Az igazságügyi reformról és a médiatörvényről is egyeztetett Navracsics

Az Emberi Jogok Európai Bíróságán felhalmozódott ügyhátralék csökkentését célzó reform, illetve a strasbourgi székhelyű jogi fórum finanszírozásának jövője volt a két fő napirendi pont az Európa Tanács szakminisztereinek csütörtöki brightoni konferenciáján, amelyen magyar részről Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter vett részt. A dél-angliai városban rendezett ET-konferencia csütörtöki munkanapja után Navracsics Tibor az MTI-nek elmondta: mindkét kérdésben közös álláspont látszik kirajzolódni.

Az ügyhátralék csökkentése érdekében konszenzus kezd kialakulni azon brit javaslat körül, amelynek alapján a nemzeti igazságszolgáltatások végső jogerős végzéseitől számított eddigi hat hónap helyett négy hónapra csökkenne annak határideje, amelyen belül Strasbourghoz lehet fordulni jogorvoslatért. A konferencián elmondott felszólalásában a magyar miniszter ezt a kezdeményezést támogatta. Emellett javaslatot tett arra is, hogy ha a strasbourgi bíróság egy országgal szemben az ügyek elhúzódása miatt kártérítési kötelezettséget állapít meg, akkor ennek 1 vagy 2 százalékát az emberi jogi bíróság költségvetésébe kelljen befizetni, ezzel is segítve a testület munkájának gyorsítását.

Az Európa Tanács soros elnökségét jelenleg ellátó Nagy-Britannia konzervatív-liberális kormánykoalíciója a brit elnökség kezdetén az emberi jogi bíróság reformját jelölte meg a brit ET-elnöki időszak egyik fő napirendi pontjaként. Hivatalos brit adatok szerint az Emberi Jogok Európai Bíróságának felhalmozódott ügyhátraléka jelenleg már eléri a 150 ezer ügyet. Kenneth Clarke brit igazságügyi miniszter szerint ugyanakkor a hatalmas ügyhátralék csak egy szélesebb körű probléma tünete: az egyes nemzetállamok nem tesznek meg mindent saját hatáskörükben az emberi jogsértések megakadályozására. A konferencia előtt közzétett brit adatok szerint a 150 ezres ügyhátralék jelentős része, hozzávetőleg 60 százaléka néhány ország beadványaiból ered; ezek között van Románia, Oroszország, Ukrajna, Olaszország és Törökország. Sir Nicolas Bratza, az emberi jogi bíróság brit elnöke azonban a csütörtöki The Timesnak kijelentette: nem hiszi, hogy módosítani kellene a tárgyalandó ügyek kiválasztásának módszerén.

A strasbourgi bíróságnak juttatandó pénzügyi többletforrások kérdéséről Navracsics Tibor elmondása szerint „a tagállamok még vitatkoznak”, de itt is körvonalazódik a konszenzus Thorbjorn Jagland ET-főtitkár javaslata körül. Ez a megoldás önkéntes felajánlásokra alapulna azoknak az országoknak a részéről, amelyekből az ügyhátralékban szereplő beadványok legnagyobb része érkezik.

Navracsics Tibor az MTI-nek elmondta: a csütörtöki brightoni tanácskozás keretében négyszemközti megbeszélést is tartott Jagland főtitkárral, és tájékoztatta arról, hogy milyen fejlemények történtek azokban a kérdésekben, amelyekről az ET vezetőjének múlt havi budapesti látogatásán tárgyaltak. Az egyik az igazságügyi reformról a Velencei Bizottság által kidolgozott vélemény, illetve az erre adott magyar reakció. E kérdéssel kapcsolatban Navracsics Tibor tájékoztatta a főtitkárt, hogy már a parlament előtt van az a javaslatcsomag, amely a Velencei Bizottság véleményének megfelelően módosítja az igazságügyi reformtörvényeket.

A médiatörvény ügyében a magyar politikus arról számolt be az ET főtitkárának, hogy jórészt elkészültek a módosító indítványok, de – miután az Alkotmánybíróság elutasította a kormány indítványát, amely a nyomtatott és az internetes sajtótermékek felügyeletével kapcsolatban az alaptörvény értelmezését kezdeményezte - most a kormánynak kell eldöntenie, hogy a különböző változatok közül melyiket nyújtsa be az Országgyűlésnek. Navracsics Tibor mindazonáltal közölte Jaglanddal, hogy hamarosan megkezdődik a parlamenti vita, és a kormány mindenképpen szeretné május 31-éig elfogadtatni a módosítást. A miniszter szerint az Európa Tanács főtitkára örömmel nyugtázta a tájékoztatást.