Szánthó Miklós: Az Országgyűlésnek ellen kell állnia a politikai korrektség nyomásának

Az, hogy a magyar színészvilág liberális részén egymást szexuális abúzussal vádolják egyesek, nem szolgálhat alapul a természetes ­biológiai nemek jogi definícióinak átértelmezésére – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója arra reagálva, hogy a családon belüli erőszakokról szóló isztambuli egyezmény ratifikálását szorgalmazták a minap magyar ellenzéki képviselőnők.

Szánthó szerint az egyezmény a „feminista genderkurzus báránybőrbe bújtatott farkasa”, mivel bevezetné a magyar jogrendbe a gender mint társadalmilag kialakult szerep fogalmát, és széles lehetőséget kínál akár arra is, hogy az aszexuális genderfluidok vagy a non-binary agendereket is elismerjék. Szánthó rámutat: a magyar alkotmány jogrend a teremtett nemek fogalmára épít. Szánthó felidézi: az ötvenes években megszövegezett európai emberi jogi egyezményben az szerepelt, hogy a férfiaknak és a nőknek joguk van a házasságkötésre, a haladó jogértelmezés azonban azt bontotta ki a szöveg alapján, hogy külön a férfiaknak és külön a nmőknek is joguk van a házassághoz. A Btk. szigorú tényállásai pedig lefedik az egyezmény által érintett erőszakos cselekményeket.

„Az utóbbi évtizedekben ugyanis jól megfigyelhető és veszélyes tendencia, hogy amikor hasonló egyezményekkel egy nemzetállam jóhiszeműen aláveti magát meghatározó társadalompolitikai kérdésekben a nemzetközi jognak és testületeknek, azt követően a progresszív nemzetközi jogászréteg és emberi jogi fundamentalista civil szervezetek a lehető legszélsőségesebb jogértelmezéseket tulajdonítják az egyezményekkel a nemzeti jogba becsempészett fogalmaknak” – fogalmazott Szánthó, hozzátéve: az Országgyűlésnek ellen kell állnia a politikai korrektség nyomásának.