Thürmer Gyula: Szükségtelen volt a rendszerváltás

Még tavaly is Magyar Kommunista Munkáspártnak hívták a pártot. Miért változtatták meg a nevüket Magyar Munkáspártra? Nehéz volt elengedni a kommunista jelzőt a névből? 

Magyarországon van egy törvény, amely szerint a pártok elnevezései nem tartalmazhatnak a múlt rendszerhez kötődő elnevezéseket. Nem kockáztathattuk, hogy betiltják a Munkáspártot. Egyébként sem a szó a lényeg. 

Mi a helyzet a kommunista bűnök tagadásával?  

Mi a jelenben politizálunk, és arra biztatunk mindenkit, hogy ne a múlttal foglalkozzon, hanem a jelennel és a jövővel. Ma van szükségünk munkára, a gyerekeink ma szeretnének iskolába járni, ma szeretnénk jól lakni. A múltat a történészekre kell bízni.

Nem volt még problémájuk ebből? Nem indult még eljárás ilyen ügyben önök ellen? 

Miért, kellett volna? Az egyik oldalról van a törvény, a másik oldalról meg ott van Tárkinak fölmérése, amely szerint a magyar társadalom fele azt mondja, hogy jobb volt a szocializmusban. Mi is ezt mondjuk. 

Ennek ellenére nem tartják aggályosnak, hogy Kádár János-szórólappal kampányolnak? Azért Kádárnak elég sok minden írható a számlájára. 

Kádár képével felkavartuk a botrányokkal teli magyar belpolitikai pocsolyát. Volt bátorságunk kimondani, hogy akkor a többségnek jobb élete volt. E mellett nem lehet közönyösen elmenni, vagy szereted vagy utálod. Nézze meg a Facebookot! Mikor tettek fel kívülállók egy választási anyagot az internetre? Az emberek értik az üzenetet. Nem a Kádár-rendszert akarjuk visszahozni, de lehetséges egy olyan világ, ahol a többség jól él, és nem csak néhányak. 

Mi a véleménye a Biszku Béla ellen indított perről? 

1956 legyen a történészek dolga! Egyszer megkérdezték Csou En-laj kínai miniszterelnököt: hogyan értékeli az 1789-es francia forradalmat? „Ezt még korai lenne megmondani” – volt a válasz. Kína mai sikereinek egyik titka éppen az, hogy nem osztják meg a társadalmat a történelmi múlttal. Ez a hozzáállás bölcsebb és jövedelmezőbb, mint a mai magyar hivatalos felfogás. 

Egyértelmű kudarcnak tartják a rendszerváltás óta eltelt időszakot?

Csak a Fideszben mondják azt, hogy minden jó, amit ők csinálnak, és minden rossz, amit a többi csinál. Mi azt gondoljuk, hogy volt jó és volt rossz is. Kérdés az, hogy melyikből volt több. Szerintünk a rosszból több volt. 

Hogy ítélik meg, melyik volt a legjobb, illetve a legrosszabb kormányzat 1990 óta? 

Mindig a választások időszaka adja a legjobb időszakokat. Ilyenkor reménykedünk, hogy más lesz. Én azt gondolom, hogy az elmúlt 25 évben a kapitalizmus házát építették, és ehhez a házhoz mindenki hozzátette a maga kis tégláját. 

És ha rangsorolni kellene? 

Én azt mondom, hogy nincs legjobb és legrosszabb kormány. Még azt sem mondom, hogy nem igyekeztek valamit tenni, de mindegyik rossz volt a maga módján. Magyarországon szükségtelen volt a rendszerváltás, és szükségtelen volt a kapitalizmus épületét felépíteni, és ehhez mindegyik kormány hozzájárult. 

Hogyan ítéli meg az elmúlt négy év kormányzását?

Az emberek 2010-ben bölcsen döntöttek, amikor a szocialistákat és liberális társaikat elküldték. Szétlopták az országot. Az emberek nem éltek jobban, szegényebbek lettek. Változásra volt szükség. A Fidesz ígéretei jók voltak, hiszen a Fidesz azt ígérte, amiket az emberek hallani akartak. Ki ne akarta volna hallani, hogy munkahelyek lesznek, jobb élet lesz, megélhetés lesz, függetlenek leszünk. Na most nem ez következett be. A Fidesz teremt munkahelyeket, de legalább olyan intenzitással pusztítja is azokat. A külföldi vállalatokra való támaszkodás is egy irreális út. A külföldi vállalatok bármikor elmehetnek az országból, és el is fognak menni, ha a haszon nem akkora, amekkorát szeretnének. Ugyanakkor a Fidesz szinte büntetésként kezeli a magyar vállalkozókat, nem támogatja őket. A Fidesz ígéretei, például a rezsicsökkentés, jó dolgok. Csak hát a családok kiadásai nem csak a rezsiből állnak. 

Mit gondol a baloldali összefogásról? 

Én azt érzem, hogy ezek az emberek nem itt élnek, nem értik a problémákat. Elég sokat járom az országot, nem csak a választási kampány idején, hanem mindig. Azt látom, hogy a legnagyobb gond a munkanélküliség, ezzel összefüggésben második legnagyobb gond a szegénység, harmadik pedig a félelem. 

Ezeket ők is el szokták mondani. 

Elmondják, de az erre adott válaszaik irreálisak. Az emberek azt várják, hogy akkor mondják meg, hogyan lesz munkájuk, miért fognak kevésbé félni. Attól, hogy az Orbán-kormányt leváltják, nem lesz kisebb a félelem, nem lesz nagyobb a kenyér és nem lesz több munkahely. A szociálliberális ellenzék nem találta meg ezeket a válaszokat. Valószínűleg azért nem, mert nem az emberek közül valók. Nehéz feltételezni, hogy a jóllakott ember tudja, milyen éhesnek lenni. Gyurcsány már jóllakott, és szerintem Mesterházy és Bajnai is a jóllakott emberek közé tartozik. 

És ön tudja, milyen éhes embernek lenni? 

Azt gondolom, hogy tudom. Én személy szerint sem vagyok gazdag, és a pártunk tagjai sem gazdag emberek, hanem túlnyomó részt szegény emberek, dolgozó emberek, a mindennapok emberei. Jelöltjeink között egyetlenegy milliárdos sincsen, de van közöttük gyári munkás, pedagógus, kórházi orvos és még HÉV-vezető és közmunkás is.

A kampányszlogenük az, hogy „Biztos munka! Biztos jövedelem! Biztos jövő!”. Ezt hogyan gondolják elérni?  

A biztoson van a hangsúly. Munkát lehet találni, de tudjuk, hogy az nem biztos. A közmunka sem biztos. Mire gondolunk mi? Magyarország agrárország, fejlesszünk mezőgazdaságot! Termeljünk meg mindent, amit Magyarországon meg lehet termelni, és amire szükségünk van. Ennek ma két akadálya van, és a két akadály közül a kormány egyiket sem szüntetni meg. Az egyik, hogy a kereskedelem nem magyar, hanem külföldi. A másik, hogy az EU rendszerében a föld után jár a támogatás. Ez Magyarországot arra ösztönzi, hogy millió számra termeljen búzát, kukoricát. Nem ezt kell. Ebben nem leszünk soha versenyképesek. Zöldséget és gyümölcsöt kellene termelni, állattenyésztéssel kellene foglalkozni. Mi két lépést rögtön tennénk: a kereskedelmet magyar kézbe vennénk, majd azután az élelmiszeripart is, így a mezőgazdaság nekünk fog termelni. A másik terület, ahol gyorsan lehet munkát teremteni, az a lakásépítés. 

De így is egy csomó lakás üresen áll. 

Az olyan lakás üres, amit úgymond piaci alapon építettek. Ilyen árak mellett természetesen nem kell senkinek sem. Nem lakóparkot kell építeni, hanem szociális lakásokat. Olyan lakásokat, amiket meg tud venni a pályakezdő fiatal, meg a családok is. Ha sok ilyen lakást építünk, akkor sok munkahelyet is teremtünk. 

Nagyon kritikusak a multikkal, jelentősen meg is adóztatnák őket. Ez nem ártana az ország versenyképességének? 

A miniszterelnök a napokban világosan megmondta, miért jön ide a külföldi tőke: egyrészt azért, mert a képzettségéhez képest a magyar munkaerő viszonylag olcsó. Másrészt – ahogy szeretett miniszterelnökünk fogalmazott – mert rugalmas a munka törvénykönyve. A munka törvénykönyve valójában nem rugalmas, hanem kizsákmányoló, és azért szeretik a külföldiek, mert azt csinálhatnak a magyar dolgozóval, amit akarnak. Ezt csinálta az Orbán-kormány. A multinak nyereséges itt lenni. Mi azt mondjuk, hogy rendben van, maradjanak, de az osztalékadó legyen 98 százalék. Magyarán ne vihessék ki a hasznot, hanem annak nagy részét fektessék itt be. A külföldi cégek még egy szempontból örülnek, hogy itt lehetnek: mert mindent megkapnak a magyar államtól. Ha én akarok nyitni egy vállalkozást, körbe kell járnom az összes létező hivatalt és hónapok telnek el, mire engedélyem van. Ezzel szemben a multinak ezeket sokszor a miniszterelnök személyesen adja oda. Ez nem járja. A magyar vállalkozót nem szép szavakkal kell támogatni, hanem azzal a pénzzel és jogi háttérrel, amiket egyébként a multik megkapnak. 

A Munkáspárt megreformálná a nyugdíjrendszert is, de nem növelnék, hanem csökkentenék a nyugdíjkorhatárt, nők esetében 55, férfiak esetén 60 évre. Nem gondolják, hogy ez teljesen fenntarthatatlan lenne, hiszen már a mostani rendszer is valószínűleg az lesz hosszútávon?

Mi azt gondoljuk, hogy az emberek nyugdíját nem arra kell alapozni, amit ők az évek során befizettek. Az a liberális felfogás, hogy rakd be a pénzedet, és majd abból fogsz élni idős korodban, nem jó. A jó megoldás, amikor a társadalom vállalja a szolidaritást. Ehhez az kell, hogy az éppen aktuális pillanatban a lakosságnak legyen munkája. Ma az a gond, hogy a lakosság számottevő része munkanélküli. Ez vezet oda, hogy az államnak még a nagy adóterhek mellett is gondja van a nyugdíjkifizetésekkel. 

Orbán Viktor is célul tűzte ki a teljes foglalkoztatottság megteremtését, ez az az irány, amit ön is mond. Ennek megvalósíthatóságában azért sokan kételkednek.

A kapitalizmusban nem lehet, mert a kapitalizmusnak pont az a lényege, hogy legyen munkanélküli. Ha van, akkor a tulajdonos zsarolhatja a gyárában dolgozókat. De még a kapitalizmusban is lehet jelentős mértékben növelni a foglalkoztatottságot. Ennek az útja, hogy a gazdagokat meg kell adóztatni, és abból a pénzből kell munkahelyeket teremteni. Ebből kell a magyar vállalkozókat támogatni, és ebből születnek a valóságos munkahelyek. Visszatérve a nyugdíjhoz: én azt gondolom, hogy az európai kapitalizmus rossz irányba megy, amikor arra kényszeríti az embereket, hogy minél tovább dolgozzanak. Ez a kizsákmányolás fokozása. Az a vidéki asszony, aki 60-62 éves koráig kénytelen gürcölni, nem fogja élvezni az unokáit, mert meg fog halni. Adjuk meg a lehetőséget, hogy aki el akar menni – kötelező ne legyen –, az elmehessen. 

A nyugdíj kapcsán nem említette a demográfiai változásokat, amik szintén elég jelentősen befolyásolják majd a jövőben a nyugdíjrendszert. 

Mi üdvözlünk minden olyan szándékot, amely a minél több gyermek születését szorgalmazza. Ehhez az kell, hogy biztos legyen az a helyzet, amibe a gyerekek beleszületnek. Lehet törvényileg szabályozni és segíteni, ösztönözni a gyermekvállalást. Ebben egyébként a Fidesz jó irányba indult el. Csak hát ez még mindig kevés. Adhatok én nagyobb gyes-t meg gyed-et, de ha nem biztos az általános munkafeltétel, ha a kismamákat kirúghatják, addig ez csak fél megoldás. Az embereknek tudniuk kell, hogy amíg a gyerek 18 éves nem lesz, addig valóban tudnak dolgozni. Ezt jelenti számunkra a „Biztos munka! Biztos jövedelem! Biztos jövő!”. 

Az előbb felmerült a családoknak nyújtott hitel. Önök radikálisan rendeznék a devizahitelesek ügyét, az állammal fizettetnék ki a tartozásokat. Miért?

Most az a divat, hogy részletekkel hülyítik a magyar népet, és megpróbálják szembeállítani a becsületes, adófizető polgárt a lustával, a trehánnyal, a fizetéseket elkerülő polgárral. De mi a probléma lényege? Annak idején mesterségesen hiányt teremtettek forinthitelből. A bank elkövetett egy olyan cselekedetet, amit másutt nem tehetett volna meg. De nem csak a bankok a hibásak. Pontosan tudta a Pénzügyminisztérium, pontosan tudta a kormány, hogy bankok mit művelnek. Az egyik is bűnös és a másik is bűnös. Nem én vagyok a bűnös, aki felvette a kölcsönt, mert nem volt más megoldás. Ezekben az esetekben – és nem a lógós, hitvány alakokról van szó –, akiket a kormányok és a bankok hoztak ilyen helyzetbe, nekik el kell engedni a tartozásukat. 

Bőkezűek lennének a közösségi közlekedés területén is, és a jelenleg ingyenesen utazók körét kibővítenék a diákokkal és a szociálisan hátrányos helyzetű dolgozókkal. Ez nem vágná teljesen taccsra a már most is veszteséges közlekedési vállalatokat? 

Egyszerűen nem hiszem el azokat a számokat, hogy veszteséges a közlekedés. Itt van például Budapest. Azt mondják, hogy adjuk ki magánvállalkozóknak a buszok egy részét, mert azok majd haszonnal fogják működtetni. Mi van? Ugyanazon a vonalon a sárga busz hasznot hoz, a kék meg nem? A budapesti tömegközlekedésben nagyon sok a vízfej, nagyon sokan nagyon nagy pénzeket húznak le belőle. Ha ezeket a pénzeket arra fordítanánk, hogy korszerűsítsünk, csökkentenénk a az árakat, mindjárt máshol tartanánk. Ezek mind pénzbe kerülnek, igen. De ez a pénz itt van az országban. Huszonöt éve mindig mindent a kisember fizet meg. Mi fizetjük a legnagyobb áfát Európában. Mi azt mondjuk, hogy csökkentsük az áfát azon termékek esetében, amelyet mindenki fogyaszt. A luxusáfát meg növeljük. A milliárdosoknak, százmilliomosoknak meg azt mondanánk, hogy adózzatok, pajtások. Akinek a lakását nem számolva van százmillió forint értékű vagyona, az fizessen 40 százalékos vagyonadót. Mindjárt tele lenne az államkincstár. A harmadik elem pedig a személyi jövedelemadó. Mi azt mondjuk, hogy a minimálbér ne legyen adóköteles, az átlagbér se adózzon túlságosan nagy kulccsal. De jelentős legyen a havi 500 ezret keresők adója, mondjuk 45 százalék. Ha nem szánja rá magát a magyar politikai rendszer, hogy megadóztassa a gazdagokat, akkor készüljön fel arra, hogy több rendőrre meg több katonára lesz szükség, mert Ukrajna lesz a vége. Nem lehet újabb és újabb bőröket lehúzni az emberekről. 

Új Alaptörvényt is szorgalmaznak és megszüntetnék az Alkotmánybíróságot is. Miért? 

Világos, hogy ha a parlament választja az alkotmánybírákat, akkor az a politikától függő intézmény, következésképpen politikai funkciót tölt be, és nem az igazságszolgáltatást erősíti. Tehát nincs rá szükség. A parlamentben kell jó törvényeket hozni. A jelenlegi alkotmánnyal az a bajunk, hogy nem korszerű. Értjük a Fidesznek azt a törekvését, hogy a katolikus vallás vagy a kereszténység kérdését visszahozza, és ezt ráadásul Alkotmányban is rögzíti. De a mai valóság mégsem az, hogy Magyarország egy tisztán katolikus, vagy akárcsak tisztán keresztény ország lenne. 

Az Alaptörvény csak utal az ország keresztény gyökereire, amit viszont nehéz lenne megkérdőjelezni. 

Nem véletlen, hogy ebben azért Európában is vita van. Egyrészt vannak nem hívők, másrészt vannak más, nem keresztény vallásokhoz tartozó emberek. A másik: 2014-ben már nagyon benne vagyunk az internet meg a számítástechnika korában. Ma már minden kérdésben meg lehetne az embereket kérdezni. Sőt, majdnem minden kérdésben akár dönthetnének is, a feltételek adottak, még sincs így. Nincsenek viták, nem kérdezik meg a társadalmat, a népszavazás intézményét ez az alkotmány elsilányította. A nagy kérdéseket ráadásul fel sem lehet tenni. Ha most feltennénk azt a kérdést, hogy jó-e neked, hogy a NATO-ban vagy az EU-ban vagy, akkor a Nemzeti Választási Bizottság visszadobná, mert ilyen kérdést nem lehet feltenni. A mai korban korszerűbb alkotmányra van szükség, ami több beleszólást enged a népnek ezekbe a folyamatokba. Mi nem tettünk volna bele múlttal összefüggő kérdéseket sem. Akár hiszi Orbán Viktor, akár nem, Magyarország története nem 2010-ben kezdődött. Alkotmányban rögzíteni ilyen kérdéseket nem helyes. 

Miért gondolják, hogy ki kellene lépni a NATO-ból? 

Magyarországot nem fenyegeti olyan veszély, amelyet ne tudnánk valamilyen módon elhárítani. Vannak problémáink a nemzetiségi kisebbségek kapcsán és a határon túli területeken, de ezek megoldására nem jó a NATO. A terrorizmus elvben fenyegethet minket, de arra megint nem katonák kellenek, hanem rendőrök és terrorelhárítók. Értelmes hasznát nem igazán látjuk tehát a NATO-nak. A negatívumokat ugyanakkor igen. Mert mi ugyan nem kapunk semmit, de csak le kellett menni Jugoszláviába 1999-ben. Két héttel a NATO-csatlakozásunk után már Taszárról bombázták Jugoszláviát. És azt előszeretettel elfelejti mindenki, hogy magyarlakta területeket is bombáztak Magyarország területéről, nem csoda, hogy utálnak a szerbek minket. Ott voltunk Irakban, ott vagyunk Afganisztánban, most meg ugye a háború itt van a közvetlen közelünkben. Ha Amerika szava fog érvényesülni, akkor neki megyünk az oroszoknak Ukrajna miatt?

És az EU-val mi a bajuk? 

Eltelt most már ebben a házasságban egy-két esztendő, minden magyarnak van tapasztalata, hogy mit jelent ez a házasság. És minden házasságban egy idő után mérlegelünk, hogy mi a jó benne és mi a rosszabb. Nagyon jó, hogy Európa egyben van, utazhatunk, nem kell vízum. De jobban élünk az Európai Unióban? Azt gondolom, hogy nem. Nem közeledtek a bérek az nyugat-európai bérekhez. Amik közeledtek, azok az árak. Néhányan nagyon jól élnek, akik tudtak evvel élni, aki el tud menni dolgozni előnyös állásokba, akik jól élnek az európai nomenklatúra környékén. De a többségnek nem ezt hozta. A másik, hogy ami nekünk kellene, azt láthatóan nem az EU-ban tudjuk megvalósítani. Az előbb mondtam a mezőgazdaság példáját. Az EU abban érdekelt, hogy Magyarország is gabonatermelő legyen. Nekünk meg nem ez lenne az érdekünk. A szabad piac miatt képtelenek vagyunk a saját termékeinket megvédeni. A harmadik pedig, hogy politikailag nagyon beszűkült Magyarország mozgástere, sok mindent Brüsszelben döntenek el. Nem csak a paradicsom szabványméretét, hanem mondjuk azt is, mi legyen a viszonyunk Oroszországhoz. Ha túl leszünk a választáson, tessék megkérdezni a népet, ki hogy vélekedik erről. Ha a többség szerint ez nekünk nem jó, akkor lépjünk ki. Ezt a Jobbik sem mondja, megint csak szövegel. 

A Jobbik is szeretne népszavazást az EU-tagságról. 

Ennél több kell. Ki kell lépni az EU-ból. Legyen népszavazás, de mi azt javasoljuk, hogy arról döntsünk, hogy kilépjünk-e.

Imént előkerült az ukrán-orosz-ügy. Önnek mi a véleménye az orosz annexióról a Krím-félszigeten? 

A népeknek joguk van az önrendelkezésre. A magyar politikának nem azt kellene sulykolni, hogy az egyik népnek van joga, a másiknak meg nincs. Ha Koszovóban az albánoknak joguk volt önrendelkezésre, akkor a Krímben az oroszoknak szintén joguk van. Sőt, Erdélyben a székelyeknek is. Nem hogy örülnénk, hogy a II. világháború utáni határok nem kőbe vésett törvények. Nem siratni kell Trianont, meg kettős állampolgárságot adni, meg ilyen álintézkedéseket tenni; hanem azt kell mondani, hogy kérem szépen az segítené Európát, ha újra szabnánk az európai térképet a népek akaratának megfelelően. A másik: a nyugatnak tisztában kell lennie azzal, hogy másoknak, így az orosz birodalomnak is lehetnek jogos érdekei. Az egyik érdeke, hogy az ellenféllel ne kerüljön közvetlen érintkezésbe területileg. 

Miért tartja látszatintézkedésnek a kettős állampolgárságot? 

Nincs ellene kifogásom. Sok embernek segítséget adhat, de nem oldja fel azt a problémát, hogy az illető egy másik országban él és nem ebben. Az ő életét ott kell megoldani. Abban nagyon keveset tud segíteni, hogy ott jobban éljen.

Egyetért a Paksi Atomerőmű oroszok általi bővítésével?  

Nem Paks a fő kérdés, hanem hogy egy ország az energiaszükségleteit milyen úton biztosítja. Magyarországon a villamosenergia-termelés 51 százalékát jelenleg Paks adja. De látjuk, hogy a világ elindult egy másik irányba. Meg kell nézni, hogy van-e arra pénzünk és lehetőségünk, hogy máshogy oldjuk meg az energiaellátásunkat. A mi véleményünk is az, hogy gyors ütemben előre kell lépni a nem hagyományos energiaforrások terén, szélmalmokat és napelemeket kell építeni. De ez nem megy egyik percről a másikra. Ha belátható ideig még a nukleáris energiára kell, hogy építsünk, akkor azt mondjuk, hogy új rendszert vásárolni mindig drágább, mint egy bevált, már megtanult rendszert tovább építeni. Nem azért mondjuk, hogy maradjon Paks, és az oroszokkal bővítsük tovább, mert szeretjük az oroszokat vagy Putyint; hanem egyszerűen azért, mert ez tűnik olcsóbbnak. Ez ellen semmiféle értelmes ellenérv nincsen. 

A kormány keleti nyitás-politikája kapcsán elégedettek? 

Mi szószólói voltunk a keleti nyitásnak, és örültünk is, hogy ez a kormány rászánta magát. A Fidesznek azért nagy utat kellett megtennie. Emlékszem még, amikor a Fidesz-képviselők kivonultak a parlamentből, amikor a kínai külügyminiszter itt járt a Horn-kormány idején. Innen eljutottak odáig, hogy Orbán Viktor a Kínai Kommunista Párt főtitkárával parolázik. Nagyon helyes, hogy az ideológiai különbségeket, véleményeket félretették, és azt mondták, ami tény: hogy Kínával érdemes kereskedni és együttműködni. Ezt az irányt maximálisan támogatjuk. Azt is szorgalmaztuk, és látom, ebben is van előrelépés, hogy értelmes dolgokat kell csinálni. Nem csak eladni Kínában, mert azt nagyon nehéz nekünk. Hanem bekapcsolódni abba a kínai gazdasági offenzívába, amit folytatnak a világban. Amiben mi még többet tennénk, hogy ebbe a folyamatba bekapcsolnánk a magyar kis- és közepes vállalkozásokat. Az arab országoknak viszont még csak egy töredékébe jutott el a miniszterelnök, és Latin-Amerika is még egy ismeretlen terület. Nem kell idegenkedni attól, hogy Venezuelában más rendszer van, attól még lehet vele kereskedni. Sőt, jártam tavaly Nicaraguában. Nagyon szegény ország, de nagyon sok mindent megvennének. Nekünk oda kell menni, mert mi nem Kínába tudunk eladni, hanem nálunk kisebb országokba.

Elég sok mindenben hasonlít a Munkáspárt mondanivalója a Jobbikéhoz, nem gondolja? 

Lehet, hogy hasonlít, de a lényegét tekintve nem. Ők nem akarnak kilépni a NATO-ból, mi igen. Ők nem akarnak kilépni az EU-ból, élvezik az Európai Parlamentet, a Munkáspárt ki akar lépni. Ők csak beszélnek arról, hogy milyen rossz, hogy itt vannak a multik, a gazdagok, de nem akarják a gazdagokat megadóztatni, mi megakarjuk. Hosszútávon ők ezt a kapitalizmust akarják, legfeljebb úgy képzelik el, hogy ők vannak többségben. Mi meg azt mondjuk, hogy nem jó ez a kapitalizmus, változtatni kell rajta. 

Idén decemberben lesz 25 éve, hogy ön vezeti a Munkáspártot. Ennyire kitartó vezető politikus a saját pártjában a rendszerváltás óta egyedül Orbán Viktor tudott lenni. 

Lehet, hogy mind a ketten tudunk valamit. 25 év nagyon sok idő, jó érzés ez a bizalom. A mi politikánk nagyon következetes, mindig a dolgozó ember mellett álltunk ki. Ezt tudják rólunk az emberek, és ez köszön vissza, amikor támogatnak bennünket, hogy könnyedén összegyűjtöttük az aláírásokat. Ezt értékelik, ez egy erkölcsi tőke. Ennek az erkölcsi tőkének a személyi megtestesítője voltam és vagyok én. Eddig mindig sikerült elnyernem a párttagok bizalmát. De majd lesznek új idők. Én hiszek abban, amit Illyés Gyula Petőfi kötetében ír, hogy a kor mindig kitermeli az új vezetőket. Szerintem nálunk is meg fog születni az az új vezető – vagy már meg is született, csak még nevelgetjük –, aki majd egy támadóbb politikát fog képviselni. 

Egyedül gyűjtötték az aláírásokat, vagy voltak más pártok, akik segítettek? 

Nem voltak más pártok, csak és kizárólag a Munkáspárt gyűjtötte. Csepelen, ahol indulok, én magam is gyűjtöttem. Egy héten keresztül mindennap ott voltam. Szerintem ezt senki nem csinálta meg a pártelnökök közül, és erre nagyon büszke vagyok. Az aláírásgyűjtés óta sokkal többet tudok az aktuális magyar viszonyokról, az emberek hangulatáról, mint sok más politikus. 33 egyéni jelölt állítottunk, ami duplája a négy évvel ezelőttinek. És van országos listánk, mindenütt lehet szavazni ránk. 

Mondjuk ebben benne van az ajánlási rendszer könnyítése is, nem? 

Nem mi alkottuk a választási rendszert. Mi ebben a választási rendszerben részt veszünk. Egyébként nem jó a választási rendszer. De döntően nem az a baja, amit most látunk, hogy vannak álpártok. Persze. Ha ilyen a rendszer, lehetnek pártok, akik a pénzért elindulnak. Az alaphibája viszont az, hogy változatlanul szűrőket állítottak fel. Az 5 százalékos parlamentbe jutási küszöb magas, és egyébként sem indokolt. Miért félünk egy sokszínű parlamenttől? Miért gondoljuk azt, hogy az egypárti jövő az jobb, mint több párt együttműködése?

Az egykori MSZMP ideológiai utódpártja a többpárti jövő híve?

Mi megtanultuk, hogy nem jó, ha csak egy párt van. Egy párt a legjobb szándéka ellenére sem fejezheti ki mindenben a társadalom akaratát. Nevezhetik kádári MSZMP-nek, orbáni Fidesznek, mindegy. A rendszerbe van beépítve a tévedés hibája. A következő parlament azért is lesz rosszabb, mert kizárják a polgármestereket. A polgármesterek azért naponta találkoztak az emberekkel, főleg vidéken. A hivatásos parlamenti képviselő viszont senki mással nem találkozik, csak a politikai elittel.

Miből tartják fenn magukat? A parlamentbe egyszer sem sikerült bejutniuk, 2006 óta pedig egyáltalán nem kapnak állami támogatást, hiszen nem sikerült megugraniuk az 1 százalékot. Esetleg más szocialista országok segítik a pártot? 

Kizárólag a párttagság tagdíjából, illetőleg adományaiból. Ebből élünk nagyon-nagyon-nagyon-nagyon szerényen. Napi feladat a pénz megtalálása és beosztása. Ennek ellenére van újságunk, amivel hetente megjelenünk. Ez is biztosít egy kis jövedelmet. Nagyon kevés a hivatásos forradalmár közöttünk, akiknek tud a párt fizetni. Talán ez a legérzékenyebb probléma, amire majd a jövőben remélem találunk megoldást.

*

Fotó: Réti Bori (borifoto.hu).