Áder János: Szakítani kell a „dobd el” kultúrával

2019. március 19. 13:59

A köztársasági elnök szerint az emberiség az elmúlt 150 évben a „kitermeljük, feldolgozzuk, rövid ideig használjuk, majd eldobjuk” logikára épülő közgazdasági szemlélet szerint élt.

2019. március 19. 13:59

Szakítani kell a „dobd el” kultúrával a klímavédelem és a fenntartható fejlődés érdekében – mondta Áder János köztársasági elnök kedden Kaposváron.

Az államfő a Kaposvári Szakképzési Centrum Eötvös Lóránd Műszaki Szakgimnázium diákjainak a Fenntarthatósági témahét keretében tartott rendhagyó tanórát. Rámutatott: az emberiség az elmúlt 150 évben a „kitermeljük, feldolgozzuk, rövid ideig használjuk, majd eldobjuk” logikára épülő közgazdasági szemlélet szerint élt. E szemlélet helyett szükséges az a gondolkodás, amely a hulladékot nem szemétnek, hanem felhasználható nyersanyagforrásnak tekinti. A kaposvári előadás volt az első rendhagyó fenntarthatósági, interaktív tanóra, amelyet interneten az egész országban követni lehetett. 

Áder János hangsúlyozta: a klímaváltozás elleni küzdelemben alapvető fontosságú a nemzeti kormányok és a leginkább szennyező cégek vállalásainak teljesítése a szennyezés csökkentéséért, de komoly szerepe van a tudománynak, a hatékony gazdálkodásnak, a jó vállalati megoldások elterjedésének és a takarékoskodásnak is.

Megoldás kell

Megoldást kell találni arra, hogyan tudjuk hosszú távon, környezet- és költségbarát módon biztosítani a megtermelt, de az adott pillanatban fel nem használt energia tárolását, s miként lehetne javítani a vízgazdálkodást a hatékonyabb mezőgazdaság érdekében – sorolta a tudomány feladatait.

Az államfő a vállalati megoldások között magyar fejlesztésű organikus és napelemes víztisztító művek működési elvét osztotta meg hallgatóságával, továbbá kitért a klímavédelmi takarmányokra, amelyekkel 80 százalékkal csökkenthető a szarvasmarhatartásból eredő és a globális felmelegedés szempontjából a szén-dioxidnál sokkal veszélyesebb metángáz mennyisége.

Áder János szólt arról, hogy az egyén szintjén a megelőzés, a csökkentés, az újrahasználat, az újrahasznosítás, a komposztálás, a megjavítás elve mentén érdemes gondolkodni, s nagy gondot kell fordítani az energiatakarékosságra.

A köztársasági elnök az előadásában kiemelte, hogy 100 évvel ezelőtt 2 milliárd ember élt a Földön, számuk már 7,5 milliárdra nőtt, 2050-re pedig elérheti a 10 milliárdot. Jelezte, a népességnövekedés, az urbanizáció egyre nagyobb kihívást jelent az élelmezés és az energiaellátás tekintetében, aminek következménye a Föld erőforrásainak gyors felélése. 

Ötven évvel ezelőtt évente még annyit erőforrást használtunk el, amennyit a Föld reprodukálni tudott, ma 1,7 bolygónyit. Korábban a tőke kamataiból éltünk, ma a tőkét éljük fel – fogalmazott.   

Emelkedik a Föld hőmérséklete

A földfelszín hőmérséklete az ipari forradalom óta nő, de az elmúlt 150 évben, különösen az elmúlt fél évszázadban felgyorsult – mondta az államfő. Egyben felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt száz év legmelegebb 20 évét hagytuk maguk mögött az elmúlt 22 esztendő során.

Áder János hangoztatta: ma már „90 százalékos a tudományos konszenzus” abban, hogy a klímaváltozás az emberi tevékenység következménye. A jelenségre példaként hozta fel a gyakoribb természeti katasztrófákat, a tengervíz savasodását, a megváltozott csapadékeloszlást, hőmérsékleti rekordok megdőlését, a hosszú ideig tartó hőhullámokat, és egyebek mellett az élővilág pusztulását is.

Az államfő az előadás során többször kérdéseket intézett hallgatóságához, amelyekre a tanulók okostelefonjuk segítségével válaszolhattak.

(MTI)

Összesen 11 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Hazafi575
2019. március 19. 19:09
Beszélni kevés róla tenni is kellene valamit. Például ha épitkezel használt de még jó minőségű anyagot csak nagyon sok papirmunkával tudod újra felhaszmálni. Ja, meg ez az "egyszerűsitett bejeltési kötelezettség"aki ezt kitalálta az egy idióta,nem szakember .(ez is megérdemelne valahol másutt egy cikket)
Vidėken újrakezdő
2019. március 19. 17:26
Legyen (újra) betétdíjas minden üveg, flakon, stb. Egyrészt mindenki jobban odafigyel majd ezekre, másrészt tisztábbak lesznek az erdők, a faluszélek, mivel lesznek, akik összeszedik a szétdobált mennyiséget.
Akitlosz
2019. március 19. 15:25
Nem ez a fő gond, hanem a túlnépesedés. Nem egészen mindegy, hogy kétmilliárd ember dob el vagy hét és fél milliárd. Túlnépesedés nélkül töredék ekkora lenne a probléma.
tintapaca
2019. március 19. 14:26
Kár, hogy köztársasági elnökünk távoli horizonokra emeli tekintetét, ahelyett, hogy a magyar "rögvalóság"-gal foglalkozna. Vegyük például a pezsgős üvegeket. Amikor a Henkel megvette a magyar pezsgőgyártást, azonnal megszüntették a pezsgősüvegek visszaváltását. Az üveggyáraink valaha feldolgozták a betétdíjas üvegek törmelékét, és újra hasznosították a konzerv üvegekben. Vagy: a lezúduló csapadék megtartására semmilyen program nincs a mezőgazdaság számára, miközben csak a Sió-csatornán több száz millió köbméter ivóvíz tisztaságú Balaton-vízet engednek le a Dunába évente. S közben az öntözés szükségességéről beszélnek! Vagy: évente 630 ezer (kb) repül húz el a magyar légtérben, miközben a beszedett légtérhasználati díj minimális. Miért nincs a Duna-Tisza közén a két folyót összekötő, hajózható csatorna, amely a sivatagosodó terület vízháztartását megoldaná? Tisztelt Elnök Úr! Igazán megtisztelő, hogy diákoknak tart előadást! De időnként nem árt a nagy, ókori görög bölcselőhöz Ioszanosz Parasztiészhez is fordulni!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!