Tát 900 évében benne van a magyar történelem, az örökös újrakezdéssel, a többnemzetiségű együttéléssel, azzal a szinte példátlan toleranciával, amely évszázadokon keresztül jellemezte a Kárpát-medencét – mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, mielőtt átadta a városi címről szóló adománylevelet Szenes Lajosnak, a Komárom-Esztergom megyei település polgármesterének.
„Nem csak a török pusztítását és a frontvonalakat kellett átélnie az itt élőknek, de azt is meg kellett élniük, hogy az ország közepéből egy pillanat alatt határvidékké váltak, megfosztva számos fontos kapcsolattól” – mondta a fideszes politikus, hozzátéve, hogy a külső döntés eredményeként kettészakított szerves tájegységeknek, régióknak hozzá kellett szokniuk az újrakezdéshez saját erőből. Navracsics Tibor kiemelte, a várossá avatással Tát központtá is válik, viszonyítási ponttá és résztvevővé a városok versenyében. „Városnak lenni térségszervező erőt és feladatot jelent. Ez itt, ahol pár kilométerre, a határ másik oldalán is magyarlakta közösségek vannak és magyarlakta régiók vannak, különös felelősséget jelent” – hangoztatta a politikus.
Áder János köztársasági elnök július 15-ei hatállyal adományozott városi címet Tátnak, amelyet 5760-an laknak. A római korban a település határában vezetett az Aquincumot Brigetióval összekötő út. Tát nevének első említését az 1146-ban kelt oklevélben találták meg, melyben Fulkó hospes a pannonhalmi apátságnak adja itteni birtokát, majd 1181-ben III. Béla „Taath” falut a Szent Jánosról nevezett lovagrendnek adományozta, amelyek utódai a johannita és a máltai lovagok. A környékről 1685-ben űzték ki a törököt, a táti csatában Lotharingiai Károly herceg és Sajtán Ibrahim százezres serege ütközött meg. Az 1710 és 1740 közötti időben, több hullámban német telepeseket, svábokat és osztrákokat telepítettek ide.
A 18. században Tát számos vízimalma őrölte a környék gabonáját. Technikatörténeti érdekessége az a Nyergesújfalu felé kiépített egyenes, kísérleti jellegű betonos útszakasz, amelyen autós sebességi világrekordok születtek. A település népessége az 1950-es években több mint kétszeresére növekedett, ugyanis felépült Tát-Kertváros, a dorogi bányavállalat mintatelepülése. Ezzel együtt megváltozott a népesség összetétele, a helyi, többségében sváb falusi lakosság körében megjelentek a bányavállalati alkalmazottak. A 10-es út mellett fekvő település legnagyobb beruházása a folyamatos árvizek ellen 2005-ben elkészült gát, amelyet egyben elkerülő útként is használnak. A Duna-parton végighúzódó település műemlék jellegű épülete egy klasszicista magtár, és figyelmet érdemel a XIX. század második felében emelt Szentháromság-kápolnája.
Bár korábban a háborúellenesség volt az egyik alapgondolat az Európai Unióban, mára ez kezd elmosódni – erről, a Brexitről és a Nyugat-Balkán integrációjáról is beszéltek a Mathias Corvinus Collegiumban rendezett könyvbemutatón.
A tárcavezető szerint a Lengyelországgal történtek azt bizonyítják, hogy az Európai Bizottság kettős mércét alkalmaz.
A területfejlesztési miniszter szerint mindenki jól jár azzal, ha Magyarország versenyképesebbé válik.
Kósa Lajos szerint erre a napra tüntetést szervezni „a normális gondolkodás teljes hiányát” jelzi.
A tárcavezető szerint miközben a Balaton egy nagyszerűnek tűnő üdülési övezet, a helyiek küzdenek a jövőért, a mindennapi túlélésért.
Azt kívánom a Fidesznek, hogy minél hamarabb találja meg azt a pártcsaládot, ahol jól érzi magát és meg tudja sokszorozni a cselekvési képességét – fogalmazott a Mandinernek Navracsics Tibor. Interjú!
Mark Galeotti szerint az Orosz Föderáció államfője megváltoztatta kormányát, egyesítette az ország védelmi és polgári gazdaságát, hogy állandóan mozgósított állammá váljon.
Leonore Gewessler energiaügyi miniszter a történelmi kudarcokról és a Gazprommal kötött átláthatatlan ügyletekről is beszélt a Zeit Online-nak.
