyaránt a tudásintenzív ágazatokban volt a legnagyobb a V4-országok közt, meghaladva az osztrák szintet is, mint arra fentebb utaltunk. Ez egyúttal azt jelenti, hogy a magyar gazdaság a leginkább innovatív gazdasági tevékenységekben bővül a legnagyobb mértékben, ami szükséges is lesz ahhoz, hogy a koronavírus-járvány okozta válság kanyarában előzzük meg régiónk országait a versenyképesség tekintetében. Ma ott tartunk, hogy a tíz főnél nagyobb magyarországi vállalkozások 29 százaléka alkalmaz információs technológiai szakembert, ami kimagasló aránynak számít az unióban és a világon is.
Az utóbbi időben javult hazánkban a vállalkozói szellem, és az adminisztráció javítása terén is pozitív folyamatok indultak el. E téren az önkormányzatok kisebb, az állam nagyobb lépéseket tett. Nem csak időt lehet spórolni, pénzhez is könnyebb már jutni: a kkv-k finanszírozása ma már jelentősen egyszerűbb, mint korábban. A legnagyobb elmaradás az uniós átlagtól a nemzetköziesedésben, az öko- és zöldinnováció területén és a vállalkozói készségek fejlesztésének területén tapasztalható.
Itt tartunk most: személyes tapasztalatok
„A magyar startupok munkája izraeli szemmel is világszínvonalú. Magyarországnak ugyanaz a legfontosabb erőforrása, mint Izraelnek: az emberi elme” – fogalmazott Jakov Hadasz-Handelszman, a sokszor startupnemzetnek hívott zsidó állam magyarországi nagykövete a Budapesten tavaly megrendezett virtuális World Hackathon Day után. Az izraeli kezdeményezésre szervezett globális eseményen öt magyar startup is részt vett. 2019-ben londoni elemzők a magyar fővárost jelölték meg a startupok számára legjobb európai helyként.
Személyes tapasztalataim is visszaigazolják ezt: 2015 és 2020 között, a járvány előtt negyven startupdelegációt vezettem, amelyben közel kétszáz magyar induló cég vett részt és mutatkozott be a világ legjelentősebb innovációs eseményein, kiállításain. Mindenhol meglepetést okoztunk, a meghívó felek nem tudták, milyen színvonalas fejlesztések születnek Magyarországon, s milyen aktívak a magyar startupok. Úgy szoktam bemutatkozni mindenütt, hogy a Rubik-kocka szülővárosából jöttem. A magyar talentumra büszkék vagyunk, azt tartjuk magunkról, hogy minden problémára találunk megoldást, s a külföldiektől is ezt halljuk. Lassan érdemes volna hát elhinnünk, hogy Magyarország az innováció élmezőnyébe tartozhat. A tradícióink szilárd alapot és hátteret biztosítanak a most születő találmányoknak is.
Tavaly a járvány első három hónapjában a veszélyhelyzet kihirdetésének pillanatától több mint harminc olyan felajánlás érkezett hozzám startupoktól, amelyek segítséget kínáltak a családoknak, a vállalkozásoknak és a közösségeknek, hogy minél zökkenőmentesebben tudjanak átállni és megfelelni az új kihívásoknak. A Tőkeportál felajánlásmérője már több mint nyolcszáz felajánlásnál tart, igaz, ott nem csak a startupoktól gyűjtenek.
Néhány kiragadott példa: a Xeropan, amely tavaly elnyerte a világ egyik legnevesebb, digitális oktatásért járó díját, angoltanító applikációja több ezer leckéjét ingyenessé tette a karantén alatt. A Darts Matek az általános iskolások matematikatanulását segítő, játékos alkalmazását tette ingyenesen elérhetővé. Az okosfaktoring-megoldásokat szolgáltató Péntech személyre szabott és ingyenes pénzügyi-likviditási tanácsadást ajánlott fel a kkv-knak a pandémia alatt. Az Érettségi+ applikáció fejlesztői kedvezményes csomagokat állítottak össze a digitális oktatás keretében felkészülő diákok számára. E példák is jól mutatják, milyen jelentős közösségépítő hatása lehet egy-egy újító ötletnek.
Ahhoz, hogy még hatékonyabban tudjuk kihasználni a gazdasági előnyöket, például a képzett munkaerőt és a kreativitást, a szigetszerű megoldások további oldására és a szinergiák erősítésére van szükség. A szakmai elemzések rámutatnak arra, hogy az ökoszisztémán belül az egyes szereplők – például az egyetemek, a kutatóintézetek, a vállalkozások – közötti kapcsolatok fejlesztése a következő időszak első számú kihívása. Fontos szerepet kell vállalnia a közszférának is e platformépítő munkából, a koordinációból és az ökoszisztéma szervezéséből.
A fent leírtak nem elegendők: nemzetközileg is jelentős startupok csak ott jöhetnek létre, ahol a lokális ökoszisztéma is erős, támogató, ahol a vállalkozók vagy éppen a kutatók nincsenek egyedül az ötleteikkel. Ebben fontos szerep jut az innovációs környezetet építő államnak. Egy friss uniós felmérés azt mutatja, hogy a startupok együttműködő partnerei közül a közszféra szerepe az ötödik legjelentősebb sikertényező a más kkv-kkal, a nagyvállalatokkal, az egyetemekkel és a másik startupokkal való együttműködés után.
A szerző a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért munkaerőpiaci szakértője.
Itt egy mutató, amiben Magyarország lehagyta az osztrákokat, Budapest pedig beelőzte Párizst – Nagy Márton írása a mandiner.hu-n
Nyitóképen: Virtuális szemüveget próbálnak ki érdeklődők egy páncélozott járműben a Tudományok fővárosa rendezvényen a belvárosi Akvárium Klubnál 2018-ban. Fotó: MTI / Balogh Zoltán