Schäuble: Magyarország nem kompország többé

Itt az ideje, hogy a magyar költők új metaforákat keressenek hazájuk helyzetének jellemzésére, mert Magyarország nem kelet és nyugat között ingázó kompország többé, hanem szilárd helye van Európa közepén – hangsúlyozta Wolfgang Schäuble, a német szövetségi parlament (Bundestag) elnöke kedden Berlinben a magyarországi határnyitás 30. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen. A politikus rámutatott, Magyarország súlyos kockázatot vállalt azzal, hogy 1989. szeptember 10-én megnyitotta határát a mintegy 200 ezer keletnémet menekült előtt, nemcsak azért, mert 80 ezer szovjet katona tartotta megszállás alatt az országot, hanem azért is, mert a Szovjetunió addig valamennyi szabadságtörekvést vérbefojtott az uralma alá hajtott térségben. Azonban a magyarok mégis segítettek a németeknek, aminek révén az elnyomást egy „közös szabadságélmény” váltotta fel. A németek azóta is hálásak ezért, és ez az érzés a következő évtizedekben sem szűnik meg – mondta a Bundestag elnöke.

Kiemelte: a németek mindig is közös határ nélküli szomszédos országként tartották számon Magyarországot, és ez a baráti szomszédi kapcsolat 1989-ben „új dimenzióba lépett”. Harminc év után elmondható, hogy már az európai „normalitás”, a „​​​​​​​fárasztó hétköznapok” korszaka zajlik, a normalitáshoz pedig hozzátartozik, hogy a családi, szomszédsági kapcsolatokban vannak nézeteltérések. Az „​​​​​​​európai sokszínűséget” is az egymástól eltérő perspektívák sokasága alkotja, és az Európai Unió erényei közé tartozik az érdekek kiegyenlítése, a törekvés a kompromisszumra és a „​​​​​​​közös európai megoldásokra” – mondta Wolfgang Schäuble. Hozzátette, hogy az EU-n belüli mozgás, letelepedés és munkavállalás szabadsága jól mutatja az eltérő nézőpontok jelentőségét. Kétségtelen, hogy ez a szabadság sok esélyt, lehetőséget jelent, különösen a fiataloknak, de félelmet is okoz, ahol elvándorlás sújtja a társadalmat. Az pedig „​​​​​​​nem veszélytelen”, ha ezekre az érzésekre politikát építenek, hiszen „​​​​​​​a félelmekről nem lehet tárgyalni”.

Csak az értheti meg, hogy miért oly fontos a nemzeti önállóság és kultúra megóvása a közép-, és kelet-európai népeknek, aki megismeri, hogy miként harcoltak ezek a népek évtizedekig az önállóságukért. A frissen visszanyert szuverenitás nézőpontjából másként festenek a dolgok. Ugyanakkor „​​​​​​​aki megpróbálja kijátszani egymással szemben az európai egyesülést és a nemzeti önazonosság iránti igényt, az nem erősíteni, hanem gyengíteni fogja Európát” – fejtette ki a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa. Az egymás iránti érdeklődés, kíváncsiság és saját nézőponttól eltérő perspektívák megértése és elfogadása kell ahhoz, hogy kialakuljon egy „​​​​​​​igazi európai perspektíva”, és „​​​​​​​konstruktív döntéseket” hozzon a közösség. Ez pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy Európa helytálljon a globális versenyben – mondta Wolfgang Schäuble, aláhúzva, hogy egyetlen európai ország sem tud egymagában megbirkózni a „​​​​​​​határokon átívelő kihívásokkal”.

„​​​​​​​Magyarország és Németország egyenrangú partner és NATO-szövetséges, és barátok az egyesült Európában. Ki gondolta volna ezt harminc évvel ezelőtt?” – vetette fel a Bundestag elnöke, arra bíztatva a magyar költőket, hogy

a stabilan Európához tartozó hazájuk jellemzésére.

A több száz vendég – köztük magas rangú német és magyar politikusok – részvételével tartott ünnepség másik szónoka, Kövér László, az Országgyűlés elnöke ugyancsak sikeresnek nevezte a magyar-német kapcsolatok utóbbi harminc évét. Kiemelte, hogy a határnyitás emlékezete és az azóta eltelt évek tapasztalatai alapján lehet bízni abban, hogy magyarok és németek a barátság és a kölcsönös tisztelet szellemében együttműködve a jövőben is komoly sikerekre hivatottak, és ezzel nagyban hozzá tudnak járulni Európa megerősítéséhez. Hozzátette, hogy a magyaroknak történelmük során azért volt olyan drága a szabadság, hogy a vérüket is hajlandóak voltak ontani érte, mert egyet jelentett az önazonosság,a nyelv és a kultúra megőrzésének lehetőségével. Ez „​​​​​​​így volt 1956-ban és 1989-ben, és így van ma is” – mondta az Országgyűlés elnöke. Aláhúzta: Európa számos súlyos kihívás előtt áll, amelyeket csak az erők összpontosításával lehet megválaszolni. Azonban „​​​​​​​életbe vágó, és Európa jövőjét alapvetően meghatározó kérdés”, hogy ez „​​​​​​​az erőösszpontosítás” „​​​​​​​a birodalmi logika szerint”, az önállóságát őrizni akaró erők legyűrésével, vagy pedig demokratikus módon, szabad akarattal és a közös érdekekre építve történik-e meg.

„​​​​​​​Harminc év után jogos elégedettséggel tekintünk együttműködésünk eredményeire, az együtt elért sikerekre, és a mérlegkészítés során bátran könyveljük a pozitív oldalra a harminc év során tapasztalt politikai szemléletbeli különbségeinket és nézeteltéréseinket is, hiszen kölcsönösen tanulhatunk egymás különbözőségeiből is, ha mindig tiszteletben tudjuk tartani azokat” – hangsúlyozta Kövér László, hozzátéve: „​​​​​​​mindezek együttvéve erőt és lendületet, elszánást és magabiztosságot adnak a közös munka folytatásához”.

A magyar kormány harminc éve, 1989. szeptember 10-én jelentette be, hogy egyoldalúan felfüggeszt egy 1969-ben kötött magyar-NDK megállapodást, miszerint a felek nem engedik tovább egymás állampolgárait olyan harmadik országba, ahová nincs érvényes úti okmányuk. Ezzel elhárult a jogi akadálya annak, hogy a Magyarországon veszteglő NDK-s menekültek átkeljenek Ausztriába, és onnan elérjék menekülésük célországát, az akkori NSZK-t. Az intézkedés 1989. szeptember 11-én nulla órakor lépett hatályba. Három nap alatt 12 ezer NDK-állampolgár távozott Ausztrián át az NSZK-ba, november végéig pedig összesen mintegy 60-70 ezer keletnémet hagyta el hazáját Magyarországon keresztül. A magyar döntés lavinát indított el; két hónap sem kellett, és november 9-én ledöntötték a berlini falat.

(MTI)