Döbbenetes térképet mutattak be: pattanásig feszült a helyzet Svédországban, Németországban és Franciaországban

Magyarország még mindig a béke egyik szigetének számít.

Szakály Sándor az „idegenrendészeti eljárásról” azt mondta: korabeli szakkifejezést használt, de elnézést kér azoktól, akiket megsértett. Lemondani viszont nem fog.
A Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója az ATV-ben úgy fogalmazott: „Arról beszéltem, hogy Európában és Magyarországon a 30-as években igenis létezett zsidókérdés, ezek a zsidók pedig sok helyen nem rendelkeztek állampolgársággal, vagyis hontalanok voltak. 1941-re Magyarországon több tízezer zsidó volt, akiknek az állampolgársága bizonytalan volt és ekkor az illetékes hatóság úgy döntött: minden kétes állampolgárságú személyt ki kell utasítani Kárpátaljáról és áttenni őket a galíciai német hatóságokhoz.
Nem vontam kétségbe, hogy akiket kitoloncoltak, meggyilkolták. Én nem a holokausztot vontam kétségbe, hanem azt mondtam, hogy Magyarországon a magyar hatóságok tettek valamit, amit természetesen vitatnunk kell. Én egy olyan kifejezést használtam, ami az akkori időszakban egy szakkifejezés volt, de akit ezzel megsértettem, azt megkövetem.”
Szakály azt is elmondta: eddig nem volt egyértelmű a történészek számára, vajon tudtak-e a magyar hatóságok és döntéshozók arról, hogy mi lesz a kitoloncoltak sorsa? Hozzátette: amennyiben a tudomány biztosan kiderítette, hogy igen, akkor elnézést kér.
Szerinte bűnösnek lenni és tévedni teljesen más kategória, ezért nem mond le.