Hazugságok, balhék és bukás: miért pózolt Magyar Péter a volt brit kormányfő könyvével?

Valós üzenetet látunk vagy a filmszínház újabb fejezetét? Kovács András írása.

A köztársasági elnök a Vasárnap Reggel című lapnak adott interjút, amelyben elmondta: az alaptörvény a munkaköri leírásának tekinthető, ezért nem mérlegelhette a negyedik alkotmánymódosítás aláírását.
Áder János köztársasági elnök megfogalmazása szerint az alaptörvény az államfő munkaköri leírása, amelynek értelmében nem volt mérlegelési lehetősége arról, hogy aláírja-e az alkotmány negyedik módosításáról szóló rendelkezést. Az államfő a Vasárnap Reggel című napilapnak adott interjújában emlékezetett: az elmúlt 24 évben az Alkotmánybíróság hét alkalommal foglalkozott alkotmánymódosítással, és minden esetben – még akkor is, amikor Sólyom László későbbi köztársasági elnök volt az Ab elnöke – úgy foglalt állást, hogy a legitim módon elfogadott módosítás vizsgálata fogalmilag kizárt, így azt sem az államfő, sem a testület nem vizsgálhatja.
„Az államfők az alkotmányra teszik le esküjüket, így ha úgy tetszik, nekem az alaptörvény a munkaköri leírásom. Ez világosan rögzíti jogaimat és kötelezettségeimet” – fogalmazott Áder János. Hozzátette: az alaptörvényt, vagy annak módosítását a kézhezvételtől számítva öt napon belül alá kell írnia, és el kell rendelnie a hivatalos lapban való kihirdetését, így semmilyen mérlegelési lehetősége nincs, nem küldheti vissza az Országgyűlésnek, nem fordulhat az Alkotmánybírósághoz.
A köztársasági elnök úgy fogalmazott: ennek alapján ő maga sértette volna meg az alaptörvényt, ha hallgat elődjére, Sólyom Lászlóra, és megvétózza a kihirdetést. Ugyanakkor megjegyezte, hogy ebben a kérdésben számos nemzetközi hírű, elfogulatlan volt alkotmánybíróval is konzultált, akik szintén azon az állásponton voltak, hogy nincs mérlegelési lehetősége, és ha az alaptörvény módosítása miatt ennek ellenére az Alkotmánybírósághoz fordulna, a testület be sem fogadhatná az elnöki indítványt.
Az alaptörvény negyedik módosításának tartalmára vonatkozó kérdésre Áder János azt mondta: az alaptörvény családfogalma „teljes egészében megfelel annak a világképnek és értékrendnek, amit bárki szívesen vállal magáénak”, és szerinte félreértés volna a szöveg szűk értelmezése, mert az többféle családformát is magában foglal. Arra a felvetésre, hogy az Ab korábban megsemmisítette a hajléktalanok közterületen élésének törvényi tiltását, és a rendelkezés most bekerült az alaptörvénybe, úgy válaszolt: nem az életvitelszerű tartózkodást tiltják, hanem lehetőséget biztosítanak az önkormányzatoknak, hogy a hajléktalanság konkrét problémáira alkotmányos keretek között szabályokat alkossanak.
A köztársasági elnök kijelentette: Magyarország szabad, demokratikus jogállam, és az Európában biztosított alapjogok mindegyike érvényesül. Egy kérdésre Áder János – aki az interjú megjelenésének napján, vasárnap, Ausztriába látogat, ahol Heinz Fischer osztrák szövetségi elnökkel és Bronislaw Komorowski lengyel elnökkel közösen részt vesz és beszédet mond az egykori mauthauseni koncentrációs tábor új emlékhelyének felavatásán – azt mondta: nem tartja szerencsésnek, ha egy államfő a nemzet lelkiismeretének tekintené magát.