Az Ipsos márciusi felmérése szerint nőtt a politikai aktivitás, csökkent a pártpreferenciával nem rendelkezők aránya. Ebből elsősorban a Fidesz és az MSZP profitált, de valamelyest nőtt az LMP támogatottsága is. A Jobbikkal szimpatizálók tábora viszont csökkent. Az MSZP minimális különbséggel, de visszavette a vezetést a fővárosban.
Az Ipsos márciusi közvélemény-kutatása szerint az összes választókorú körében a Fidesz támogatottsága 19 százalék, az MSZP-é 14 százalék. Az LMP 5, a Jobbik 7, a Demokratikus Koalíció pedig 2 százalékon áll ebben a körben. Az Ipsos szerint lassan kikerülnek a választók a politikai letargiábó. Jelenleg négytizednyien mondták el, hogy elmennének egy most vasárnapi szavazásra. Csökkent a pártpreferenciával nem rendelkezők aránya is, táboruk jelenleg 52 százalékos. Az enyhe aktivizálódásból több párt profitált: í folyamat legfőbb nyerteseinek az MSZP és a Fidesz számít, nekik az év eleje óta negyed-negyedmillióval sikerült gyarapítaniuk táborukat.
A szocialistáknak főleg a negyvenes, ötvenes korosztályokban, az alacsony iskolázottságúak körében, a munkaerőpiac kevésbé versenyképes csoportjaiban és a falvakban sikerült erősíteniük. Javultak a pozícióik a fővárosban is, hosszú idő után Budapesten az MSZP-nek sikerült visszavennie a vezetést. Százalékos előnye a Fidesszel szemben statisztikai értelemben árnyalatnyi: 24-21. A Fidesz újonnan érkezett szavazói főleg a harmincas, negyvenes éveikben járók, a társadalom középső rétegeiben találhatók, aktív dolgozók, szakmunkások, érettségizettek és jellemzően vidéki városokban élnek.
A Fidesz táborának utóbbi hónapokban történő bővülése az időközben elpártolt, mostanában azonban visszaérkező, újra a kormányoldal mellett aktivizálódó szavazóknak köszönhető. Az MSZP-nek eleve nagyobb volt a megtartó ereje, az előző választáson odaszavazók háromnegyede tartott ki a párt mellett. Ebben most sincsen változás, az új támogatók zömmel az előző szavazásról távolmaradók közül kerülnek ki, de a Fidesztől is érkeztek néhány tízezren.