VS: A Századvég szerint balliberális bloguralom van

Teljesen korszerűtlennek, technológiailag fejletlennek mutatta be a Századvég a jobboldali sajtót a 2013-as tanulmányában, amit a VS.hu mutat be mostani cikkében. Ezt arra alapozta a cég, hogy „Magyarországon a blogos piac hozzávetőlegesen 80 százalékát egy cég, az lndex.hu liberális és módfelett belterjes szerkesztősége határozza meg. Az Index szívóhatásának következmé­nyeként az elmúlt nyolc évben a blogszolgáltatók közötti verseny gyakorlatilag megszűnt, a talpon marad felületek közéleti véleménybefolyásoló képessége leszűkült.” Ezen felül a Századvég szerint a többi fontosabb szereplő, mint a Telekom által birtokolt Origo, a WAZ-Mediengruppe tulajdonában lévő HVG és a Népszabadság, melyet a Ringier tulajdonol, az Indexhez hasonlóan „balliberális összetételűek” – írja a VS. Habár a Századvég szerint az utóbbi években mind a négy kiadó tulajdonosánál felmerült balliberális megközelítések egyoldalúságának valamilyen formában történő oldása felmerült, de a törekvések „az erős szuverenitással működő szerkesztőségek ellenállásán elbuktak”.

Míg a Századvég elemzése szerint a véleményformáló nyugat-európai politikai blogok inkább ügy- és értékközpontúak, a magyar politikai blogok pártpolitikai szemléletűek, személyeskedő, sőt sokszor lejárató jellegűek. Jellemző rájuk a szókimondás, agresszió, tartalmi és verbális kicsapongás, ez pedig más országokban csupán az internetes véleménypiac periferiális részeként érhető tetten.

Az elemzés számos okot sorol fel, miért is alakult ki ez a helyzet. Egyrészt kiemelik a blogpiac torzultságát, azaz, hogy nincsen politikai sokszínűség az egyes blogok tartalmaiban, másrészt pedig hangsúlyozzák a jobboldali sajtó felelősségét. Ez utóbbival kapcsolatban a Századvég azt veti fel, hogy nem korszerűsítették a meglévő médiaparkot, azaz például a Magyar Demokrata, a Magyar Nemzet, a Hír TV, az Echo TV vagy a Magyar Hírlap nem voltak tekintettel a változó médiafogyasztási szokásokra. A jobboldali sajtóban továbbá kevésbé volt jellemző a szerkesztőségi autonómia, így a szubjektív műfajok fejlődése csak korlátozottan működött. A politikakutató intézet rámutatott továbbá olyan összefüggésre is, hogy a magasan kvalifikált, fiatal, fővárosi férfiak, a tipikus célközönség nagy része nem jobboldali szavazó.