Az álhírek terjesztésével a vesztünkbe rohanunk: ijesztő gyakorlat terjed a közösségi oldalakon
Négyből három hírt anélkül osztanak meg a felhasználók, hogy elolvasnák. Íme, az álhírek terjedésének pszichológiája.
Az internetes kommentek gyakran sértenek személyiségi jogokat, az Alkotmánybíróság ezzel foglalkozó határozata viszont túlzó mértékű terhet ró a portálokra, a döntés szűkíti a véleménynyilvánítás szabadságának határát.
„Az mindesetre nem vitatott, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága korlátozható, hisz az internet új hatalmának fejlődése, aspektusai miatt meghaladottá vált a romantikus szabályozatlanságot, »felsőbbrendűség ethoszt« valló felfogás. Ám ennek ellenére súlyos hiba a véleménynyilvánítás szabadságát a technika adta lehetőségek ellenére túlzott mértékben korlátozni. Könnyű a túlszabályozás hibájába esni. Amint elkezdődik az internet széleskörű korlátozása, akár a vékony jégpáncélon megjelenő első repedés, egyre több és több minden válik igazolhatóan gátolhatóvá.
Az Amerikai Egyesült Államok történelméből, hagyományaiból és sajátos jogrendszeréből adódóan teljesen máshogy közelíti meg a szabadság fogalmát, mint az európai szemlélet. Az amerikai joggyakorlat a véleménynyilvánítás szabadságát különös piadesztálra emelve, az alapjogi természetén túlmutatva, egyfajta felsőbbrendű, szent ideológiává emelte. Ha ezt megszüntetik, országunk semmiben sem különbözik Ray Bradbury Fahrenheit 451 világától, melyben a könyvnek »amely nem építő jellegű, égnie kell«. A túlszabályozás véleményem szerint már nem konstruktív, és merev, tarthatatlan jogalkalmazáshoz vezet, ami ellen analógia alkalmazásával vagy egy rugalmas, új szabályozással lehetne védekezni.”