Schmitt Pál javaslatai az új alkotmányhoz

Hat pontban fogalmazta meg Schmitt Pál javaslatait a készülő új alkotmányhoz. Az államfő megfontolandónak tartja a kereszténységre történő utalást az alaptörvény preambulumában. Schmitt szerint a magyar köznyelv nemzeti összetartozásunk elsődleges kifejezőeszköze, ezért javasolja, hogy rögzítsék, a magyar köznyelv és a tájnyelvi változatok óvása, ápolása, fejlesztése alapvető és elsődleges nemzeti érdek.

A köztársasági elnök azt javasolta, szerepeljen az alaptörvényben, a gyermekek gondozása és nevelése a szülők természetes joga és elsőrendű kötelezettsége. Emellett az állam szerepe, hogy az anya és apa családalkotó tevékenysége fölött őrködjék, nem sértve ezzel a gyermeknevelés elveinek szabad megválasztásához fűződő, és a gyermek alapvető érdekeivel összhangban gyakorolt jogokat.

Schmitt Pál az alkotmányba foglalná, hogy a Magyar Köztársaság támogatja állampolgárai élethosszig tartó tanulását, illetve „tőle telhető módon” támogatja és elősegíti a sportoláshoz való jog érvényesülését is. A köztársasági elnök nem hagyná ki a készülő alaptörvényből a Szent Koronát sem: javasolja, hogy a preambulumban szerepeljen, „a Szent Korona független európai államiságunk történelmileg megszentelt jelképe”.