Múltunk, jelen időben: ismét számos vár és kastély születik újjá
2020. november 25. 07:54
Kezd beérni a gyümölcse a 2016-ban elindult Nemzeti Kastélyprogramnak és Nemzeti Várprogramnak: decemberre teljesen elkészül a felújított tatai Esterházy-kastély kiállításainak berendezése, a jövő évben pedig további tucatnyi újjávarázsolt vár és kastély várja majd a látogatókat. Körképünk!
2020. november 25. 07:54
p
0
0
108
Mentés
Nyitókép: a tiszadobi Andrássy-kastély
A négy éve zajló Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram újabb fejlesztései készülnek el a következő időszakban. A tatai Esterházy-kastély – amennyiben ezt a járványügyi helyzet lehetővé teszi – még idén decemberben elkészül. A következő esztendő első felében pedig a felújított füzérradványi Károlyi-kastély, a nádasdladányi Nádasdy-kastély, a Trianon Múzeumnak otthont adó várpalotai Zichy-kastély, a bajnai Sándor-Metternich-kastély, a dégi Festetics-kastély, a sümegi Püspöki Palota, valamint a majki Kamalduli Remeteség épületegyüttese is látogathatóvá válik.
És a felsorolás ezzel még nem ér véget, 2021-ben több vár átadása is várható: Somló vára, a szögligeti Szádvár, a nagyvázsonyi, szigetvári, mosonmagyaróvári várak és a füzéri vár turisztikai fejlesztése is megvalósul.
A felújított tatai Esterházy-kastély
Elsősorban a felújítások szellemiségét emeli ki György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára a programmal kapcsolatban:
„Múltunk épített örökségének megőrzése alapvető kötelességünk és feladatunk, hiszen műemlék épületeink nemcsak építészeti értékkel bírnak, hanem történelmi jelentőségük révén kultúránk, identitásunk kézzelfogható alkotóelemeiként, nemzeti ereklyeként is tekinthetünk rájuk. Múltunk emlékeinek megőrzése, az egyes esetekben évtizedek óta pusztuló kastélyok és várak megújítása tehát egybecseng a kormány nemzetépítő politikájával, e sokat szenvedett nép sebeinek gyógyításával.”
A program életre hívásakor a kormány egyrészt azt tűzte zászlajára, hogy ezeket a műemlékeket eredeti pompájában helyreállítja,
másrészt szellemileg is megújítja őket,
ami azt jelenti, hogy a korszerű, élmény-alapú kiállítások mellett új funkciókkal, szolgáltatásokkal is bővülnek az épületek. György István szerint a fejlesztéseknek köszönhetően nem csupán munkahelyeket teremtenek, hanem a környékbeli vendéglátók, szálláshelyek, termelők és mesteremberek is új lehetőségeket kapnak ahhoz, hogy fejlesszék vállalkozásaikat.
A program gazdái: Virág Zsolt, György István és Glázer Tamás
A munka tehát részben az értékmentésről és az ahhoz kapcsolódó szellemiségről szól, de fontos szempont az is, hogy a kastélyok, várak a gazdaságfejlesztés részeként önfenntartó módon, vagy amennyiben ezt adottságaik lehetővé teszik, akár profitot termelve működjenek.
Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztos szerint ezek a felújítások nem csupán fizikai rehabilitációt jelentenek, szellemi rehabilitációról is szó van. A program jelmondata is az: „Múltunk, jelen időben”.
A jogi környezet, valamint a kastélyfelújítás minden szakmai részfolyamatára átlátása egyaránt fontos
– mondja a miniszteri biztos, aki művészettörténész és jogász is egy személyben.
A műemlékvédelem és az örökségmegőrzés alapvető szempontjai mellett fontos, hogy a kastélyok, várak a megnyitásuk után turisztikai vonzerővé váljanak. „Már egyre emelkedő számú hazai példa is van rá, hogy jól végiggondolt és felépített kínálat, s szakmai működési koncepció alapján, szervezett programokkal nyereségesen tudnak működni a várak és a kastélyok, és nemcsak a turisztikai szempontból frekventált balatoni régióban, hanem például Kelet-Magyarországon is. Komplex módon, többféle bevételi forrásra támaszkodva látogatóközpontként, múzeumként, rendezvényközpontként, szálláshelyként, rendezvényközpontként lehet hasznosítani az épületeket. Mindez a gazdaságfejlesztést is szolgálja, hiszen ezek a felújított kastélyok így már munkahelyeket teremtenek, segítik a környező kis- és középvállalkozások fejlődését, és a vidékfejlesztést is szolgálják” – részletezte Virág.
Ilyen volt egykoron a tatai Esterházy-kastély. Most ismét régi fényében tündökölhet
Felvetjük, mennyit ártott a kivételes épületeknek, hogy 1945 után, a kommunista vezetés kórházakat, szociális otthonokat és elmegyógyintézeteket helyezett el a pompás épületekben. A miniszteri biztos első hallásra meglepő válasszal szolgál: „Bár nem ez volt a céljuk ebben a korszakban, paradox módon így kerültek konzerválásra ezek az épületeket, még akkor is, ha sok esetben például lemeszelték a freskókat – ám ezzel nem tudatosan, de egyúttal megőrizték őket az utókornak. Azok az épületek, amelyekbe nem került semmilyen funkció, üresen álltak, ma már nincsenek meg, összeomlottak vagy idővel lebontották őket.”
A kastélyok korhű berendezésére a Nemzeti Kastélyprogram műtárgyvásárlási programot indított értékmegóvási céllal: „Több esetben a második világháború végén széthordott tárgyak is felbukkannak a műtárgypiacon, amelyek szigorú eredetvizsgálat után, hivatalos értékbecslés alapján kerülhetnek megvásárlásra, de adományként is érkeznek eredeti tárgyak a turisztikai vonzerővé fejlesztett kastélyokba”.
A Nemzeti Kastélyprogramnak és Nemzeti Várprogramnak tervezés alatt áll a második üteme, amelybe az első ütemhez hasonlóan állami tulajdonú épületek kerülnek be,
így az ország területét lefedő kastély- és várlánc további elemekkel bővülhet.
Mivel a miniszteri biztos művészettörténész is, adódik a kérdés, számára melyik a legkedvesebb vár vagy kastély? „Egy épületet lehetetlen lenne kiemelni, más-más szempontból, de a programban részt vevő valamennyi műemlék, kastély és vár egyedi, így kiemelt figyelmet élvez” – összegzett Virág Zsolt.
A várak és kastélyok százszázalékos állami tulajdonban vannak, a Miniszterelnökséghez tartozó Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF) a gazdájuk, üzemeltetőjük. Glázer Tamás a NÖF ügyvezető igazgatójaként vesz részt a felújítási programban. Mint mondta, mindez nagy büszkeséggel tölti el, hiszen „a magyar történelem, és ahhoz szorosan kapcsolódva az épített örökségi helyszínek patinás világa mindig is közel állt hozzám”.
A NÖF a Magyarországon található állami tulajdonú, örökségvédelmi szempontból kiemelt műemlékek üzemeltetéséért, fejlesztéséért és vagyonkezeléséért felel, ugyanakkor
a felújított épületek turisztikai újrahasznosítása is a társaság feladata.
Glázer Tamás kiemelte:
„Történelmi örökségünket láthatóbbá kell tenni és be kell kapcsolni az ország turisztikai vérkeringésébe, a hazai várak és kastélyok pozícióját meg kell erősíteni a Kárpát-medence közösségi, kulturális és turisztikai életében. Közös feladatunk és felelősségünk megőrizni és erősíteni nemzetteremtő, történelmi, hagyományőrző, kulturális, sőt, esetenként szakrális jellegüket, társadalmunkban betöltött szerepüket.”
A nádasdladányi Nádasdy-kastély is újra varázslatos látványt nyújt
A járvány második hulláma miatt a kastélyok és várak a tavaszi hullámhoz hasonlóan bezártak, téli álomba szenderültek. Az idei nyári turisztikai szezon azonban kiemelkedő eredményeket hozott.
„A nyári időszak látogatási adatai jóval meghaladták előzetes várakozásainkat”
– emelte ki Glázer Tamás.
Az ügyvezető szerint ez azért is kiemelkedő teljesítmény, mert a járványügyi korlátozásoknak eleget téve idén jelentősen csökkenteni kellett az épületekbe egy időben beengedhető vendégek létszámát. „A hazai műemlék kastélyok és várak, valamint kastélykertek és parkok szeptember végéig csaknem 150 ezer érdeklődőt vonzottak. Júliusban 35, augusztusban 48, szeptemberben pedig közel 20 százalékkal többen látogatták meg a NÖF fenntartásában lévő műemlékeket, mint a tavalyi év hasonló időszakában úgy, hogy ráadásul több létesítmény felújítás alatt van” – hangsúlyozta Glázer.
Elsőként tehát – a járvány miatti korlátozások feloldása után – a tatai Esterházy-kastély adható át, aztán sorban jön a többi vár és kastély. Már vártuk, hogy ezek a pompás épületek visszakapják az eredeti szépségüket, és a 45 éves kommunista uralom után nem elfekvők és elmegyógyintézetek lesznek bennük, hanem látogatóközpontok, múzeumok és rendezvényközpontok – immár mindenki számára nyitva állva.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
Egy nő módosított keresetében azt állítja, hogy Jay-Z és P. Diddy is megerőszakolta őt egy 2000-es MTV VMA afterpartin, amikor mindössze 13 éves volt.
p
0
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 108 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
manitowoc
2020. november 27. 20:06
Meglehetősen érdekesek a Nemzeti Kastély- ill. Várprogram tartalmi változásai.
A Nemzeti Kastélyprogramban
az 1663/2014. (XI. 20.) kormányhatározat szerint 35 kastély szerepelt.
A kastélyok számát
az 1977/2015. (XII. 23.) kormányhatározattal 45-re növelték,
később
az 1773/2016. (XII. 15.) kormányhatározattal 20-ra csökkentették,
aztán tavaly
az 1781/2019. (XII. 23.) kormányhatározat még ezt is tovább csökkentette, 19 kastélyra.
Ráadásul,
közben olyan különös változtatások is történtek, hogy volt pl. 3 olyan kastély is
- Szécsény, Forgách-Lipthay-kastély
- Tiszadob, Andrássy-kastély
- Várpalota, Zichy-kastély
amik a 45-ös listában még nem voltak benne, de a 19-re csökkentett listában már megjelentek.
A Nemzeti Várprogramban
az 1483/2015. (VII. 21.) kormányhatározat szerint 32 vár szerepelt.
A várak számát
az 1977/2015. (XII. 23.) kormányhatározattal 34-re növelték,
később
az 1773/2016. (XII. 15.) kormányhatározattal 19-re csökkentették,
aztán tavaly
az 1781/2019. (XII. 23.) kormányhatározat még ezt is tovább csökkentette, 15 várra.
Itt is voltak különös változtatások.
A füzéri vár és a kőszegi Jurisics-vár a 32-es listában még nem voltak benne, de a 34-esben igen,
de az utóbbi a 19-es listából már kimaradt.
A 19-es listában még szereplő cseszneki, csókakői, ónodi és várgesztesi várak pedig kikerültek a programból, az eredetileg ezekre szánt összegeket átcsoportosították más felújításokra.
Segitik a környező kis és középvállalkozások fejlődését!
Nem kellene sértegetni Lázár, Garancsi, Csányi, Tiborcz elvtársurakat, mert megsértődhetnek
és felhagynak a kastély felújitásokkal.
Hiszen hatalmas pénzeket fektetnek bele a saját, verejtékes munkával megszerzett vagyonukból.
Inkább mérhetetlen megbecsülésnek kellene örvendeniük, hogy ilyen csodálatos országmentő
projectekbe fektetik a vagyonukat--vagyonunkat, adónkat,a mi pénzünket, az ország pénzét
stb, stb---ahogy tetszik
Minden szar, mer a Zorbáánn!
Azért az, hogy bukjon az Orbán, programnak harmatgyenge! Ti jobban csinálnátok (szerintetek).
Akkor had hallom, ki lenne az alkalmas miniszterelnök szerintetek?
Ami meg a "gazdagszik a Mészáros típusú visítozást illeti, elég baj az, ha egy országban nem gazdagszanak a vállalkozók, hanem szegényednek!
Értem, libsik. Ha épül valami, akkor miért így, miért nem úgy, különben is Mészáros, meg Tiborcz.
Ha nem épül semmi a szoci-libsikormányok alatt, csak eltűnnek a pénzek, akkor nincs mit kritizálni.
Fantasztikus ez a libsi logika.