Kezd beérni a gyümölcse a 2016-ban elindult Nemzeti Kastélyprogramnak és Nemzeti Várprogramnak: decemberre teljesen elkészül a felújított tatai Esterházy-kastély kiállításainak berendezése, a jövő évben pedig további tucatnyi újjávarázsolt vár és kastély várja majd a látogatókat. Körképünk!
Nyitókép: a tiszadobi Andrássy-kastély
A négy éve zajló Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram újabb fejlesztései készülnek el a következő időszakban. A tatai Esterházy-kastély – amennyiben ezt a járványügyi helyzet lehetővé teszi – még idén decemberben elkészül. A következő esztendő első felében pedig a felújított füzérradványi Károlyi-kastély, a nádasdladányi Nádasdy-kastély, a Trianon Múzeumnak otthont adó várpalotai Zichy-kastély, a bajnai Sándor-Metternich-kastély, a dégi Festetics-kastély, a sümegi Püspöki Palota, valamint a majki Kamalduli Remeteség épületegyüttese is látogathatóvá válik.
És a felsorolás ezzel még nem ér véget, 2021-ben több vár átadása is várható: Somló vára, a szögligeti Szádvár, a nagyvázsonyi, szigetvári, mosonmagyaróvári várak és a füzéri vár turisztikai fejlesztése is megvalósul.
Elsősorban a felújítások szellemiségét emeli ki György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára a programmal kapcsolatban:
„Múltunk épített örökségének megőrzése alapvető kötelességünk és feladatunk, hiszen műemlék épületeink nemcsak építészeti értékkel bírnak, hanem történelmi jelentőségük révén kultúránk, identitásunk kézzelfogható alkotóelemeiként, nemzeti ereklyeként is tekinthetünk rájuk. Múltunk emlékeinek megőrzése, az egyes esetekben évtizedek óta pusztuló kastélyok és várak megújítása tehát egybecseng a kormány nemzetépítő politikájával, e sokat szenvedett nép sebeinek gyógyításával.”
A program életre hívásakor a kormány egyrészt azt tűzte zászlajára, hogy ezeket a műemlékeket eredeti pompájában helyreállítja,
ami azt jelenti, hogy a korszerű, élmény-alapú kiállítások mellett új funkciókkal, szolgáltatásokkal is bővülnek az épületek. György István szerint a fejlesztéseknek köszönhetően nem csupán munkahelyeket teremtenek, hanem a környékbeli vendéglátók, szálláshelyek, termelők és mesteremberek is új lehetőségeket kapnak ahhoz, hogy fejlesszék vállalkozásaikat.
A program gazdái: Virág Zsolt, György István és Glázer Tamás
A munka tehát részben az értékmentésről és az ahhoz kapcsolódó szellemiségről szól, de fontos szempont az is, hogy a kastélyok, várak a gazdaságfejlesztés részeként önfenntartó módon, vagy amennyiben ezt adottságaik lehetővé teszik, akár profitot termelve működjenek.
Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztos szerint ezek a felújítások nem csupán fizikai rehabilitációt jelentenek, szellemi rehabilitációról is szó van. A program jelmondata is az: „Múltunk, jelen időben”.
– mondja a miniszteri biztos, aki művészettörténész és jogász is egy személyben.
A műemlékvédelem és az örökségmegőrzés alapvető szempontjai mellett fontos, hogy a kastélyok, várak a megnyitásuk után turisztikai vonzerővé váljanak. „Már egyre emelkedő számú hazai példa is van rá, hogy jól végiggondolt és felépített kínálat, s szakmai működési koncepció alapján, szervezett programokkal nyereségesen tudnak működni a várak és a kastélyok, és nemcsak a turisztikai szempontból frekventált balatoni régióban, hanem például Kelet-Magyarországon is. Komplex módon, többféle bevételi forrásra támaszkodva látogatóközpontként, múzeumként, rendezvényközpontként, szálláshelyként, rendezvényközpontként lehet hasznosítani az épületeket. Mindez a gazdaságfejlesztést is szolgálja, hiszen ezek a felújított kastélyok így már munkahelyeket teremtenek, segítik a környező kis- és középvállalkozások fejlődését, és a vidékfejlesztést is szolgálják” – részletezte Virág.
Ilyen volt egykoron a tatai Esterházy-kastély. Most ismét régi fényében tündökölhet
Felvetjük, mennyit ártott a kivételes épületeknek, hogy 1945 után, a kommunista vezetés kórházakat, szociális otthonokat és elmegyógyintézeteket helyezett el a pompás épületekben. A miniszteri biztos első hallásra meglepő válasszal szolgál: „Bár nem ez volt a céljuk ebben a korszakban, paradox módon így kerültek konzerválásra ezek az épületeket, még akkor is, ha sok esetben például lemeszelték a freskókat – ám ezzel nem tudatosan, de egyúttal megőrizték őket az utókornak. Azok az épületek, amelyekbe nem került semmilyen funkció, üresen álltak, ma már nincsenek meg, összeomlottak vagy idővel lebontották őket.”
A kastélyok korhű berendezésére a Nemzeti Kastélyprogram műtárgyvásárlási programot indított értékmegóvási céllal: „Több esetben a második világháború végén széthordott tárgyak is felbukkannak a műtárgypiacon, amelyek szigorú eredetvizsgálat után, hivatalos értékbecslés alapján kerülhetnek megvásárlásra, de adományként is érkeznek eredeti tárgyak a turisztikai vonzerővé fejlesztett kastélyokba”.
A Nemzeti Kastélyprogramnak és Nemzeti Várprogramnak tervezés alatt áll a második üteme, amelybe az első ütemhez hasonlóan állami tulajdonú épületek kerülnek be,
Mivel a miniszteri biztos művészettörténész is, adódik a kérdés, számára melyik a legkedvesebb vár vagy kastély? „Egy épületet lehetetlen lenne kiemelni, más-más szempontból, de a programban részt vevő valamennyi műemlék, kastély és vár egyedi, így kiemelt figyelmet élvez” – összegzett Virág Zsolt.
A várak és kastélyok százszázalékos állami tulajdonban vannak, a Miniszterelnökséghez tartozó Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF) a gazdájuk, üzemeltetőjük. Glázer Tamás a NÖF ügyvezető igazgatójaként vesz részt a felújítási programban. Mint mondta, mindez nagy büszkeséggel tölti el, hiszen „a magyar történelem, és ahhoz szorosan kapcsolódva az épített örökségi helyszínek patinás világa mindig is közel állt hozzám”.
A NÖF a Magyarországon található állami tulajdonú, örökségvédelmi szempontból kiemelt műemlékek üzemeltetéséért, fejlesztéséért és vagyonkezeléséért felel, ugyanakkor
Glázer Tamás kiemelte:
„Történelmi örökségünket láthatóbbá kell tenni és be kell kapcsolni az ország turisztikai vérkeringésébe, a hazai várak és kastélyok pozícióját meg kell erősíteni a Kárpát-medence közösségi, kulturális és turisztikai életében. Közös feladatunk és felelősségünk megőrizni és erősíteni nemzetteremtő, történelmi, hagyományőrző, kulturális, sőt, esetenként szakrális jellegüket, társadalmunkban betöltött szerepüket.”
A nádasdladányi Nádasdy-kastély is újra varázslatos látványt nyújt
A járvány második hulláma miatt a kastélyok és várak a tavaszi hullámhoz hasonlóan bezártak, téli álomba szenderültek. Az idei nyári turisztikai szezon azonban kiemelkedő eredményeket hozott.
– emelte ki Glázer Tamás.
Az ügyvezető szerint ez azért is kiemelkedő teljesítmény, mert a járványügyi korlátozásoknak eleget téve idén jelentősen csökkenteni kellett az épületekbe egy időben beengedhető vendégek létszámát. „A hazai műemlék kastélyok és várak, valamint kastélykertek és parkok szeptember végéig csaknem 150 ezer érdeklődőt vonzottak. Júliusban 35, augusztusban 48, szeptemberben pedig közel 20 százalékkal többen látogatták meg a NÖF fenntartásában lévő műemlékeket, mint a tavalyi év hasonló időszakában úgy, hogy ráadásul több létesítmény felújítás alatt van” – hangsúlyozta Glázer.
Elsőként tehát – a járvány miatti korlátozások feloldása után – a tatai Esterházy-kastély adható át, aztán sorban jön a többi vár és kastély. Már vártuk, hogy ezek a pompás épületek visszakapják az eredeti szépségüket, és a 45 éves kommunista uralom után nem elfekvők és elmegyógyintézetek lesznek bennük, hanem látogatóközpontok, múzeumok és rendezvényközpontok – immár mindenki számára nyitva állva.
A mérnöki tudás és a mesterséges intelligencia legjavát rakják bele Szaúd-Arábia presztízsvárosába; a 170 kilométer hosszú mesterséges városban egy Magyarországnyi lakos él és dolgozik majd.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
Realista vagyok, kulturális misszióra nem vállalkozhatunk, nincs rá se kapacitás se igény.
Travis Timmerman arról is mesélt, milyen volt hónapokig az Aszad-rezsim börtönében ülni.
A volt amerikai házelnök, Nancy Pelosi egy hivatalos luxemburgi út során szenvedett balesetet, de állapota stabil, és a kórházból is folytatja munkáját.
