A játékok minden porcikája – a karakterek történeteitől a reklámszlogenekig – egy nagyívű társadalomszatíra része. A Declasse nevű autógyár, az Übermacht vagy a LifeInvader nevű közösségi hálózat mind a globalizált világ kritikája. A politikai figurák is karikatúrák: a republikánus kaszkadőr és a demokrata tanárnő olyan túlzások, amelyek mögött valós frusztrációk és társadalmi problémák húzódnak meg.
Mégis, talán a legmeglepőbb következtetés az, hogy a GTA világában van egy szent dolog: a család.
Legyen szó CJ-ről, Nikóról vagy Michael De Santáról, a bűnözés hátterében mindig a család iránti vágy és elköteleződés húzódik meg. A Mandiner rovatvezető-helyettese úgy véli, ez ad erkölcsi mélységet a látszólag szentségtelen világban – és ettől válik igazán maradandóvá a GTA-élmény.
A Tempó friss epizódja tehát nem csupán egy videojáték dicsőítése, hanem egy kulturális esszé, amely rámutat:
a GTA nemcsak nevel, de tükröt is tart – egyszerre elgondolkodtat, szórakoztat és tanít.