A pályáztatás álszent komédia, nevezzék ki a politikusok a színházak vezetőit – így reagáltak a színházigazgatók a kulturális államtitkár azon ötletére, amellyel teljesen az állam kezébe adná a kinevezéseket.
„A döntéshozók úgy csinálnak, mintha nem tudnák, hogy ki fog nyerni, miközben mindenki tudja, hogy mi lesz az eredmény” - jellemezte az Origónak a jelenlegi rendszert Máté Gábor, a Katona József Színház igazgatója. Máté úgy véli: teljesen mindegy, hogy milyen a pályázat, vagy mi arról a szakmai bizottság véleménye, nem egyszer előfordult már, hogy egy pályázat nem ütötte meg a szintet, mégis biztos volt annak elfogadása. Máté elmondása szerint Dörner György az Új Színháznál „akár értelmetlen szavakat is írhatott volna a pályázatába. Kaposváron pedig Schwajda György 2008-as pályázata még helyesírási hibákkal is tele volt.”
Az Origónak nyilatkozó színházigazgatók és színházakkal foglalkozó menedzserek szerint is elhibázott a jelenlegi, kötelező pályáztatási rendszer, amely rosszul működik. Gulyás Márton, a Krétakör ügyvezetője például „álszentnek és cinikusnak” titulálta, míg Máté Gábor „áldemokratikus nyalánkságról” beszélt, de a többi színházigazgató is üdvözölte L. Simon László kulturális államtitkár vasárnapi bejelentését. Az államtitkár az ATV-n elmondta, hogy Balog Zoltán miniszterrel együtt javaslatot tesz majd arra, hogy módosítsák az erről szóló törvényt, és ne tegyék kötelezővé a pályáztatást a kiemelt kulturális intézmények (színházak, múzeumok, levéltárak) vezetői posztjaira.
Az Origo kérdéseire válaszolók előrelépésként értékelték, hogy az államtitkár kijelentette: nincs szükség a szakmai bizottságokra a döntésekhez. A színigazgatók és menedzserek szerint a bizottságok tagjai sem tudták függetleníteni magukat a politikától, személyük sokszor már előre eldöntötte egy pályázat kimenetelét. Azért is értenek egyet L. Simon ötletével, mert ha a pályáztatás módszere kiesik a rendszerből, a fenntartónak, azaz az államnak kell majd felelősséget vállalnia a döntéseiért.
A tervet ellenző Magyar Színházi Társaság elnöke, Csizmadia Tibor elmondta, hogy a javaslatot a társaság tagjai elutasítják, mert ezzel „újabb demokratikus intézmény dőlne be”. Szabó György, a Trafó korábbi igazgatója pedig egyértelműen rossznak tartja L. Simon javaslatát. A kulturális menedzser szerint ez szimpla klientúraépítéshez vezetne. „Sem a szakma, sem a politika nem tudja ezt egyedül csinálni” – fogalmazott.
Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Ez lenne a baloldaliság? Nem hiszem.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium feljelentést tett.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
Negyvenhárom hegyimentő és egy helikopter várja indulásra készen, hogy változzanak a körülmények.
A Tisza Párt elnöke hiába próbált viccelődni, nem igazán jött be.
