Csúnyán besült az RTL újságírója a Kormányinfón (VIDEÓ)
Az RTL-es Tárkányi Zsoltot még saját kollégái is kiröhögték.
A miniszter szerint a bevándorlás ügyében nemzeti hatáskörben kell dönteni, semmilyen „lopakodó brüsszeli hatáskörbővítés” nem fogadható el.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az Európai Bizottság az illegális bevándorlás kérdésében bort iszik és vizet prédikál, tettei és szavai ugyanis áthidalhatatlan távolságban vannak egymástól.
Határvédelem és migráció
Gulyás Gergely a Magyarország Barátai Alapítvány Ungarn Heute című blogjának adott, csütörtökön megjelent interjúban azt mondta, az európai parlamenti választás legfontosabb témája a migráció, a magyar kormány pedig – a lisszaboni szerződés alapján – mindig azt hangsúlyozza: a bevándorlás ügyében a tagállamoknak saját nemzeti hatáskörben kell dönteniük, semmilyen „lopakodó brüsszeli hatáskörbővítés” nem fogadható el, amiről a magyar választópolgárok többször is kellően világos döntést hoztak.
Arra a felvetésre, hogy a bizottság számos alkalommal cáfolta és visszautasította, hogy ne maradt volna meg a nemzeti hatáskör, azt válaszolta, az Európai Bizottság „bort iszik és vizet” prédikál, mivel eddig következmények nélkül lehetett a külső határvédelmi kötelezettséget megszegni, ezzel egyidejűleg azonban az Európai Bizottság olyan kvóta szerinti elosztást kíván elfogadtatni, amelynek alanyai nem a menekültek lennének, hanem menedékjog iránti kérelmet benyújtott emberek, „azt pedig tudjuk, hogy minden bevándorlónak ez az első magától értetődő lépése, amikor Európába akar bejutni”.
A migráció nem csupán társadalmi vagy biztonsági kérdés, hanem értékvita is, amely arról szól, hogy milyen lesz Európa a jövőben, és kérdés, hogy a néppárt hogyan foglal majd állást: a bevándorláspárti többség részévé válik-e, vagy hű marad azokhoz az elvekhez, amelyek mentén a pártcsalád létrejött – mondta Gulyás Gergely.
Néppárt
A Fidesz néppárti tagságáról szóló vitáról azt mondta, a kilépésről szóló kérdés a választásokig nem aktuális, de „semmit nem akarunk elkerülni. Ha minket valahol nem látnak szívesen, akkor nem akarunk maradni”. Amíg azonban a néppárt tagjai, nem keresnek alternatívákat, pártcsaládokat, szövetségeseket azonban igen – tette hozzá.
Gulyás Gergely azt hangoztatta, a Fidesz sikere az elmúlt években semmilyen formában nem függött az Európai Néppárttól vagy bármely más pártcsaládtól, de az tény, hogy a pártcsalád legsikeresebb és legerősebb pártja ma a Fidesz. Ebből az következik, hogy a néppártnak nagyobb szüksége van a Fideszre, mint a Fidesznek a néppártra. A Fidesz azonban még mindig szolidáris az Európai Néppárttal, ezért nem a kampányban akarja megvitatni az esetleges nézetkülönbségeket, és ez lenne a jó mindenki másnak is – fűzte hozzá a miniszter.
A miniszter szerint azért az Európai Néppárté a legnagyobb frakció az Európai Parlamentben, mert rendkívül széles politikai spektrumot ölel fel. Ha azonban nem képes ezt a pluralizmusát megőrizni, akkor nem lesz a legnagyobb párt Európában. A néppárt sok területen sok mindent feladott a konzervatív alapállásból, ha még csak szolidárisak sem maradnak azokkal, akik ezt nem tették meg Közép-Európában, akkor formálissá válik az együttlét – fogalmazott.
V4
Gulyás Gergely a visegrádi országok közötti együttműködést a magyar külpolitika komoly sikereként értékelte. Szerinte nem véletlen, hogy bár a visegrádi négyek miniszterelnökei négy különböző irányú pártot képviselnek, mindezek ellenére is zökkenőmentes és hatékony az együttműködésük az Európai Unión belül, és az elmúlt évek legfontosabb európai politikai kérdéseiben mindig közös álláspontot tudtak kialakítani. Ez is azt mutatja, hogy a földrészen belüli földrajzi különbségek manapság sokkal meghatározóbbak, mint a pártcsaládhoz tartozás – emelte ki.
Arra a felvetésre, hogy a migráció nélkül is tudna-e választást nyerni a kormány, a miniszter azt válaszolta, a migráció csak olyan mértékben uralta az elmúlt időszak kommunikációját, ahogyan ez több más uniós tagállamban is megfigyelhető. Egyébként számtalan fontos döntést hoztak az elmúlt egy évben, ilyen például a családvédelmi akcióterv vagy a Magyar Falu Program, és egyetlen olyan uniós tagállam sincs, ahol akkora részt fordítanának a költségvetésből családtámogatásra, mint Magyarországon. Emellett fontos fejlesztések történtek a fővárosban is az elmúlt években, így ma már senki nem kérdőjelezi meg, hogy Budapest az egyik leggyorsabban fejlődő európai város.
(MTI)