Orbán Viktor: Európa nem szabad, Brüsszelt meg kell fékezni

Nem fogjuk engedni, hogy mások mondják meg, kit engedjünk be a házunkba és a hazánkba - jelentette ki Orbán Viktor kedden Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeumnál. A kormányfő az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából tartott díszünnepségen elutasította a kényszerbetelepítést, jelezte: nem fognak engedni se zsarolásnak, se fenyegetésnek.

Orbán Viktor közölte, „eljött az idő, hogy megkongassuk a vészharangot”, hogy „szembeforduljunk és ellenálljunk”, illetve hogy „szövetségeseket gyűjtsünk”, hogy megakadályozzák Európa tönkretételét. 

„Pártállásra való tekintet nélkül egységbe hívjuk Magyarország minden polgárát és egységbe hívunk minden európai nemzetet” – fogalmazott ünnepi beszédében, hangsúlyozva: Európa egységét helyre kell állítani. A miniszterelnök szerint Európa vezetői és polgárai nem élhetnek többé két külön világban. 

Javíthatatlan emberi jogi harcosok falkái

Elmondta, összefogással sikerül az egységet helyreállítani, de ha „széthúzunk, elbukunk”. „Együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség. Vagy együtt, vagy sehogy. Ma ez a törvény” – közölte. Szerinte „a népvándorlás lassú víz, amely kitartó sodrással mossa el a partot”. Kifejtette: humanitárius ügynek adja ki magát, de valódi természete a térfoglalás. Ami térfoglalás nekik, az térvesztés nekünk.

Először csak néhány százról, egy-kétezer betelepítettről van szó, de ma egyetlen felelős európai vezető sem meri „letenni a nagyesküt”, hogy ez a szám nem szaporodik-e fel tíz- és százezrekre – mutatott rá a kormányfő. Orbán Viktor azt mondta, „javíthatatlan emberjogi harcosok falkái” éreznek leküzdhetetlen vágyat, hogy kioktassanak és megvádoljanak bennünket.

Nem akarunk kozmopolita bevándorláspolitikát

A miniszterelnök szerint a magyar nemzet történelme a befogadások és a kultúrák összekapcsolódásának történelme is.

„Aki új családtagként, szövetségesként vagy életéért futó jövevényként bekéredzkedett, azt beengedtük és nálunk új hazát talált” – hangsúlyozta. Szerinte azonban az mindig ellenállásba ütközött, aki az ország átalakításának céljával vagy erőszakkal érkezett.

Orbán Viktor kijelentette: a népvándorlás megállításához először Brüsszelt kell megfékezni. Hozzátette: nem hagyják, hogy Brüsszel a törvények felé helyezze magát. 

„Nem fogjuk hagyni, hogy ránk erőltesse kozmopolita bevándorláspolitikájának gyümölcseit. Nem fogunk bűnözést, terrorizmust, homofóbiát, zsinagógákat gyújtogató antiszemitizmust importálni Magyarországra. Nem lesznek törvényen kívüli városnegyedek, nem lesznek zavargások, bevándorlózendülések. Nem fognak bandák vadászni asszonyainkra és lányainkra” – jelentette ki.

Európában tilos kimondani az igazságot

Orbán Viktor egyértelművé tette: a magyarok nem fogják megengedni, hogy mások mondják meg, kivel éljenek együtt, kivel osszák meg az országot. A folyamatot úgy írta le: először megmondják, kit kell befogadnunk, aztán arra kényszerítenek, hogy „idegeneket szolgáljunk a saját hazánkban”, végül odajutunk, hogy „kiadják az utunkat a saját országunkból”. A miniszterelnök kifejtette: elutasítják a kényszerbetelepítést, nem fognak engedni se zsarolásnak, se fenyegetésnek.

Mint fogalmazott: ma, 168 évvel az európai népek nagy szabadságharcai után „a mi közös otthonunk, Európa nem szabad”, a kontinens „ma olyan hervatag, erőtlen és bágyadt, mint a virág, amelyen titkos féreg foga rág”. Szavai szerint Európa ma azért nem szabad, mert a szabadság az igazság kimondásával kezdődik, márpedig „ma Európában tilos kimondani az igazságot: fonják akár selyemből is, a szájkosár az szájkosár marad”.

A betelepítés célja Európa etnikai átrajzolása

Tilos kimondani, hogy „ma nem menekültek érkeznek”, hanem népvándorlás fenyegeti Európát, ahogyan azt is, hogy a bevándorlás bűnözést, terrort hoz a kontinensre, és azt is tilos kimondani, hogy „ez nem véletlen”, hanem egy „kitervelt, irányított akció, ránk irányított embertömeg” – sorolta a kormányfő, úgy fogalmazva: Brüsszelben ma azon mesterkednek, hogy „minél gyorsabban ideszállítsák és betelepítsék közénk az idegeneket”.

Tilos kimondani – folytatta –, hogy a betelepítés célja Európa vallási, kulturális, etnikai átrajzolása, „felszámolva ezzel az internacionálé utolsó akadályát jelentő nemzetállamokat”.

Brüsszel ellopja a szabadságot

Orbán Viktor szerint arról sem szabad beszélni, hogy „Brüsszel ma lopakodva nyeli el nemzeti szuverenitásunk újabb és újabb szeleteit, hogy Brüsszelben ma sokan egy Európai Egyesült Államok tervén dolgoznak, amelyre soha senki nem adott felhatalmazást”.

Úgy látja azonban, „az igazság elfojtására épülő Európa gerendái mindenhol recsegnek és ropognak”, a kontinens „jólétben szunyókáló” népei „lassan felébrednek”, mert talán megértették: a jövőjük forog kockán.

A kormányfő arról is beszélt: a mai magyar életet az 1848-as és az 1956-os forradalom szellemi örökösei és leszármazottai rendezték be, „de forradalmi hagyomány szívverése mozgatja és irányítja ma is a nemzet politikai, gazdasági és szellemi életét”.

Két forradalmi hagyomány

Szerinte a magyaroknak két forradalmi hagyományuk van. Az egyik 1848-tól 1956-on keresztül, a rendszerváltáson át az alaptörvényig és a mai alkotmányos rendig vezet, míg a másik hagyomány „vérvonala” a jakobinus európai elődöktől 1919-en át a második világháború utáni kommunizmusba, a magyarországi szovjet világba fut – fejtette ki. Az 1918-1919-es forradalmat úgy jellemezte, hogy az a magyargyűlölő, idegen érdekből és célokért kirobbantott bolsevik felforgatásokról szóló lexikonban található.

Elmondta, az ünnep emelkedettsége sem feledteti, hogy a 1919-es hagyomány is velünk él még, „bár szerencsére inkább csak pislákol, ha néha hangoskodik is”. Hozzátette: gazdaállat híján megvannak számlálva a napjai, ha nem érkezik újabb nagy szellemi és politikai infúziós segélyszállítmány külföldről, akkor a gyökerei is elszáradnak az internacionalizmus befogadására alkalmatlan magyar anyaföldben.

Velejéig magyar 1848

A kormányfő „velejéig magyarként” jellemezte az 1848-49-es forradalmat, amely szerinte lelkesítő, de józan, mámoros, de célszerű, dicsőséges, de mértéktartó volt. Méltatta a magyar forradalmakat vezető tisztes polgárokat, katonatiszteket, jogászokat, írókat, orvosokat, iparosokat, földműveseket, nemzeti érzelmű munkásokat.

Orbán Viktor külön köszöntötte a Budapestre érkezett lengyeleket, „Bem tábornok lelkes utódait”, azt üzenve, hogy „miként ezeréves közös történelmünk során mindig, most is mellettetek állunk a küzdelemben, amelyet hazátok szabadságáért és függetlenségéért vívtok”. „Veletek együtt üzenjük Brüsszelnek: több tiszteletet a lengyeleknek, több tiszteletet Lengyelországnak!” – mondta.

Ateista EU

A miniszterelnök végül azt mondta: „a sors könyvében ma az megírva, hogy a rejtőzködő és arctalan világerők megszüntetnek mindent, ami sajátos, különálló, ősi, nemzeti”. „Ha ebbe belenyugszunk (...), elnyel bennünket az Európai Egyesült Államok hatalmas bendője”. Ezért azt a feladatot tűzte célul, hogy „legyőzzük, átírjuk és megváltoztassuk a nekünk szánt sorsot”, majd a szokásos „Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!” fordulattal zárta ünnepi beszédét.

A beszédet hallgatók teljesen megtöltötték a múzeum előtti utat. A tömeg „Viktor! Viktor!” felkiáltásokkal köszöntötte és búcsúztatta a miniszterelnököt. A beszéd alatt egyre erősödő esőben szinte egyenlő arányban lehetett látni magyar és lengyel nemzeti lobogókat, de magasba tartották a Civil Összefogás Fórum (CÖF) zászlaját is, egy - feltételezhetően lengyel szimpatizánsok által hozott – táblán pedig angol nyelven az volt olvasható: „Magyar barátaink védjétek meg keresztény alkotmányotokat az ateista EU-val szemben”. 

Az ünnepség alatt végig hallani lehetett Kálvin téren tüntetők kiabálását, sípolásait.