A katasztrófát okozó 10-es számú kazetta körüli közveszélyokozás a kazetta létesítését célzó „első kapavágással” kezdődött, amikor alapozás nélkül kezdték el kialakítani, majd 1998 decemberében, amikor megkezdték a betöltését. Ellentmondásos, a kazetta és a hozzá tartozó egyéb építmények létesítésével kapcsolatos engedélyek kiadása is, hiszen nem volt egyértelmű, hogy melyik hatóság hatáskörébe tartozott – közölte Szabó Györgyi.
A megfelelő monitoringrendszer se segített volna
A szakértők a tervezés körében felmerült hibaként értékelték az altalaj tönkremenetelét, azt állapították meg, hogy nem történt alapozás az építés során. A szakértői csoport szerint a kazetta a kezdetek kezdetétől halálra volt ítélve, úgy fogalmaztak, hogy „ketyegő bombán ültek”, a katasztrófa bekövetkezte csak idő kérdése volt ilyen altalajjellemzők, tervezés és az építés során történt hiányosságok miatt – ismertette a bíró.