Párbeszédre és együttműködésre törekszik Fekete György

2013. április 22. 10:55

A Fókuszban a nemzeti érdek – kultúr/politika című konferencián Fekete György, L. Simon László, Vidnyánszky Attila, Kukorelly Endre és Békés Márton vitázott a magyar kultúrpolitikáról, kánonokról és konszenzusról. Egy olyan eseményen jártunk, amelyen Fekete György beszélt az együttműködés és párbeszéd, valamint a minőségen alapuló, egészséges vetélkedés szükségességéről. Így.

2013. április 22. 10:55
Terján Nóra

A Századvég Alapítvány, a Széll Kálmán Program és a Heti Válasz közös konferenciájának délelőtti kerekasztal-beszélgetésén a hazai kultúrpolitika kívánatos irányait az áhított konszenzus lehetőségeit vitattak meg a résztvevők. A Fókuszban a nemzeti érdek című csütörtöki budapesti kultúrpolitikai konferenciát Halász János kulturális államtitkár nyitotta meg. Halász szerint a kormányzat jó úton halad: be kell fejezni a kulturális rendszerváltást és új alapokra helyezni a terület finanszírozását és igazgatását. A kultúrpolitikának a közösséget kell szolgálnia – szögezte le Halász János.

Fekete György, az MMA elnöke szerint a kultúra nem a művészetek kérdése csupán, hanem egyszerre az oktatás, a művészet és a tudomány ügye. Ennek a három koherens egységnek együtt kell érvényesülnie, ha kultúránkat definiáljuk. A kultúra legfontosabb alapja Fekete állítása szerint a vízió, melyhez együttműködésre van szükség. Fekete úgy tapasztalta, hogy a legnagyobb probléma: elfelejtettünk kérdezni, illetve meghallgatni a válaszokat. Maradtak a hatalmi megnyilvánulások, a parancs, mint kommunikációs eszköz. Az intézkedések az MMA-vezér szerint konszenzuson kellene alapuljanak, a varázsszó pedig a közös stratégia.

Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója elmondása szerint ahogyan Zsámbéki Gáboréknak sikerült megóvniuk a kőszínházi struktúrát, napjainkban ugyanezt a feladatot az előadóművészeti törvény látja el. Békés Márton, a Jobbklikk főszerkesztője és a Kommentár folyóirat szerkesztője azon a véleményen van, hogy a kultúrpolitika finanszírozási és oktatási kérdés. Szerinte a politikában kulturális törzsek, mítoszok versengenek egymással, a politika pedig harc. Kukorelly Endre LMP-s exképviselő reakciójában kifejtette, hogy a kultúrában háború helyett inkább kemény versengés zajlik, amelyhez teret és egyenlő feltételeket kell biztosítani mindenki számára. Fekete György kiemelte: az MMA a művek és nem a személyek vetélkedésében hisz, az elmúlt húsz év során kialakult esélyegyenlőtlenséget hivatott megszüntetni. A folyamatosan focis hasonlatokat hozó Kukorelly erre úgy reagált: „Úgy nem lehet beszélgetni, hogy minden muníció nálatok van”.

L. Simon László, az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának fideszes elnöke saját magát egyszerre tartja a kultúrpolitika alakítójának és elszenvedőjének. Hangsúlyozta: nem érdemes egységes nemzeti kánonról beszélni, ennek az ideje lejárt. Csak az számít, hogy hogyan viszonyulunk a versengéshez, a kultúrpolitika pedig ezeknek a kánonoknak az interakcióját segíti elő. L. Simon lehetetlennek látja azonban a különböző táborok diskurzusának megvalósítását, mert ez ellentétes a politika szavazatmaximalizálásra épülő logikájával. Vidnyánszky a fiatal rendezőgeneráció hiányát is az igazodási kényszernek tudja be. Az igazgató szerint viszont ma szabadabb a magyar színház, mint tíz éve volt, arra viszont nagyon kell ügyelni, hogy a művészek ne megfelelési vágyból alkossanak.

A legfontosabb kihívás jelenleg az, hogy a többé vagy kevésbé kanonizálódott művelődési anyagot egyáltalán tovább képesek-e adni a következő nemzedékeknek – érvelt L. Simon. A magyar művészet Fekete György szerint világszínvonalú, az alkotókat pedig nem érdekli a kánonkérdés. Megállapításával Kukorelly és L. Simon is vitába szállt. L. Simon ezt önbecsapásnak értékelte, hiszen szerinte a művészek a legjobb értelemben hiúak, és igenis foglalkoztatja őket a visszajelzés. Emlékeztetett a finanszírozás kérdésére is: nem mindegy, hogy az országnak mennyi erőforrása van a kultúra működtetésére. Kevesebb pénzt fordítottunk a kultúrára, mint amennyit kellett volna, de többet, mint amennyit a magyar gazdaság teljesítménye elbírt – jegyezte meg a politikus. Kiemelte: kultúrpolitikának nem szociális feladatokat kell betöltenie, a kulturális mecenatúrának csak a minőségelv lehet az alapja.

A résztvevők a beszélgetés végén mind aláhúzták, hogy a kultúra emberének igenis van felelőssége, amelyet viszont csak akkor tud gyakorolni, kialakul a párbeszéd. A kultúrában való részvétel szerintük politikai tett.

Összesen 21 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Shom_Ford_All
2013. április 22. 12:53
Fekete olyan mintha Kim Dzsong Un beszélt volna magyarul.
toportyántiszteletes.
2013. április 22. 12:01
Jól mutat a parkettás kisiparos orbánka ánuszán,csak Mária országa zokog ezek láttán!
luga
2013. április 22. 11:40
Ja, esélyegyenlőség csak akkor van, ha a liberálbolsevik társulatnál van minden muníció.
Obulus
2013. április 22. 11:37
Feketével és társaival nincs beszélnivaló!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!