Áder János virágot helyezett el Nagy Imre sírjánál

2018. június 16. 10:44

A köztársasági elnök virágot helyezett el szombaton Nagy Imre valamint a forradalom névtelen áldozatainak sírjánál a 301-es parcellában.

2018. június 16. 10:44

Áder János köztársasági elnök virágot helyezett el Nagy Imre valamint a forradalom névtelen áldozatainak sírjánál a 301-es parcellában, főhajtással tisztelgett a forradalom erdélyi mártírjai előtt a 298-as parcellában, továbbá megkoszorúzta a 300-as parcellában lévő emlékhelyet a miniszterelnök 60 évvel ezelőtti kivégzésére emlékezve szombaton.

Az 1958. június 16-án kivégzett Nagy Imrét, az 1956-os forradalom és szabadságharc törvényes miniszterelnökét és mártírtársait – Maléter Pál honvédelmi minisztert, Gimes Miklós újságírót, az 1958. április 24-én kivégzett Szilágyi Józsefet, Nagy Imre titkárságvezetőjét és a börtönben 1957. december 21-én elhunyt Losonczy Gézát, a Nagy Imre-kormány államminiszterét – 1989. június 16-án helyezték végső nyugalomra a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájában.

Jovánovics György szobrászművész Rákoskeresztúri új köztemető 300-as parcellájában álló alkotásának alapkövét 1989. június 16-án, Nagy Imre újratemetésének napján tették le, az emlékművet három év múlva avatták fel. Az úgynevezett nyitott sír közepén egy 1956 milliméter magas fekete hasáb áll. A 301-es parcellában az 1956 utáni megtorlás budapesti áldozatai nyugszanak.

A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa 1989. július 6-án – azon a napon, amikor Kádár János, az MSZMP főtitkára meghalt –, a legfőbb ügyész törvényességi óvása nyomán Nagy Imre és társai ítéletét hatályon kívül helyezte, az elítélteket posztumusz, bűncselekmény hiányában felmentette.

A koncepciós perek áldozatainak rehabilitációja és az újratemetés a rendszerváltó időszak szimbolikus eseménye volt.

Nagy Imre néhai miniszterelnökre és mártírtársaira emlékezik az ország kivégzésük 60. és újratemetésük 29. évfordulóján, szombaton.

(MTI,MTI Fotó: Bruzák Noémi)

Összesen 74 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
korona
2018. június 16. 17:48
(bemásoltírás)----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- KI VOLT NAGY IMRE? A cári család gyilkosa Négy év gimnázium után kitanulta a géplakatos szakmát. 1915-ben behívták katonának, a következő év nyarán orosz hadifogságba esett; a Vörös Gárdában harcolt a polgárháborúban, részt vett a cári család meggyilkolásában. Illegális uszító 1920-ban belépett a bolsevik pártba, majd egy év múlva hazatért Magyarországra. Itthon részt vett az MSZDP munkájában, de 1925-ben kizárták. Alapító tagja lett az MSZMP-nek. 1927-ben rövid időre letartóztatták, szabadulását követően Bécsbe emigrált, de illegálisan több alkalommal visszatért Magyarországra. 1930-ban küldöttként érkezett Moszkvába a KMP kongresszusára, ahol 1945-ig maradt. Dolgozott a Komintern Agrártudományi Intézetében, a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalában, valamint a moszkvai rádiónál, ahol a magyar nyelvű adások szerkesztője volt. 1944 végén az MKP vezetésének tagjaként tért vissza Magyarországra. 45 után Magyarországon rombol Az Ideiglenes Kormányban földművelési miniszter, ezt követően rövid ideig belügyminiszter, az MKP egyik titkára, 1947-1949 között az Országgyűlés elnöke. Állítólag még Rajknál is kegyetlenebb volt a padlássöpréseknél. Ellentétbe került a párt irányvonalával, elsősorban agrárkérdésben, és noha önkritikát gyakorolt, kizárták a pártvezetésből. A magyarországi németek deportálása Nagy Imre a magyarországi németek elűzésének egyik fő szószólója Id. Antall József, Gyöngyösi János és Nagy Ferenc mellett, lásd Id. Antall József. Szovjet megbízás 1953-ban szovjet kezdeményezésre lett miniszterelnök, megpróbált átfogó gazdasági, politikai reformokat megvalósítani. 1955 elején leváltották tisztségeiből, a pártból is kizárták. Nem volt hajlandó önkritikára, programjához ragaszkodott, sőt azt számos elemében tovább is fejlesztette. 1956. október 23-án a tüntetők követelésére visszavették a párt legfelső vezetésébe, és ismét ő lett a miniszterelnök. A forradalomban "mérsékel" E tisztségében egyfelől igyekezett a forradalom legfőbb célkitűzéseit elfogadtatni az MDP-, valamint a szovjet vezetéssel, másfelől mérsékelni igyekezett az általa túlzottnak ítélt követeléseket. A társadalom akaratával egyre inkább azonosulva tűzszünetet hirdetett, fellépett a szovjet csapatok távozásáért, deklarálta a többpártrendszer újbóli bevezetését. Válaszul arra, hogy a fegyverszünet ellenére újabb szovjet csapatok érkeztek az országba, november 1-jén bejelentette az ország semlegességét, kilépését a Varsói Szerződésből. November 4-én hajnalban a jugoszláv követségre menekült. 22-én a Kádár-kormány menlevelével hagyta el az épületet, ám a szovjetek őrizetbe vették és Romániába deportálták. 1957. április 14-én tartóztatták le Snagovban. Elvtársai halálra ítélik A Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa Vida Ferenc elnökletével 1958. június 15-én szervezkedés kezdeményezése és vezetése, valamint hazaárulás vádjával halálra ítélte a fellebbezés lehetősége nélkül. Másnap kivégezték. Családja 1925. november 28-án nőül vette Égető Máriát, aki egy helyi szociáldemokrata vezető leánya volt. 1927. április 13-án született meg leánya, Erzsébet. Nagy Erzsébet (Kaposvár, 1927. április 13. – Budapest, 2008. január 29.) újságíró, műfordító, a Történelmi Igazságtétel Bizottság alapítója és vezetője, Értékelés Nagy Imre céltudatosan romboló sokak szerint zsidó figura, egész életében zsidó-bolsevik elvtársai által rá osztott szerepeket játszott.
amarna
2018. június 16. 14:25
NEM ÉRTEM?? EGYEDÜL ??????
Mich
2018. június 16. 13:20
A gyilkos bolsik és az áruló libsik-nácik meg tartsák magukat távol attól a sírtól!
robipecs
2018. június 16. 13:07
Le kellene már számolna a Nagy Imre-kultusszal. Ahogy Maléter Pál sem méltó arra, hogy közterületek viseljék a nevét. Pécsett például minkettő nevét hosszú, a lakótelepi részeni központi utcák viselik a nevüket, miközben Horthy Miklós, vagy Klebelsberg Kuno, Teleki Pál, Bethlen István, Károlyi Gyula például sehol sincs, pedig sokat tettek a városért. Ellentétben például Nagy Imrével vagy Maléterrel. És Endresz György nevét is csak egy félreeső utcácska őrzi.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!