A Fókuszban a nemzeti érdek – kultúr/politika című konferencián Fekete György, L. Simon László, Vidnyánszky Attila, Kukorelly Endre és Békés Márton vitázott a magyar kultúrpolitikáról, kánonokról és konszenzusról. Egy olyan eseményen jártunk, amelyen Fekete György beszélt az együttműködés és párbeszéd, valamint a minőségen alapuló, egészséges vetélkedés szükségességéről. Így.
A Századvég Alapítvány, a Széll Kálmán Program és a Heti Válasz közös konferenciájának délelőtti kerekasztal-beszélgetésén a hazai kultúrpolitika kívánatos irányait az áhított konszenzus lehetőségeit vitattak meg a résztvevők. A Fókuszban a nemzeti érdek című csütörtöki budapesti kultúrpolitikai konferenciát Halász János kulturális államtitkár nyitotta meg. Halász szerint a kormányzat jó úton halad: be kell fejezni a kulturális rendszerváltást és új alapokra helyezni a terület finanszírozását és igazgatását. A kultúrpolitikának a közösséget kell szolgálnia – szögezte le Halász János.
Fekete György, az MMA elnöke szerint a kultúra nem a művészetek kérdése csupán, hanem egyszerre az oktatás, a művészet és a tudomány ügye. Ennek a három koherens egységnek együtt kell érvényesülnie, ha kultúránkat definiáljuk. A kultúra legfontosabb alapja Fekete állítása szerint a vízió, melyhez együttműködésre van szükség. Fekete úgy tapasztalta, hogy a legnagyobb probléma: elfelejtettünk kérdezni, illetve meghallgatni a válaszokat. Maradtak a hatalmi megnyilvánulások, a parancs, mint kommunikációs eszköz. Az intézkedések az MMA-vezér szerint konszenzuson kellene alapuljanak, a varázsszó pedig a közös stratégia.
Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója elmondása szerint ahogyan Zsámbéki Gáboréknak sikerült megóvniuk a kőszínházi struktúrát, napjainkban ugyanezt a feladatot az előadóművészeti törvény látja el. Békés Márton, a Jobbklikk főszerkesztője és a Kommentár folyóirat szerkesztője azon a véleményen van, hogy a kultúrpolitika finanszírozási és oktatási kérdés. Szerinte a politikában kulturális törzsek, mítoszok versengenek egymással, a politika pedig harc. Kukorelly Endre LMP-s exképviselő reakciójában kifejtette, hogy a kultúrában háború helyett inkább kemény versengés zajlik, amelyhez teret és egyenlő feltételeket kell biztosítani mindenki számára. Fekete György kiemelte: az MMA a művek és nem a személyek vetélkedésében hisz, az elmúlt húsz év során kialakult esélyegyenlőtlenséget hivatott megszüntetni. A folyamatosan focis hasonlatokat hozó Kukorelly erre úgy reagált: „Úgy nem lehet beszélgetni, hogy minden muníció nálatok van”.
L. Simon László, az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának fideszes elnöke saját magát egyszerre tartja a kultúrpolitika alakítójának és elszenvedőjének. Hangsúlyozta: nem érdemes egységes nemzeti kánonról beszélni, ennek az ideje lejárt. Csak az számít, hogy hogyan viszonyulunk a versengéshez, a kultúrpolitika pedig ezeknek a kánonoknak az interakcióját segíti elő. L. Simon lehetetlennek látja azonban a különböző táborok diskurzusának megvalósítását, mert ez ellentétes a politika szavazatmaximalizálásra épülő logikájával. Vidnyánszky a fiatal rendezőgeneráció hiányát is az igazodási kényszernek tudja be. Az igazgató szerint viszont ma szabadabb a magyar színház, mint tíz éve volt, arra viszont nagyon kell ügyelni, hogy a művészek ne megfelelési vágyból alkossanak.
A legfontosabb kihívás jelenleg az, hogy a többé vagy kevésbé kanonizálódott művelődési anyagot egyáltalán tovább képesek-e adni a következő nemzedékeknek – érvelt L. Simon. A magyar művészet Fekete György szerint világszínvonalú, az alkotókat pedig nem érdekli a kánonkérdés. Megállapításával Kukorelly és L. Simon is vitába szállt. L. Simon ezt önbecsapásnak értékelte, hiszen szerinte a művészek a legjobb értelemben hiúak, és igenis foglalkoztatja őket a visszajelzés. Emlékeztetett a finanszírozás kérdésére is: nem mindegy, hogy az országnak mennyi erőforrása van a kultúra működtetésére. Kevesebb pénzt fordítottunk a kultúrára, mint amennyit kellett volna, de többet, mint amennyit a magyar gazdaság teljesítménye elbírt – jegyezte meg a politikus. Kiemelte: kultúrpolitikának nem szociális feladatokat kell betöltenie, a kulturális mecenatúrának csak a minőségelv lehet az alapja.
A résztvevők a beszélgetés végén mind aláhúzták, hogy a kultúra emberének igenis van felelőssége, amelyet viszont csak akkor tud gyakorolni, kialakul a párbeszéd. A kultúrában való részvétel szerintük politikai tett.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
Realista vagyok, kulturális misszióra nem vállalkozhatunk, nincs rá se kapacitás se igény.
Bemutatták a Terror Háza főigazgatójának legújabb esszékötetét.
Legalábbis a Dumb és Dumber – Dilibogyók és a Keresd a nőt! szerzőpárosa szerint. Akik a Dear Santa, egy családi vígjáték álcája mögött a sátánból és egy család veszteségéből csinálnak viccet.
Orbán Viktor telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyinnal, majd a német kancellár is kifejezte szándékát egy hasonló beszélgetésre. Közelebb kerültünk a békéhez, vagy még nagyobb eszkaláció várható?
