Ellensúlyozni kell a Kínáról alkotott torz képet, amelyet a nyugati média terjeszt ‒ írta a Hszinhua állami hírügynökség igazgatója a vezető kínai pártlapban, megkérdőjelezve ezzel kapcsolatban a kínai sajtóorgánumok hatékonyságát.
Li Cung-csün cikkében egyebek között azt írta: a nyugati média igyekszik ördöginek lefesteni a kommunista Kínát, miközben „a nemzet szétesésén munkálkodik”. Hadakozni kell azzal a torz képpel, amit a nyugati média terjeszt, és vissza kell utasítani a „Kína-ellenes összeesküvéseket” ‒ írta a Zsenmin Zsipaóban a Hszinhua igazgatója. Úgy vélte, egyes nyugati erők és médiumok nem szeretnének virágzó szocialista Kínát látni, céljuk a nyugatiasodás terjesztése, a megosztás és a „színes forradalom” elősegítése.
A „kínai fenyegetés” elméletét hatékonyan terjesztik, „Kína összeomlásának” vízióját festik fel. Rémhíreket keltenek, támadva és becsmérelve az országot és a pártot, amivel sértik az ország érdekeit, kárt okoznak a nemzetről alkotott képnek ‒ állapította meg Li.
Szerinte a világ közvéleményét még mindig a nyugati média határozza meg, Kína pedig csak gyengén képes hallatni hangját ahhoz képest, amilyen súlya van a világban ‒ hangsúlyozta a 64 éves Li, aki 2007-ben lett a Hszinhua helyettes vezetője s egyben párttitkára, egy évvel később került a hírügynökség igazgatói székébe. Li felszólította a meghatározó kínai sajtóorgánumokat, hogy cáfolják a „hazug” jelentéseket. Kreatív hozzáállást sürgetett annak érdekében, hogy Kínát pontosabban értsék a határon túl, magyarázzák el az ország sajátosságait, juttassák kifejezésre a kínai párt és a kormány álláspontját.
Li szerint a kínai sajtónak jobban ki kell használnia az új média által biztosított lehetőségeket, kezdeményezőnek kell lennie a közvélemény befolyásolása terén. „Ha nem tudunk hatékonyan az új média élére állni, akkor ezt mások fogják megtenni, ami kihívást fog jelenteni a közvélemény formálásában betöltött meghatározó szerepünkkel szemben” ‒ fogalmazott Li.
A kínai központi televízió, a külföldre sugárzó rádió és a Hszinhua az elmúlt években sorra hozta létre külföldi állomásait, fejlesztette idegen nyelvű adásait és hírszolgáltatását, igyekszik mind nagyobb szeletet hasítani magának a nemzetközi médiapiacból. A szakemberek szerint azonban a kezdeményezések erőtlenek, szakmailag nem igazán versenyképesek, e probléma orvoslására egyre több külföldi újságírót, televíziós szakértőt alkalmaznak.
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
A megválasztott amerikai elnök szerint Európának kell vezető szerepet vállalnia Ukrajna védelmében és a háború lezárásában.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
