Az Ab elutasította Gyurcsányék frakcióalakítási beadványát

Az Alkotmánybíróság elutasította a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (DK) beadványát, amely a párt parlamenti frakcióalakítását megakadályozó házszabályi rendelkezés megsemmisítését kérte. Az Ab honlapján kedd délután közzétett döntés szerint a házszabály említett rendelkezése – amely tízről tizenkettőre emelte a frakcióalakításhoz szükséges képviselői létszámot – nem ütközik az alaptörvénybe.

Az indoklás alapján az Országgyűlést nagyfokú szervezetalakítási szabadság illeti meg, és a frakcióalakításra vonatkozó szabályok is ennek részét képezik. A képviselőcsoport létrehozásának joga csak az ötszázalékos parlamenti küszöböt átlépő pártokat illeti meg mindenképp – áll a határozatban. Az ügy előadója Pokol Béla volt, a határozathoz Lévay Miklós, Bragyova András, Kiss László és Kovács Péter különvéleményt fűzött, míg Balogh Elemér, Stumpf István és Salamon László párhuzamos indoklást.

Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök kilenc társával együtt 2011 októberében lépett ki az MSZP frakciójából. Akkor megkísérelték létrehozni új pártjuk, a DK képviselőcsoportját, az alkotmányügyi bizottság és a parlament állásfoglalás szerint erre azonban csak fél év elteltével lett volna lehetőségük. Csakhogy a kormánytöbbség a féléves moratórium lejárta előtt néhány nappal, 2012 áprilisában változtatott a házszabályon, kimondva, hogy a frakcióalakításhoz a korábbi tíz helyett tizenkét képviselő szükséges. Az új szabályozás emellett csak az előző országgyűlési választáson országos listát állító és mandátumot szerző párt képviselőknek teszi lehetővé a képviselőcsoport létrehozását.

A DK politikusai tavaly áprilisban ezeket a frakciójuk megalakítását külön-külön is ellehetetlenítő rendelkezéseket támadták meg az Alkotmánybíróságon arra hivatkozva, a változtatás sérti a jogbiztonságot, a szerzett jogok védelmét, a kellő felkészülési idő követelményét, valamint a szabad mandátum és a képviselői egyenlőség elvét. Az Ab döntése szerint panaszuk megalapozatlan volt. A testület érvelése szerint a Ház minden olyan, saját szervezetére és működésére vonatkozó kérdésben, amelyet az alaptörvény vagy törvény nem szabályoz, önállóan dönthet, így a frakcióalakítás szabályait is maga határozhatja meg.

Az Alkotmánybíróság szerint nem sérültek a DK politikusainak szerzett jogai, mint ahogyan a szabad mandátum elve sem, a szabad mandátum ugyanis „nem az Országgyűléstől, hanem a választóktól való szabadságot jelenti”, a képviselőket ugyanakkor kötik a parlament szervezeti és működési normái. Az Ab-döntés hangsúlyozta, hogy nem csorbul a képviselői egyenlőség elve sem, a független képviselők ugyanis a frakciótagokkal megegyező jogokkal rendelkeznek: felszólalhatnak, indítványokat nyújthatnak be, szavazhatnak, részt vehetnek a bizottsági munkában, és mentelmi jog illeti meg őket. A frakcióalakítási szabályok meghatározása viszont – a parlamenti küszöböt átlépő pártok esetét leszámítva – az Országgyűlés lehetősége.