V4 és Franciaország: Egy virágzó Európának megfelelő szintű finanszírozásra van szüksége

A visegrádi országok – Magyarország, Csehország, Szlovákia és Lengyelország – valamint Franciaország közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben egyebek mellett a 2020 utáni hétéves pénzügyi keretről folyó tárgyalások tekintetében kijelentették, hogy egy erős, önálló, biztonságos és virágzó Európának megfelelő szintű finanszírozásra van szüksége. A négy visegrádi miniszterelnök EU-ügyi főtanácsadója és a francia EU-ügyi miniszter közös nyilatkozata szerint a felek a következő hétéves keretköltségvetéssel összefüggésben elutasították azt a megközelítést, hogy az új kihívások finanszírozását és az egyértelmű európai hozzáadott értéket képviselő, meglévő, uniós szerződésen alapuló politikák, különösen a közös agrárpolitika és a kohéziós politika pénzügyi megalapozását csak egymás rovására lehet megoldani.

Véleményük szerint a közös költségvetés finanszírozásának módozatait korszerűsíteni kell, és összhangba kell hozni a közös célokkal. Egyetértenek abban, hogy az Egyesült Királyság uniós tagságának megszűnése (Brexit) egyedülálló lehetőséget kínál a tagországoknak járó minden egyedi költségvetési engedmény és korrekció megszüntetésére 2021-től. A V4-ek és Franciaország a közleményben megerősítették, hogy nagy fontosságot tulajdonítanak az ötük közötti rendszeres egyeztetésnek a közös uniós prioritásokról, különösen azokon a területeken, ahol álláspontjak eltérnek.

„Megbeszéléseink az országaink közötti szoros kapcsolatokban és az erős és egységes Európa felépítésére irányuló közös törekvéseinkben gyökereznek” – tették hozzá. Leszögezték azt is, hogy az Európai Uniónak fokoznia kell erőfeszítéseit az éghajlatváltozás elleni küzdelem sikere érdekében az úgynevezett szénsemlegesség elérése céljából. Ezzel összefüggésben abban állapodtak meg, hogy folytatják az éghajlatváltozás szempontjából semleges Európai Unió megteremtését biztosító keretek kidolgozását a Párizsi Megállapodással összhangban. Ennek során figyelembe kell venni a tagállamok nemzeti sajátosságait, tiszteletben kell tartani a technológiai semlegesség elvét és a tagállamok azon jogát, hogy önmaguk döntsenek saját energiaszerkezetükről, és megőrizzék az európai ipar versenyképességét – írták. Aláhúzták, hogy a felek megerősítik a Nyugat-Balkán európai integrációjához nyújtott támogatásukat. Kijelentették: elismerik az Észak-Macedóniában és Albániában végrehajtott reformokat és a megbékélésre irányuló erőfeszítéseket. Készen állnak arra, hogy megvizsgálják az Európai Bizottság javaslatát azzal a céllal, hogy a csatlakozási folyamat gyorsabbá, hatékonyabbá és eredményesebbé váljon – közölték.

„Figyelmünk középpontjában Európai jövője áll. Szembesülve az Egyesült Királyság távozásával és az új kihívások kezelésének szükségességével – mint például az éghajlatváltozás, a digitalizáció, a migráció, a társadalmi egyenlőtlenségek, a védelmi és a kereskedelempolitika – biztosítani kell, hogy az unió működése hatékonyabbá és eredményesebbé váljon” – fogalmaztak. Azt hangsúlyozták, hogy az Európai Uniónak mindenekelőtt a polgárok érdekében kell cselekednie, és hozzáadott értéket kell biztosítania a vállalkozások számára. Kiemelték továbbá, hogy támogatják az új Európai Bizottság azon kezdeményezését, amely folytatná az Európáról folytatott párbeszédet az Európa jövőjéről szóló konferencia elindításával. „Meggyőződésünk, hogy a konferencia közös alap megtalálásához vezet valamennyi tagállam, a nemzeti parlamentek, az európai intézmények, a civil társadalom és az európai polgárok között” – tették hozzá.

(MTI)