Igazából tudtam, hogy váltanom kellene országot
Ehelyett ott rohadtam szinte minden magyar tévécsatornánál.
Bukarest fél szemét mindig Budapesten tartja, ne adjunk tippeket a román kormány retorikájához! Jöjjenek gyakran Erdélybe! Arról kérdeztük a szombat este Kolozsváron kocsmázó erdélyi fiatalokat, mit üzennének a magyar kormánynak és a hazai közvéleménynek.
„Ne ők mondják meg, hogyan kéne itt éljünk!” – üzent Budapestnek Sipos Zoltán, az Átlátszó Erdély újságírója. Szerinte most az a fő probléma Erdélyben, hogy a Fidesz és az RMDSZ által uralt nyilvánosság leszűkültsége következtetében alig van vita, párbeszéd a közösség ügyeiről. Egy székelyföldi lány a Mandinernek elmesélte: ő a magyar, illetve a román nyelvoktatás reformjában érdekelt leginkább.
Bukarest kancsal szeme
A nyelvi jogok is előjöttek: „Romániában a törvények jók, de a betartásukkal problémák vannak” – ezt már Buzás Ernő mondta a Mandinernek, akiről kiderült, hogy a Momentum Mozgalom erdélyi tagja. Mint mondja, vannak problémás városok a román-magyar együttélés szempontjából, ahol gyakran felülről generált, a politika által kiélezett konfliktus borzolja a kedélyeket. Az erdélyi elitnek könnyebb az élete, Kolozsváron simán eljár a magyar színházba vagy operába a román értelmiség – és fordítva. De mit üzen Budapestnek? „Nem jó konfliktust szítani sem a szomszédokkal, sem azokkal a szövetségi rendszerekkel, amelyekben élünk” – mondja. Erre rímelt annak az egyetemistának az elmélete, aki szerint a bukaresti kormány fél szemmel mindig Budapestet pásztázza, miszerint mi az a retorika, amit ő is megengedhet magának.
Kíváncsiak voltunk arra is, milyen sztereotípiákkal találkoznak Magyarországon a határon túliak. „A többségi társadalom román nyelvet beszél, és nagyon sok közintézmény, kórház alkalmazottja inkább románul beszél. Ez nem jelenti azt, hogy minket szándékosan elnyomnak. Ez azt jelenti, hogy nekünk is alkalmazkodni kell ehhez. Ez ártó sztereotípia, mert arra késztet minket, hogy ne tanuljunk meg románul, ahelyett hogy párbeszédet kezdenénk” – hangzott az egyik vélemény.
Kire szavaznának, ha szavaznának?
Egy fél éven át Budapesten tanuló egyetemista elmesélte, az anyaországbeli magyarok első reakciója gyakran az volt az ő erdélyiségére, hogy ő román, illetve hogy magyarként egész biztosan elnyomják Romániában, magyarul az utcán még csak meg sem szólalhat:
Vajon tervezik-e a részvételt a magyarországi országgyűlési választásokon? Igen is, meg nem is. A Mandiner által Kolozsváron megszólaltatott fiatalok többsége szeretne majd résztvenni a magyarországi választáson, de többségük egyelőre hezitál, kire adja a voksát: körükben a riportunk forgatása alatt épp a városban fórumot tartó Momentum, valamint az LMP volt a két legnépszerűbb opció. Volt olyan is, akinek bár a lehetősége megvolt rá, nem kívánt élni választójogával, mégpedig azért, mert nem látott olyan politikai erőt, ami meg tudta volna őt szólítani. A romániai politikai erők közül az RMDSZ, illetve az USR volt a két legnépszerűbb alakulat.
Az egyik nyilatkozó szerint nagy szükség van arra, hogy többet találkozzanak egymással az anyaországi és határon túli fiatalok. „Jöjjenek ide, látogassanak gyakrabban nemcsak Székelyföldre, hanem Partiumba, szórványba és Kolozsvárra is!”