Biszku Béla tavaly első fokon öt és fél évet kapott. Az ügyész ezután életfogytiglant, az ügyvéd felmentést kért. A Fővárosi Ítélőtábla hétfőn az első fokú eljárás megismétléséről döntött, a korábbi ítéletet hatályon kívül helyezte – írja az Origo. A lap szerint többen megdöbbentek az ítéleten, Novák Előd jobbikos képviselő például azt kiáltotta, hogy „Szégyen!”, illetve, hogy „Egy napot sem fog ülni!”
A másodfokú bíróság – részben a védői érveléssel összhangban – hétfőn kimondta: az elsőfokú döntés annyira megalapozatlan, hogy arra érdemi másodfokú határozatot nem lehet építeni. A törvényszék nem tett eleget ügyfelderítési és indoklási kötelezettségének, de különösen a bizonyítás hibái miatt elkerülhetetlen új elsőfokú eljárás lefolytatása, amelyre egy másik bírói tanácsot kell kijelölni – határozott a tábla.
A megismételt elsőfokú büntetőper lefolytatásához részletes utasításokat is adott a táblabíróság. Előírta például annak tisztázását, hogy milyen körülmények között keletkeztek a bizonyítékként felhasznált, több mint fél évszázaddal ezelőtti dokumentumok. Szükséges történész szakértőt felkérni annak feltárására, hogyan működött a karhatalom, kik irányították, az egyes szovjet alakulatok és magyar hatóságok milyen alá-fölérendeltségi viszonyban voltak. A tábla szerint tanúkat is meg kell hallgatni ahhoz, hogy megnyugtatóan lehessen dönteni a bűnösség kérdéséről.
Rúzsás Róbert, a tábla tanácselnöke szóbeli indoklásában megjegyezte: ha a további bizonyítástól már nem várható eredmény, akkor felmentő rendelkezést kellene hozni, ám ebben az ügyben nem erről van szó, ezért is indokolt az eljárás megismétlése.
A bíró kifejtette: a történelmi felelősség és a büntetőjogi felelősség megállapítása között lényegi különbség van, az egyikre a történelemtudomány, a másikra a büntetőjog szabályai vonatkoznak. A büntetőjogi felelősség megállapításához először egy múltban történt eseményt kell rekonstruálni, amihez megfelelő bizonyítékokra van szükség, különben a döntés megalapozatlan lesz.
Az ítélőtábla felrótta az elsőfokú bíróságnak azt is, hogy kritikátlanul idézett egyes dokumentumokat, valamint Kahler Frigyes szaktanácsadó véleményét, esetenként oldalakon át, változtatás nélkül. Mindeközben kevesebb figyelmet fordított a vádlott azon védekezésére, hogy nem vett részt a karhatalom létrehozásában és nem adott parancsokat. A tábla szóvá tette azt is, hogy miután Kahler Frigyes az 1990-es évek elején már egy tényfeltáró bizottság vezetőjeként foglalkozott a témával, az ügyészség úgy kérte fel szaktanácsadónak, hogy ismerhette a kérdésről korábban kialakult véleményét.
Az ítélőtábla szerint az elsőfokú bíróság nem tett eleget ügyfelderítési kötelezettségének, például a salgótarjáni sortűzzel kapcsolatban az ítélet indoklása nem alkotott olyan zárt logikai láncolatot, amely egyértelművé tette volna, hogy Biszku Béla akaratának megfelelően zajlottak az események, a vádlott idézte elő őket. Ugyanakkor a bírói tanács elnöke megjegyezte: nem kizárt, hogy a további bizonyítás eredményre vezethet. Ehhez például tisztázni kell, hogy a szovjet megszálló erők mennyiben követték a magyar hatóságok utasításait.
A határozathirdetés után Biszku Béla védője, Magyar Gábor újságíróknak azt mondta: megnyugtató, hogy a magyar igazságszolgáltatás képes korrigálni hibáit. A Biszku-ügy ugyanis politikailag motivált, az eljárás megindításával a hatóságok politikai elvárásoknak próbáltak megfelelni. Most azonban a bíróság kimondta, amíg nem tisztázott, hogy egyáltalán mi történt, addig a megnyugtató jogi értékelése sem történhet meg – tette hozzá.
Az ügyvéd szerint még évekig eltarthat az ügy, de - mint mondta - nem lenne meglepve, ha a bűnüldöző hatóságok rövidesen, egy másik eljárásban, az 1956 utáni megtorló perek befolyásolása miatt gyanúsítanák meg ügyfelét. Magyar Gábor hangsúlyozta: ügyfele és az egész társadalom szempontjából is az a legfontosabb, hogy kiderüljön az igazság. Ezt azonban nem segíti, ha a hatóságok nyomás alá kerülnek és előre gyártott koncepciók alapján közelítenek az egyes ügyekhez.