A Fidesz-frakció nevében Selmeczi Gabriella szóvivő és Iván László, a Fidesz nyugdíjas tagozatának elnöke koszorúzta meg a központi emlékművet, valamint Nagy Imre és az ismeretlen áldozatok sírját. Selmeczi Gabriella a koszorúzás után újságíróknak azt mondta, fontos, hogy ne csak megemlékezzenek, hanem át is éljék az 1956-ban történteket, és a következő generáció is megismerje a forradalom történéseit. Iván László azt hangsúlyozta, azt szeretnék tolmácsolni a jövő nemzedékének, hogy volt és van értelme a hősiességnek, hősi halálnak.
Az Együtt-PM szövetség nevében Somfai Ágnes fővárosi közgyűlési képviselő és Jávor Benedek független országgyűlési képviselő helyezte el a megemlékezés virágait a központi emlékműnél. Jávor Benedek azt mondta, külön meg kell emlékezni a pesti srácokról, akik veszélybe sodorva magukat, kiálltak a szabadságért. Ők a forradalom után tömegesen elhagyták az országot, mert nem láttak perspektívát, most ugyanez a veszély fenyeget, ezért minden pártnak azért kell dolgoznia, hogy az országban tartsák a fiatalokat – fogalmazott.
Virágokat helyezett el és megemlékezett Nagy Imréről és mártírtársairól a 301-es parcellában Szili Katalin volt házelnök, a Közösség a Társadalmi Igazságosság párt nevében. Szintén fejet hajtottak a mártírok előtt Fodor Gábor és Mécs Imre, a Magyar Liberális Párt politikusai. Mécs Imre egykori halálra ítélt beszédében azt hangsúlyozta, csak a szabad ember tud szembenézni a múltjával. Fodor Gábor, a Liberális párt elnöke arról beszélt, 1956 üzenete az, hogy a kommunista Nagy Imre, a liberális Bibó István és a konzervatív Mindszenty József együtt akart szabad és demokratikus országot.
Schiffer András, az LMP társelnöke szerint az a küzdelem, amely elindította az 1956-os forradalmat a nemzeti függetlenség érdekében, olyan követeléseket hordozott magában, amelyek megvalósításával a mai napig adósok vagyunk. Az országgyűlési képviselő szerdán a párt megemlékezésén a budapesti Új köztemető 301-es parcellájában azt mondta, az 1956-os felkelés egyszerre volt szociális forradalom és nemzeti függetlenségi szabadságharc, 1989 után viszont a követelések egyike sem teljesült. Schiffer András közölte, a forradalom lényege a nemzeti függetlenség kivívása és egy olyan társadalmi, politikai rendszer megteremtése volt, amelyben a rendszerváltó elit sem volt érdekelt. Hozzátette: bár 1989 a legitimációs alapját '56-ból vette, alig szólt másról, mint az állami vagyon szétosztásáról.