Ki a propagandista? Apáti vs Plankó vita az újságírásról

Teljesen megtöltötte a közönség a Magnet Közösségi ház nagytermét a Transzparens Újságírásért Alapítvány által rendezett Zsurnaliszta vitaestek rendezvénysorozat első alkalmán, amelyen az alapítvány vezetője, Partos Bence moderálásával Plankó Gergő, a 444 újságírója és Apáti Bence, a Magyar Nemzet munkatársa beszélgetett és vitatkozott a hazai sajtóviszonyokról.

Az alapítvány célja a rendezvénysorozattal a médiatudatosság kultúrájának felépéítése és az, hogy teret nyerjen a vitakultúra Magyarországon, ezért is örömteli, hogy a vitázó felek elfogadták a meghívást – mondta bevezetőjében Partos Bence.

Plankó Gergő szerint a mai viszonyok kritikája, hogy ennyi ember eljött meghallgatni őket, hisz nem jellemző, hogy Magyarországon ilyen típusú vitát rendeznek másképp gondolkodók között, és a társadalomban meglévő feszültségeket kontrollált formában kibeszélik, kulturált keretek között, nem „smúzolva”, de nem is személyeskedve megvitatják.

Apáti Bence szerint létezik ugyan kulturált vita – ő például a Szabadfogás című műsorban jókat vitatkozott Nagy Józseffel, a 24.hu újságírójával – de valóban egyre ritkább. Valami nagyon csúnyán megváltozott, bár a kilencvenes években is zajlott médiaháború de manapság napi szinten kapnak súlyos fenyegetéseket az újságírók.

Ezek után viszont nem volt bemelegítés,

amire Plankó azt monda, ez nem egy egyértelmű válasszal megválaszolható kérdés: a sajtószabadság olyan, mint a demokrácia, egy skálán lehet elhelyezni az állapotát. A kérdésre, hogy egy tízes skálán hová tenné a hazai helyzetet, nem akart válaszolni, de szerinte a közmédiában központi politikai irányítás van, a médiahatóságnak csak fideszes tagjai vannak, ami látszik is a döntéseiken, és van egy óriási, kormányzatilag nemzetstratégiainak minősített sajtóbirodalom. De léteznek leleplező cikkek, kormánykritikus médiumok és van ez a vita is – tette hozzá.

Apáti szerint egyértelműen van sajtószabadság, hiszen ha Magyarországon diktatúra lenne, akkor Plankó Gergő nem itt ülne, hanem a közeli Andrássy út 60.-ban tépkednék a körmeit. Sem az enyhe, sem a kemény diktatúra nem ilyen. Szerinte a baloldali-liberális médiumok, például a 444, az Index, a HVG, és a 24.hu működése és hatalmas elérése is azt bizonyítja, hogy Magyarországon szabadon működik a média. Szerinte a sajtószabadság helyzete 7-es.

Megtudtuk azt is, hogy mindketten olvassák egymás írásait, és Plankó Gergő azt is elmondta, hogy Apátit emberi karakternek és meggyőződéses újságírónak gondolja. Mindketten úgy látják, elég komoly ellentétek, feszültségek vannak a médiaszakmában.

Plankó szerint

és sokkal kevesebb gyűlölködés lenne, ha legalább a tényekben meg tudnának egyezni, és az azokból levont következtetéseket ütköztetnék.

Partos Bence a saját lapjukkal szembeni kritikára kérte a feleket, mire Apáti Bence azt mondta, örülne, ha a Magyar Nemzet fiatalosabb hangvételű lenne, több humorral, és erősítené a lap online jelenlétét. Plankó Gergő beismerte, hogy igaz, amivel régóta kritizálják őket: rengeteg az elütés a 444-en, ezen javítana, és sokkal több közéleti, de nem politikai cikket is el tudna képzelni.

Létezhet-e Magyarországon piaci alapon működő médium? – hangzott a következő kérdés, amire Plankó statisztikai adatokat hozott: 2019-ben minden magyar hírmédia 40 százalékának bevétele egyharmad részben állami hirdetési bevétel volt. Ráadásul – tette hozzá – ez a 40 százalék 2016-ban még csak 9 százalék volt.

Apáti Bence szerint létezhet piaci alapon működő sajtótermék, hiszen az embereket láthatóan érdekli a média, de egyértelműen az internetes sajtóé a jövő.

Ezután könnyedebbre vették a hangvételt, Partos Bence szóasszociációs játékra hívta a feleket, az általa feldobott kifejezésekre kellett mindkettőjüknek gyorsan, egy szóval reagálnia.

Partos Bence: Index
Apáti Bence (gyorsan): Soros (nevetés)
Plankó Gergő: Simicska

PB: migráció
AB: 444
PG: Orbán

PB: 888
AB: Megadja
PG: G.Fodor Gábor

PB: 444
AB: Plankó Gergő
PG: helyesírási hiba

PB: klímavédelem
AB: Greta Thunberg
PG: Sarkadi Zsolt

PB: Momentum
AB: csillogó szemek
PG: Cseh Katalain, Fekete-Győr András, Donáth Anna

PB: magyar foci
AB: Kispest Honvéd
PG: Miklósi Gábor

PB: újságírás
AB: független-objektív (a közönség eddig halk kuncogása itt fordult nevetésbe)
PG: Apáti Bence 

(Taps.)

A legfontosabb hazai belpolitikai sajtóanyagra vonatkozó kérdésre Plankó Gergő kollégája, Ács Dániel a fővárosi parkolási ügyekről készített videóját, Rényi Dániel a volt köztévés Balogh Krisztinával készített interjúját, a G7 a győri Audiról szóló riportját és Szakács Árpád „kamaszos sátánista kitöréseit” említette. Apáti Bence szerint a baloldali sajtó a Borkai-üggyel kapcsolatos anyagai voltak meghatározóak, hiszen döntő hatással voltak az önkormányzati választásra. Úgy vélte, ezeket egyúttal az újságírás mélypontjának is tekinthetik, hiszen a szerinte is vállalhatatlan cselekedeteken túl olyan bűncselekményekkel vádolták Borkait, amelyek sosem nyertek bizonyítást.

Partos arról kérdezte a feleket, létezik-e objektív újságírás, és baj-e, ha az újságírás szubjektív.

és ez alapvetően rendben is van. De azt sérelmezte, hogy pártok által fenntartott médiumok, mint a jobbikos N1 tv, a DK-s Nyugati Fény újságírói vagy épp Bolgár György a Klubrádióban propagandistázzák őt. Felidézte, hogy korábban az MSZP-SZDSZ kormányok idején a Népszava, a Népszabadság, a Magyar Narancs, a HVG, az Élet és Irodalom és a 168 óra is kormánymédiaként működött. Amikor a Fidesz elvesztette a választásokat, nem lettek kormánykritkusok, sőt, inkább az ellenzék ellenzékeként működtek. Úgy érzi nem változott

Plankó Gergő szerint igaztalanok az Apátit ért propagandavádak, de szerinte nem megfelelő a kormánypárti-ellenzéki felosztás a médiumok esetében, mert valóban léteznek ma is pártmédiumok – Nyugati Fény, Hírhugó, Balramagyar, Ezalenyeg.hu, stb… – sorolta. Ezek legfeljebb léptékükben különböznek, de logikai szempontból nem különböznek a KESMA lapjaitól, ezek az ellenzéki pártokat, azok pedig a Fideszt szolgálják és nagyobb erőforrásokkal dolgoznak – mondta.

Szerinte „amilyen hangvétel van ezekhez az ellenzéki pártokhoz kötődő ... blogokon az előrevetíti azt, hogy ha nekik valaha nagyobb erőforrásaik lesznek, az nem lesz habostorta”. Hozzátette, hogy létezik a médiának egy harmadik, valóban független része, amely csak az olvasóit szolgálja. Ha mi ellenzéki sajtó vagyunk, hogy lehet, hogy a 444 legnagyobb projektje – az említett parkolási ügyekről szóló videó – miatt az ellenzéki főpolgármesternek, Karácsony Gergelynek kellett magyarázkodnia? – tette fel a költőinek szánt kérdést Plankó, majd két lehetséges választ is adott:

„Egyik sem. Szerintem ti jó propagandalap vagytok!” – vágta rá Apáti Bence, aki úgy látja, hogy Plankóék jó anyagokat csinálnak, de sokszor tendenciózusan írnak. Abban egyébként nem volt vita a felek között, hogy objektív újságírás nem létezik.

Újabb rövid kérdés-rövid válasz szekció következett, amely sajnos már az első, kedvenc élő, aktív politikusukra vonatkozó kérdésnél átment viccelődésbe, ugyanis Plankó Orbán Viktort, míg Apáti Gyurcsány Ferencet mondta. De itt a többi:

PB: Legfontosabb magyar történelmi személyiség?
AB: Szent István
PG: Jézusom… (nem a pártus herceg-elmélet következett, ez csak közbevetés volt) Puskás Ferenc

PB: Legnagyobb magyar tragédia?
AB: Trianon
PG: Miklósi Gábor nem állt fel a Nélküledre.

PB: Kedvenc együttes?
AB: Dé:Nash
PG: Ismerős Arcok

PB: Legnagyobb nemzeti büszkeség?
AB: Rengeteg van, nem tudok egyet kiemelni
PG: A vízkészleteink

Az utolsó rövid kérdés a legjellemzőbb magyar karaktervonásra vonatkozott, erre Plankó a közelmúlban elhunyt Roger Scrutont idézte, aki szerint „a magyarok képtelenek a békés egyet nem értésre”. Ezzel úgy-ahogy Apáti is egyetértett, bár szerinte ez nem magyar sajátosság, hanem a posztszovjet társadalmak jellemzője.

A GFK piackutató intézet kutatásai szerint ma az újságírókkal szembeni bizalmatlanság akkora, hogy csak a politikusokban bíznak kevesebben, és míg 1988-ban az újságírás megbecsültsége a szakmák közötti rangsorban a 8. helyen volt, 2019-ben a 75.–ig esett vissza. Mi az oka ennek? – kérdezte Partos.

Apáti Bence úgy érzi a sajtó feladata a liberális narratívától – miszerint a hatalom ellenőrzése lenne – eltérően az, hogy az igazságot kiderítse és arról tájékoztasson. Szerinte a média hitelességének visszaeséséhez a tendenciózus, vágyvezérelt újságírás is hozzájárult.

Plankó szerint világméretű tendencia az újságírás bizalmi deficitje, de ennek más és más az oka külföldön – például az Egyesült Államokban – és Magyarországon. Míg régen a TV-ben az „öltönyös ember” elmondta, hogy mik a tények, és azt mindenki elfogadta, ma számtalan különböző csatorna van, amelyek megkérdőjelezik egymás állításait. Magyarországon a pártállam irányította a médiát, és a rendszerváltás után elindult szokatlan viták láttán az emberek nem tudták, hogy kinek higgyenek.

A média szereplőit a monopol helyzet arrogánssá tette, de a tekintélyük fokozatosan csökkent. Ennek van egy természetes része, ami nem feltétlen baj,

– mondta.

Zárásként Partos arról kérdezte a feleket,milyen jövőt látnak az újságíró szakma előtt annak fényében, hogy a közösségi média térnyerésével a mainstream média veszít a presztízséből. Plankó Gergő szerint a történetek elmesélésére és meghallgatására mindig is lesz igény, az hogy ez milyen platformon történik, formai részletkérdés, az igény megmarad és még nagyon sok generáción keresztül fognak az emberek történeteket mesélni egymásnak.

Apáti Bence szerint az emberek szeretnek olvasni és mindig lesznek olyanok, akikben ott van az igény alapos riportokra, részletesen kibontott történetekre, nem elégszenek meg 3 perces videókkal. A könyvpiac pörgése is ezt bizonyítja, tehát a sajtó még nagyon sokáig létezni fog. 

Fotó: Földházi Árpád