Menedékben a WikiLeaks-alapító: London mindent bevetne?

Olyasmivel fenyegette meg Ecuadort a brit külügyminisztérium, amit nem tud beváltani – állította több szakértő és diplomata azzal kapcsolatban, hogy London egy 1987-ben született törvényre hivatkozva tudatta: Julian Assange ügyében megkerülhető a hagyományos diplomáciai protokoll. A hivatkozott jogszabály szerint visszavonható bármely épület diplomáciai státusza, ha az azt használó külföldi hatalom ottani tevékenysége nem egyeztethető össze egy diplomáciai misszióéval.

A WikiLeaks-alapító védelmében pénteken számos támogatója kezdett tiltakozásba a nagykövetség épülete előtt. Assange ügyvédje csillapításukra csak annyit közölt: Ecuador, mint szuverén állam a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordulhat, hogy az kényszerítse Nagy-Britanniát annak biztosítására, Assange szabadon távozhat az országból.

A Magyar Nemzet cikkében azt írja, egyes jogszakértők szerint miután Nagy-Britannia, Svédország és Ecuador továbbra is tárgyal egymással az ügyben, Londonnak nem szabadott volna azzal fenyegetőznie, hogy lerohanja az ecuadori nagykövetséget és őrizetbe veszi Assange-t. Egy nagykövetség diplomáciai státusza csak abban az esetben vonható vissza, ha ezt a nemzetközi jog megengedi – szögezték le.

Tony Brenton, Nagy-Britannia volt moszkvai nagykövete a BBC-nek nyilatkozva azt mondta: „a külügyminisztérium most egy kicsit túllőtt a célon”. Erre William Hague külügyminiszter úgy reagált: „szándékunk, hogy barátságosan oldjuk meg az ügyet; nem kell a nagykövetség lerohanásától tartani”.

Ecuador most megpróbálja maga mögé állítani az ügyben a dél-amerikai államokat: vasárnapra tanácskozásra hívta a Dél-amerikai Nemzetek Uniójának (UNASUR) külügyminisztereit. Az Amerikai Államok Szervezete (AÁSZ) bejelentette, hogy szintén külügyminiszteri ülést hív össze augusztus 24-ére Washingtonba – írta a Magyar Nemzet.