TÁRKI: Nőtt a jövedelmi egyenlőtlenség Magyarországon

A csütörtökön bemutatott kötetben olvasható adatok szerint a jövedelmi egyenlőtlenséget mérő Gini-index 2012-ben 29,3-ra emelkedett a 2009-es 27,2-ről. A gazdagok aránya 2000-ben 9 százalék volt, ez 2012-re 8 százalékra esett, a felső középosztály mérete 2 százalékkal, 27 százalékra emelkedett, míg a középosztály mérete 4 százalékos csökkenés után 30 százalékon állt 2012-ben. Az alsó középosztály aránya 23 százalékról 21 százalékra, a szegényeké 9-ről 14 százalékra módosult 2000-hez képest.

A tanulmány szerint 2006 óta minden gazdasági mutató romlik, megemelkedett a munkanélküliség, 2012-ben pedig tovább romlott a bruttó hazai termék (GDP) mutatója és csökkent a reálkereset is. Munkaerő-piaci szempontból nemzetközi összehasonlításban az ország elmarad a régió országaitól, az unió átlagos foglalkoztatási szintjét nem éri el az ország a fiatalok (15-24 évesek), az idősek (55 év felettiek) és alacsony képzettségűek körében sem. A 25-54 évesek, valamint a képzettebbek, magasan kvalifikáltak körében az eltérés nem jelentős.

A fiatalokra külön kitér a tanulmány, amely azt állapította meg, hogy helyzetük kedvezőtlen, mert magas a munkanélküliség a 15-24 évesek körében, a korcsoport foglalkoztatása alacsony, és különösen kedvezőtlen a képzetlen fiatalok helyzete. A kimutatások szerint az emigrálók és a munkaerő-migránsok száma is emelkedett az elmúlt években, ennek oka lehet a külföldi bérelőny, az itthoni növekvő vagy stagnáló munkanélküliség.

A tanulmány foglalkozik az 50 évesnél idősebbek foglalkoztatási helyzetével is, ezzel kapcsolatban azt állapítja meg, hogy a magyarországi időskori foglalkoztatás rendkívül alacsony: a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 52 százalékos átlagához képest 34 százalék. A nyugdíjak mértéke nem ösztönzi a munkában maradást, a magyar 50-69 éves népesség egészségi állapota a legrosszabbak között van európai összehasonlításban, készségszintjük pedig alacsony. Utóbbi részben, az egészségi állapot viszont jelentős mértékben magyarázza az alacsony foglalkoztatást.

Hangsúlyozzák, hogy, ha a foglalkoztatás növelése kormányzati cél, a készségek és az egészségi állapot javulásához vezető változásokra van szükség. A kötetben ezek mellett bemutatják cigányellenesség és a radikalizmus változásait is. Erről megállapították, hogy a magyar társadalom attitűdjei változatlanok a romákról az 1990-es évek közepe óta. A felmérés szerint a legmagasabb a cigányellenesség a Jobbik választói körében (46 százalék), illetve a megyeszékhelyeken(35 százalék) és a Kelet-Dunántúlon élők (39 százalék) körében. A TÁRKI az MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozta: először fordul elő, hogy a kormány illetékes minisztériumának támogatása nélkül készült el a jelentésük.