Az uniós országok közül elsőként Magyarország iktatta törvénybe a párizsi klímaegyezményt, amely Áder János szerint fontos volt azért, hogy az ország ott lehessen a tárgyalásokon, ahol kidolgozzák a végrehajtási szabályokat. Áder szerint a magyar tárgyalási pozíciók jók, mivel úgy nőtt az ország nemzeti jövedelme, hogy javult az energiahatékonyság.
A köztársasági elnök megköszönte a parlamenti pártoknak, hogy egyhangúlag támogatták a klímacsúcson született megállapodás ratifikálását az M1 aktuális csatornának adott, csütörtök este sugárzott interjúban. Az Országgyűlés kedden, az uniós országok közül elsőként iktatta törvénybe a párizsi klímacsúcson született nemzetközi klímapolitikai megállapodást.
Áder János szerint, amennyiben hatályba lép a tavaly év végi párizsi klímacsúcson elfogadott egyezmény, megkezdődik a végrehajtási szabályok kidolgozása is, és Magyarországnak ott kell lennie a tárgyalásokon, az ország pozíciói pedig jók.
Áder János az interjúban hangsúlyozta: azért kérte az országgyűlési pártokat, hogy minél előbb foglalják törvénybe a párizsi klímacsúcson született nemzetközi klímapolitikai megállapodást, hogy Magyarország ott lehessen a tárgyalásokon.
Elmondta: több nemzetközi elemző cég szerint is jók Magyarország tárgyalási pozíciói, mivel azon 21 ország közé tartozik a világon, ahol úgy nőtt a nemzeti jövedelem, hogy közben javult az energiahatékonyság és csökkent a károsanyag-kibocsátás. Az a cél, hogy egyre több országban ez történjen, ugyanakkor nagy dilemma, hogyan csökkentsék a kibocsátást a termelés visszafogása nélkül.
Még idén hatályba léphet az egyezmény Áder szerint
Áder János az egyezményről szólva emlékeztetett: a párizsi klímamegállapodás akkor léphet hatályba, ha legalább 55 olyan érintett állam hozzájárul a kihirdetéshez, amelynek károsanyag-kibocsátása eléri a világ összkibocsátásának 55 százalékát.
Először 2018-as hatálybalépést céloztak meg, de „Párizs és New York lendületének” is köszönhetően még az idén hatályba léphet az egyezmény. A kiotói egyezmény még 35 országra, a párizsi már 175 országra nézve tartalmaz kötelezettségeket, és az a kibocsátás 95 százalékát fedi le – mondta az elnök.
A párizsi klímakonferenciáról közölte: ha összeadják a vállalásokat, akkor 2,7 fok alatt tarthatják a földfelszín felmelegedését az iparosodás előtti mértékhez képest, ez azt jelenti, hogy nem érik el a közösen elfogadott célt, hogy 2 foknál ne legyen nagyobb a felmelegedés. Ezért további munkára, tárgyalásokra, a vállalások bővítésére van szükség amellett, hogy be kell kapcsolni azokat a területeket is, amelyek eddig kimaradtak. Ezek között említette a légiközlekedést és a hajózást.
Lehetőséget jelenthet a magyar cégeknek a „klímaforradalom”
Áder János beszélt a három évvel ezelőtti budapesti Víz-világtalálkozóról is, amely – mint mondta – hozzájárult ahhoz, hogy a víz és a szanitáció is külön témaként került az ENSZ elé. Felhívta a figyelmet arra, hogy gazdasági lehetőség is van a „klímaforradalomban”, és aki nem veszi komolyan, kimarad belőle, és végérvényesen lemarad a versenyben. Hozzátette: a magyarokat az innováció, az olcsóbb és hatékonyabb megoldások segíthetik a piachoz jutásban.
A 2016 őszén az ismét Budapesten rendezendő Víz-világtalálkozóról szólva elmondta: a magyar vállalkozásoknak ismét lehetőségük nyílik arra, hogy bemutatkozzanak, de fontosnak nevezte azt is, hogy a vízipar ne csak lehetőséget lásson egyebek mellett az arzénmentesítésben, sótalanításban, vagy szanitációban, hanem össze kell fognia, és konzorciumba tömörülve dolgoznia.
175 ország írta alá a megállapodást
A párizsi klímacsúcson született megállapodás az 1997-es kiotói jegyzőkönyvet váltja fel. Az új klímavédelmi megállapodást decemberben, az ENSZ 21. klímakonferenciáján fogadta el a részt vevő 195 ország. A dokumentumban rögzítették, hogy a felek 2 Celsius-fok alatt tartják a Föld légkörének felmelegedését az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatják az erőfeszítéseket arra is, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen.
A megállapodást április 22-én, a Föld napján 175 ország képviselője írta alá New Yorkban, Magyarországot Áder János köztársasági elnök képviselte. Az államfő később levélben javasolta Orbán Viktor kormányfőnek, hogy a kabinet mielőbb kezdeményezze a dokumentum parlamenti ratifikálását.
A COP29 zárónyilatkozata bár elfogadott egy évi 300 milliárd dolláros klímafinanszírozási célt 2035-ig, India és más fejlődő országok elégedetlenségüket fejezték ki. Szerintük a támogatás mértéke elenyésző, és tovább mélyíti a fejlett és a fejlődő államok közötti szakadékot.
„Mert a GDP ugyan fontos dolgokat mér, de azt, ami az emberi élet, a jólét és a fenntarthatóság szempontjából releváns, azt nem” – mondta.
Egyre valószínűbb, hogy felborítja az európai időjárást a La Niña, amely nem csak a télre, de a 2025-ös évre is rendkívüli hatással lehet.
A gyászmunkából kivették a részüket már a különféle, korábban demokratákat támogató celebek és médiumok is, az Euronews pedig összegyűjtötte a klímaaktivisták reakcióit is.
A Pásztor István-díjjal azon személyek munkásságát ismerik el, akik építik és fejlesztik a magyar-szerb kapcsolatokat.
Szeptember közepén pár nap leforgása alatt volt, ahol hirtelen 20 Celsius-fokot esett vissza a hőmérséklet Magyarországon.
Az egykori parlamenti képviselő, miniszter úgy véli, a kormánypárt humorral, értelmes vitákkal és gazdasági eredményekkel tudna sikert elérni a Tisza Párttal szemben.
Az Amerikai Bibliatársulat csütörtökön tette közzé a State of the Bible USA 2024 új kutatása foglalkozott a témával.
