Megismétlik az elsőfokú eljárást Biszku-ügyben

2015. június 01. 09:12

Az elsőfokú eljárás megismétléséről határozott a Fővárosi Ítélőtábla Biszku-ügyben – írja az Origo. Biszkut tavaly első fokon öt és fél évet kapott. Az Ítélőtábla szerint az elsőfokú döntés annyira megalapozatlan volt, hogy arra érdemi másodfokú határozatot nem lehet építeni.

2015. június 01. 09:12

Biszku Béla tavaly első fokon öt és fél évet kapott. Az ügyész ezután életfogytiglant, az ügyvéd felmentést kért. A Fővárosi Ítélőtábla hétfőn az első fokú eljárás megismétléséről döntött, a korábbi ítéletet hatályon kívül helyezte – írja az Origo. A lap szerint többen megdöbbentek az ítéleten, Novák Előd jobbikos képviselő például azt kiáltotta, hogy „Szégyen!”, illetve, hogy „Egy napot sem fog ülni!

A másodfokú bíróság – részben a védői érveléssel összhangban – hétfőn kimondta: az elsőfokú döntés annyira megalapozatlan, hogy arra érdemi másodfokú határozatot nem lehet építeni. A törvényszék nem tett eleget ügyfelderítési és indoklási kötelezettségének, de különösen a bizonyítás hibái miatt elkerülhetetlen új elsőfokú eljárás lefolytatása, amelyre egy másik bírói tanácsot kell kijelölni – határozott a tábla.

A megismételt elsőfokú büntetőper lefolytatásához részletes utasításokat is adott a táblabíróság. Előírta például annak tisztázását, hogy milyen körülmények között keletkeztek a bizonyítékként felhasznált, több mint fél évszázaddal ezelőtti dokumentumok. Szükséges történész szakértőt felkérni annak feltárására, hogyan működött a karhatalom, kik irányították, az egyes szovjet alakulatok és magyar hatóságok milyen alá-fölérendeltségi viszonyban voltak. A tábla szerint tanúkat is meg kell hallgatni ahhoz, hogy megnyugtatóan lehessen dönteni a bűnösség kérdéséről.

Rúzsás Róbert, a tábla tanácselnöke szóbeli indoklásában megjegyezte: ha a további bizonyítástól már nem várható eredmény, akkor felmentő rendelkezést kellene hozni, ám ebben az ügyben nem erről van szó, ezért is indokolt az eljárás megismétlése.

A bíró kifejtette: a történelmi felelősség és a büntetőjogi felelősség megállapítása között lényegi különbség van, az egyikre a történelemtudomány, a másikra a büntetőjog szabályai vonatkoznak. A büntetőjogi felelősség megállapításához először egy múltban történt eseményt kell rekonstruálni, amihez megfelelő bizonyítékokra van szükség, különben a döntés megalapozatlan lesz.

Az ítélőtábla felrótta az elsőfokú bíróságnak azt is, hogy kritikátlanul idézett egyes dokumentumokat, valamint Kahler Frigyes szaktanácsadó véleményét, esetenként oldalakon át, változtatás nélkül. Mindeközben kevesebb figyelmet fordított a vádlott azon védekezésére, hogy nem vett részt a karhatalom létrehozásában és nem adott parancsokat. A tábla szóvá tette azt is, hogy miután Kahler Frigyes az 1990-es évek elején már egy tényfeltáró bizottság vezetőjeként foglalkozott a témával, az ügyészség úgy kérte fel szaktanácsadónak, hogy ismerhette a kérdésről korábban kialakult véleményét.

Az ítélőtábla szerint az elsőfokú bíróság nem tett eleget ügyfelderítési kötelezettségének, például a salgótarjáni sortűzzel kapcsolatban az ítélet indoklása nem alkotott olyan zárt logikai láncolatot, amely egyértelművé tette volna, hogy Biszku Béla akaratának megfelelően zajlottak az események, a vádlott idézte elő őket. Ugyanakkor a bírói tanács elnöke megjegyezte: nem kizárt, hogy a további bizonyítás eredményre vezethet. Ehhez például tisztázni kell, hogy a szovjet megszálló erők mennyiben követték a magyar hatóságok utasításait.

A határozathirdetés után Biszku Béla védője, Magyar Gábor újságíróknak azt mondta: megnyugtató, hogy a magyar igazságszolgáltatás képes korrigálni hibáit. A Biszku-ügy ugyanis politikailag motivált, az eljárás megindításával a hatóságok politikai elvárásoknak próbáltak megfelelni. Most azonban a bíróság kimondta, amíg nem tisztázott, hogy egyáltalán mi történt, addig a megnyugtató jogi értékelése sem történhet meg – tette hozzá.

Az ügyvéd szerint még évekig eltarthat az ügy, de - mint mondta - nem lenne meglepve, ha a bűnüldöző hatóságok rövidesen, egy másik eljárásban, az 1956 utáni megtorló perek befolyásolása miatt gyanúsítanák meg ügyfelét. Magyar Gábor hangsúlyozta: ügyfele és az egész társadalom szempontjából is az a legfontosabb, hogy kiderüljön az igazság. Ezt azonban nem segíti, ha a hatóságok nyomás alá kerülnek és előre gyártott koncepciók alapján közelítenek az egyes ügyekhez.

Összesen 69 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Parasztvakítás
2015. június 02. 10:19
Biszku BŰNÖS,hazaárulásban,és megalkuvásban(bár ez nem btk kategória,de túl gyenge jellemet takar)!! Az volt a gond hogy túl kevés hazaáruló,kizsákmányoló,kulák gazembert végeztek ki!!Ha akkor gyökerestől kiirtják ezeknek a mostani élősködő patkányoknak a teljes rokonságát,nem fogyatkozott volna meg ennyire a magyarság,nem lenne 10X nagyobb az államadósság,és nem tűnt volna el több ezer milliárdnyi közvagyon!!Olyan 100ezer embert még ki kikellet volna végeztetniük,és ezt sosem fogom megbocsájtani sem kádárnak sem biszkunak,sem az akkor hatalmon lévőknek!!
Fakutya Vigyora
2015. június 02. 00:52
2013-04-08 A Zétényi-Takács féle javaslatot lényegében beemelték az alaptörvénybe A negyedik alaptörvény-módosítást olvasva munkatársunknak az tűnt fel, hogy a 3. cikkben lényegében a Zétényi-Takács-féle 1991-es törvényjavaslat köszön vissza: „(6) Nem tekinthető elévültnek azoknak a törvényben meghatározott, a pártállam nevében, érdekében vagy egyetértésével a kommunista diktatúrában Magyarország ellen vagy személyek ellen elkövetett súlyos bűncselekményeknek a büntethetősége, amelyeket az elkövetéskor hatályos büntető törvény figyelmen kívül hagyásával politikai okból nem üldöztek. (7) A (6) bekezdés szerinti bűncselekmény büntethetősége az elkövetés időpontjában hatályos büntető törvény szerinti, az Alaptörvény hatálybalépésének napjától számított időtartam elteltével évül el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének időpontjában hatályos büntető törvény szerint az elévülés 1990. május 1-jéig bekövetkezett volna. (8) A (6) bekezdés szerinti bűncselekmény büntethetősége az elkövetés időpontja és 1990. május 1-je közötti, az Alaptörvény hatálybalépésének napjától számított időtartam elteltével évül el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének időpontjában hatályos büntet ő törvény szerint az elévülés 1990. május 2-a és 2011. december 31-e között történt volna meg, és az elkövetőt a bűncselekmény miatt nem üldözték.” Eörsi Mátyás jogász, volt SZDSZ-es országgyűlési képviselő – aki 1991-ben a parlament alkotmányügyi bizottságának volt tagja – megerősítette feltevésünket, hogy a negyedik alaptörvény-módosítással a hatalom lényegében a Zétényi-Takácsot beemelte az alaptörvénybe. Eörsin kívül ugyanezt mondta egy, a békés átmenet igazságszolgáltatási kérdéseire rálátással bíró, ismert szakember is. Naszóval?
Fakutya Vigyora
2015. június 02. 00:49
1992. március 5-i hatállyal a Magyar Alkotmánybíróság több hónapos procedúra után, Sólyom László elôterjesztése alapján, egyhangú döntéssel alkotmányellenesnek nyilvánította az Országgyûlés által 1991. november 4-én elfogadott, a kommunizmus idején politikai okokból elkövetett súlyos bûncselekmények üldöztetésérôl szóló (ún. „Zétényi–Takács”) törvényt. A Magyar Köztársaság elnöke által kért elôzetes – vagyis még a törvény kihirdetése elôtt lefolytatandó – alkotmányossági vizsgálat eredményeként az Alkotmánybíróság kimondotta, hogy a nevezett törvényszöveg sérti a jogbiztonság követelményét, minthogy már elévült bûncselekményeket kíván újólag büntethetôvé tenni, illetve az elévülési idô érvényességét olyan szempontok alapján módosítaná, amelyek egy jogállami rendszerben elfogadhatatlanok. A határozat egyik pontja külön kimondja, hogy a hazaárulás bûntettének jogi konstituálása esetén alkotmányellenes úgy eljárni, amint ezt a törvényszöveg teszi, vagyis hogy figyelmen kívül hagyja a védelmezendô jogi tárgyban – mármint a haza fogalmában – az 1944 decembere és 1990 májusa között eltelt idôszak során többszörösen is végbement változásokat. Az Alkotmánybíróságnak ez az emlékezetes és nagy hírnévre szert tett, elôzôleg mind az ellenzék részérôl, mind a kormánypártok oldaláról feszült érdeklôdéssel várt állásfoglalása – a 11/1992-es határozat – tulajdonképpen pontot tett a kommunista rendszer politikai bûneinek megtorolhatóságáról akkor már csaknem egy év óta folyó parlamenti és közéleti vita végére. Kende Pö
ciseaux
2015. június 02. 00:40
...és, ha ez lett volna a magyar "jogszolgáltatás" első abszurdja...de nem az. A probléma talán nem is az ügyészségé, a bíróságé, az ügyvédeké. A magyarok többsége pontosan ugyan olyan morális és etikai zéró, mint a jogrendszere. Rosszabb! Ez a "Biszku-show" sosem fordulhatott volna elő egy morálisan ép, polgári, civilizált társadalomban. Egy ilyen gigászi baklövés után, és tekintettel Biszku és kommunistáink emberiség elleni büneire, áldozataik emlékére, egy morálisan és etikailag egészséges magyar nép már 20 éve nem csak Biszkut csukta volna le (és dobta volna el a cella kulcsát), de azokat is, akik a "rendszerváltás"-unkból ránktelepítettek egy ilyen "nyugati tipusú liberális" jogrendszert. Már hozzászoktunk, hogy "naponta" utakat, köztereket, hidakat foglalnak ilyen-olyan érdekcsoportok, aláírásokat gyüjtenek ezért-azért és minden ellen, de mikor egy véreskezű gyilkost képtelen elitélni a mgyar "jogszolgáltató", nem 10.000, de 10 ember sem megy ki az utcára!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!