Biztosan halad a folyamat, amivel „az ukrán nyelv állami státusát valódi tartalommal töltik meg” – mondta Petro Porosenko ukrán elnök Kijevben a szeptember 29-i pedagógusnap alkalmából.
Petro Porosenko ukrán elnök ismét az ukrán nyelv oktatásban betöltött szerepének erősítése mellett szállt síkra, amikor tanárokkal találkozott csütörtökön Kijevben a szeptember 29-i pedagógusnap alkalmából. Kifejtette: az utóbbi években lassan, de biztosan halad előre az a folyamat, amellyel „az ukrán nyelv állami státusát valódi tartalommal töltik meg”.
„Szeretnék kitérni a törvény hetedik cikkére, amely nemcsak belföldön, de nemzetközi szinten is nagyon széles körben váltott ki visszhangot. Nem tehettük meg, hogy nem erősítjük az ukrán nyelv szerepét az oktatásban. Annak, aki ukrajnai iskolában végez, tudnia kell ukrán nyelven. Természetesen az is fontos, hogy Önök, tisztelt tanárok, emeljék az ukrán nyelv presztízsét azzal, hogy ne csak a tanórákon, de a szünetekben is ukránul beszéljenek a gyerekekkel. Tegyék ezt azért, hogy a gyerekek lássák, az ukrán nyelv Önök számra nem pusztán egy száraz törvénybe foglalt norma, hanem a közvetlen társalgás élő eszköze” – idézte az UNIAN ukrán hírügynökség az államfőt.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál tudósítása szerint az államfő ígéretet tett arra, hogy szoros figyelemmel kíséri, megmarad-e a nemzeti kisebbségekhez tartozó ukrán állampolgárok eddigi széles lehetősége anyanyelvük szabad használatára. Leszögezte viszont, hogy Kijev nem hajlandó figyelembe venni az orosz parlament alsóháza, az Állami Duma „hisztérikus” nyilatkozatait. „Nem kevés erőfeszítést kell viszont tennünk, hogy megmagyarázzuk álláspontunkat európai partnereinknek, különösképpen szomszédainknak. Be kell bizonyítanunk, hogy a törvénynek az oktatás nyelvéről szóló cikke teljességgel megfelel az európai gyakorlatnak” – hangoztatta az államfő.
A már hatályba lépett törvényt szeptember 5-én szavazta meg az ukrán parlament, Porosenko elnök hétfőn írta alá. Az államfő az aláíráskor azt emelte ki, hogy a törvény lehetőséget teremt az oktatási rendszer „mélyreható és átfogó” megreformálására, emeli ezáltal az oktatás színvonalát és a fiatalok versenyképességét a munkaerőpiacon, továbbá megnöveli az ukrán mint államnyelv szerepét az oktatásban. Hangsúlyozta egyben annak fontosságát, hogy ezzel együtt „szigorúan betartsák” az ország területén élő nemzetiségi kisebbségek jogait az oktatásban. Felkérte a külügy- és az oktatási minisztériumot, hogy folytassák a szükséges konzultációkat a törvény tartalmáról Ukrajna „európai partnereivel, beleértve az Európa Tanácsot (ET)”.
A jogszabály a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal, egyebek közt 11-ről 12 évre emelve a kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát. Jelentős autonómiát ad az iskoláknak, és béremelést ír elő a pedagógusok számára. A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke azonban több ország, köztük az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország tiltakozását váltotta ki. A jogszabály ezen része kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása - az ukrán mellett - csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Ez a rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, továbbá nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.
(MTI)