A pályáztatás álszent komédia, nevezzék ki a politikusok a színházak vezetőit – így reagáltak a színházigazgatók a kulturális államtitkár azon ötletére, amellyel teljesen az állam kezébe adná a kinevezéseket.
„A döntéshozók úgy csinálnak, mintha nem tudnák, hogy ki fog nyerni, miközben mindenki tudja, hogy mi lesz az eredmény” - jellemezte az Origónak a jelenlegi rendszert Máté Gábor, a Katona József Színház igazgatója. Máté úgy véli: teljesen mindegy, hogy milyen a pályázat, vagy mi arról a szakmai bizottság véleménye, nem egyszer előfordult már, hogy egy pályázat nem ütötte meg a szintet, mégis biztos volt annak elfogadása. Máté elmondása szerint Dörner György az Új Színháznál „akár értelmetlen szavakat is írhatott volna a pályázatába. Kaposváron pedig Schwajda György 2008-as pályázata még helyesírási hibákkal is tele volt.”
Az Origónak nyilatkozó színházigazgatók és színházakkal foglalkozó menedzserek szerint is elhibázott a jelenlegi, kötelező pályáztatási rendszer, amely rosszul működik. Gulyás Márton, a Krétakör ügyvezetője például „álszentnek és cinikusnak” titulálta, míg Máté Gábor „áldemokratikus nyalánkságról” beszélt, de a többi színházigazgató is üdvözölte L. Simon László kulturális államtitkár vasárnapi bejelentését. Az államtitkár az ATV-n elmondta, hogy Balog Zoltán miniszterrel együtt javaslatot tesz majd arra, hogy módosítsák az erről szóló törvényt, és ne tegyék kötelezővé a pályáztatást a kiemelt kulturális intézmények (színházak, múzeumok, levéltárak) vezetői posztjaira.
Az Origo kérdéseire válaszolók előrelépésként értékelték, hogy az államtitkár kijelentette: nincs szükség a szakmai bizottságokra a döntésekhez. A színigazgatók és menedzserek szerint a bizottságok tagjai sem tudták függetleníteni magukat a politikától, személyük sokszor már előre eldöntötte egy pályázat kimenetelét. Azért is értenek egyet L. Simon ötletével, mert ha a pályáztatás módszere kiesik a rendszerből, a fenntartónak, azaz az államnak kell majd felelősséget vállalnia a döntéseiért.
A tervet ellenző Magyar Színházi Társaság elnöke, Csizmadia Tibor elmondta, hogy a javaslatot a társaság tagjai elutasítják, mert ezzel „újabb demokratikus intézmény dőlne be”. Szabó György, a Trafó korábbi igazgatója pedig egyértelműen rossznak tartja L. Simon javaslatát. A kulturális menedzser szerint ez szimpla klientúraépítéshez vezetne. „Sem a szakma, sem a politika nem tudja ezt egyedül csinálni” – fogalmazott.
Ahogyan nincs ingyenes színház- vagy mozijegy, sem ingyenes könyv, úgy ezen a területen is joggal várják el a vezetők, hogy legyen lehetőségük a bevételszerzésre, ezzel is kiegészítve a szerény fenntartói forrásokat.
Kiss-Hegyi Anita kulturális kapcsolatokért felelős államtitkár a kultúra hídszerepéről és a 26 országban jelen lévő Liszt Intézetek missziójáról.
Az együttműködés és az összefogás nem csak a politikai elit, hanem a kultúra és a civil szféra feladata is.
A világhírű magyar borkultúra tovább növelheti ismertségét egy újraéledő hagyomány által. A Márton-naphoz kapcsolódó újbor ünnepe új kapukat nyit a hazai vendégforgalomban és az átalakuló borpiacon is.
Rod Dreher döbbenetes tapasztalatról számolt be: Londonban a kormány egyszerűen letiltotta az oldalát, mert a migráció veszélyeiről írt.
Az ünnepi eseményen átadásra kerülnek majd a Mandiner-díjak is.
Az magyar kormányfő az egyik legbefolyásosabb politikus Európában.
2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást kínál a pályázóknak.
