Tőkés: Ne hagyjuk magunkat megfosztani a jelképektől!

A jelképes politizálás fontosságáról beszélt a magyar nemzeti ünnep alkalmából tartott nagyváradi ünnepségen Tőkés László európai parlamenti képviselő, a Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Az Országgyűlés egykori jegyzője, Szacsvay Imre szobránál tartott ünnepségen Tőkés László úgy vélte, nem szabad szembeállítani egymással a jelképes politikát és a reálpolitikát, hiszen mindkettőre szükség van. Szerinte azért szükséges a jelképes politizálás, mert a jelképeknek tartalma van: a székely zászló az autonómiát, a március 15-én magasba emelt magyar zászló a szabadságot jelenti.

„Akinek a szobra a főtéren, az teret hódít, akinek elviszik a szobrát a főtérről azt kiszorítják, nemcsak a főtérről, hanem a román társadalomból is” – utalt arra a nagyváradi kezdeményezésre, hogy kerüljön vissza a város főterére a városalapító Szent László szobra. „Ne hagyjuk magunkat kiszoríttatni az életterünkből a városainkból. Mi nem vagyunk jövevények, mi idevalók vagyunk, a mi királyunk alapította ezt a várost. Ha valakinek, akkor nekünk van itt keresnivalónk. (…) Folytassuk a reálpolitikát, de folytassuk a jelképes politikát is. Ne hagyjuk, hogy a propaganda, a manipuláció a forgatókönyvek világában átejtsenek, szembehazudjanak bennünket. (…) Ne hagyjuk, hogy megfosszanak bennünket a jelképeink által megjelenített önazonosságunktól” – buzdította a több száz fős nagyváradi hallgatóságát Tőkés László.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a sepsiszentgyörgyi ünnepségen arról beszélt: az erdélyi magyarság – nem karddal és lándzsával, de – tovább vívja szabadságharcát, mert ma is vannak olyanok, akik meg akarják fosztani nemzeti identitása alapjaitól. Kifejtette: a szólásszabadság korlátozásával kezdődik minden elnyomás: ezt Petőfiék is tudták, és ezért a cenzúra eltörlésével kezdték forradalmukat. Rámutatott: az elnyomók úgy tesznek, mintha nem tudnák, hogy a szabadságból nem kevesebb marad, hanem több lesz, ha másokkal is megosztják.

„Ők azok, akik 25 évvel a kommunista diktatúra bukása után méltó utódai lehetnek a császári és cári stratégáknak: meg akarnak fosztani az anyanyelv használatától, a zászlótól, a himnusztól, nemzeti szimbólumainktól, meg akarnak fosztani az iskoláinktól, meg akarnak fosztani a kultúránktól, és mindattól, ami egy ember, egy közösség, egy nemzet életében a legfontosabb – a nemzeti identitás alapjaitól” – sorolta Kelemen Hunor, hozzátéve: ezért kell folytatnia az erdélyi magyarságnak a 21. században is a szabadságharcot. Kijelentette: a magyar közösség tiszteletet kér a tiszteletért cserében, azt, hogy maga dönthessen dolgairól. Az autonómia ezt teszi lehetővé - tette hozzá.

Az RMDSZ elnökének felszólalását a tízezres nagyságrendű ünneplő közönségből többen hangos füttyel és fújolással fogadták, és beszéde végét is bekiabálásokkal zavarták meg.

Március 15. alkalmából üzenetet adott ki Victor Ponta román miniszterelnök is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a románok és a magyarok együtt erősebbek. A román kormányfő üzenetét a nemzeti ünnep alkalmából Kolozsváron rendezett megemlékezésen olvasták fel. A résztvevőknek a megye prefektusa tolmácsolta  a miniszterelnök gondolatait. Victor Ponta március 15-ét a magyar nép egyik legnagyobb ünnepeként  jellemezte, és úgy vélte, az 1848-1849-es események ma arra késztetnek, hogy a szabadság, az igazságosság és a béke egyetemes értékeire tekintsünk. Kijelentette, a mai társadalom nem létezhetne azok áldozata nélkül akik a 19 század közepén Európa államaiban a szabadságért és az önrendelkezésért szálltak harcba.

Úgy vélte, 1848 összeköti a románokat és a magyarokat, és azt jelzi, hogy a két népnek azonosak a törekvései, és hogy mindketten ugyanannak a nagy európai családnak a tagjai. Szerinte az is a két nép közös értékválasztását mutatja, hogy a magyar forradalom 12 pontjából 11 pont szellemisége az erdélyi románok 1848-as balázsfalvi nagygyűlésének a követelései között is megtalálható. Hozzátette, ma az euro-atlanti struktúrákhoz való tartozás jelzi a közös értékválasztást. „Túl a feszültségeken és a vak szenvedélyen, melybe néha beleütközünk, a magyar szomszédainknak és barátainknak szánt üzenetem a tiszteleté, a párbeszédé és a szolidaritásé. Párbeszéd útján mindig sikerült túllépni a nehézségeken, tisztelvén egymást építeni tudtunk, szolidárisak lévén fejlődtünk, és tovább vihettük azoknak az eszményeit, akik feláldozták magukat 1848-ban. Igazán hiszem, hogy együtt dolgozva erősebbek vagyunk, és ha jobban összetartunk,  bölcsebbek vagyunk” – áll Victor Ponta üzenetében.