Szabadon rendelkezhetnének a róluk szóló állambiztonsági dokumentumokról a kommunista rendszerben megfigyeltek egy kormányzati tervezet szerint. A Népszabadság által megkérdezett történészek és levéltárosok elhibázottnak tartják a lépést.
„Számomra értelmezhetetlen ez a javaslat. Lehet, hogy kidolgozói azt hitték: PR-szempontból jól fog mutatni, de sajnos nem gondolták végig, a hozzáértő emberekkel valószínűleg nem egyeztették” - fogalmazott Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója. Schmidt helyesli, hogy az érintettek megkapják az állambiztonsági iratok másolatát, az eredeti példányok átadását azonban felelőtlenségnek tartja: „Nem ismerhetnénk meg a saját történelmünket, és nem fogjuk tudni ennek a manipulatív rendszernek az aljasságát bemutatni, ha a papírok elvesznek. Nem fogjuk megérteni, hogy az embereket hogyan és miként kényszerítették együttműködésre. Ezekben a dokumentumokban a kutatók számára nem az az érdekes, hogy ki kiről és mit jelentett, hanem maga a rendszer és annak mechanizmusa. Ha a dokumentumokat haza fogják vinni, és adott esetben szemeteskukában végzik, nem fogjuk tudni megmondani, hogy az ötvenes években hogyan zsaroltak meg tisztességes embereket.”
Varga László, a Fővárosi Levéltár volt főigazgatója, aki egyben a Kenedi-bizottság tagja is, értelmezhetetlennek tartja a kormány elképzelését. Varga szerint közokiratot magántulajdonba adni nem lehet, az iratokon pedig több név is szerepel, azaz nem egyértelmű, kinek kellene azokat megkapnia. Ungváry Krisztián, az '56-os Intézet munkatársa „mérhetetlenül aggasztónak” nevezte a javaslatot. „Az sem világos, hogy csak a megfigyeltek vagy a megfigyelők is megkaphatják-e majd a saját kartonjaikat. Ez az egész érthetetlen. Ezzel lehetetlenné válik a rendszer megismerése” – fogalmazott. „A Magyar Országos Levéltárban vannak olyan iratok – ráadásul nem is köz-, hanem magániratok –, amelyek például épp az én családomról szólnak, korábban a család birtokában is voltak. Mégsem vihetem haza a levéltárból. De nehezen kezelhető kérdés, hogy ha elfogadom a feltételezett elvet, akkor ki és hogyan juthat majd hozzá iratokhoz. A Moszkva téri galeri megfigyeltjeiből például ki viheti haza a dokumentumokat? A bandafőnök? És ha egy megfigyelt zenekarról van szó? Esetleg a basszusgitáros vagy csak a frontember? És ha épp az énekes jelentett a többiről?” - fogalmazott Décsey Sándor, a Magyar Országos Levéltár munkatársa.
Rétvári Bence közigazgatási államtitkár szerint egy év áll rendelkezésre, hogy a jogszabály minden részletét kidolgozzák, ebbe a folyamatba pedig a szakértőket is be kívánják vonni. „A pártállami vezetőktől induló, a titkosszolgálatokon átmenő és megfigyelőnél befejeződő folyamat szélesebb körben lesz kutatható, mint eddig. Ami nem lesz kutatható, illetve amelynél más lesz a kutatást engedélyező személy, az a személyes információ, amely adott megfigyeltek személyes életét, akár privát szféráját mutatja be. Itt maga az érintett döntheti majd el, hogy megengedi-e a kutatónak, hogy megismerje és felhasználja azokat az adatokat, amelyek róla, a családi és magánéletéről szólnak, vagy sem. Vagyis itt nem az állam, hanem az érintett dönt majd” – fogalmazott.