Csatoljuk vissza Kelet-Magyarországot!

„Kelet-Magyarország számára igen nehéz a kilábalás ebből a helyzetből, de nem lehetetlen. A megoldás a minimálbér jelentős csökkentése, esetleg teljes megszüntetése.

Mi mással, mint az alacsonyabb bér lehetőségével lehetne meggyőzni a piaci szereplőket, hogy Borsodban vagy a Nyírségben alkalmazzon munkásokat, amikor Vasban, Győr-Sopronban ugyanazért a pénzért munkához, munkamorálhoz, öngondoskodáshoz sokkal jobban hozzászokott dolgozókat kaphat? Mi mással, mint ezzel lehet segíteni a keleti országrészben élő vállalkozó szellemű polgárt, aki eddig azért nem vágott bele, mert nem telik rá, hogy a 100 ezer forintos minimálbért és a hozzá tartozó járulékokat kipengesse? Pedig kár, hiszen keleten rengeteg ember boldogan dolgozna, ha ezzel eltarthatja a családját, a vállalkozónak pedig népes tömegből lenne lehetősége »kimazsolázni« a legjobbakat.

Attól aligha kell félni, hogy a Dunától nyugatra is csökkennének a jövedelmek. Ott van alkupozíció, némely régióban munkaerőhiány van, de az sem valószínű, hogy a Szlovákiából átjáró »vendégmunkások« megelégednének alacsonyabb jövedelmekkel. Ugyanakkor, ha olyan körülményeket akarunk teremteni, hogy bizonyos egyszerűbb munkákat érdemes legyen keletre hozni, nem ragaszkodhatunk a nyugat-magyarországi bérekhez. A nagyobb munkaerő-kínálat nyilván árcsökkenést okoz, a »keleti kiruccanás« pedig csak akkor éri meg, ha olcsóbb, mint otthon maradni. Ott viszont ezzel jelentősen csökkenhetne a munkanélküliség.”