Miért olyan fontos egy videojáték, hogy megjelenésének késése szinte globális dühöt vált ki? Kohán Mátyás a Tempó új részében elmagyarázza: a GTA-sorozat több mint játék – modern korunk irodalma.
Mi köze van a Grand Theft Auto játékoknak Verne Gyulához, Karl Marxhoz vagy akár a görög filozófiához? A Tempó legújabb, vasárnap megjelent adásában Kohán Mátyás kendőzetlen szenvedéllyel és kulturális éleslátással válaszol:
a GTA több mint videojáték – egy generációt formáló irodalmi élmény.
A Mandiner YouTube-csatornáján futó Tempó negyedik epizódja nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy helyre tegye a digitális korszak egyik legnagyobb kulturális alkotását. A Mandiner rovatvezető-helyettese szerint a GTA nemcsak a játékipar csúcsterméke, hanem az 1990 után született generációk „digitális Dickens-regénye”.
A GTA-sorozat világokba kalauzol – korhű skanzenekbe, amelyek nemcsak térben, de időben is utaztatnak: a Vice City az 1986-os Miamiba, a San Andreas 1992-es Los Angelesbe, Las Vegasba és San Franciscóba repít vissza, míg a GTA V a jelen New Yorkját mutatja be, egy sajátos, torz tükrön keresztül.
Aki azt hiszi, hogy a GTA csak erőszakról, bűnözésről és szexről szól, az Kohán Mátyás szerint nem érti a lényeget.
A játékok minden porcikája – a karakterek történeteitől a reklámszlogenekig – egy nagyívű társadalomszatíra része. A Declasse nevű autógyár, az Übermacht vagy a LifeInvader nevű közösségi hálózat mind a globalizált világ kritikája. A politikai figurák is karikatúrák: a republikánus kaszkadőr és a demokrata tanárnő olyan túlzások, amelyek mögött valós frusztrációk és társadalmi problémák húzódnak meg.
Mégis, talán a legmeglepőbb következtetés az, hogy a GTA világában van egy szent dolog: a család.
Legyen szó CJ-ről, Nikóról vagy Michael De Santáról, a bűnözés hátterében mindig a család iránti vágy és elköteleződés húzódik meg. A Mandiner rovatvezető-helyettese úgy véli, ez ad erkölcsi mélységet a látszólag szentségtelen világban – és ettől válik igazán maradandóvá a GTA-élmény.
A Tempó friss epizódja tehát nem csupán egy videojáték dicsőítése, hanem egy kulturális esszé, amely rámutat:
a GTA nemcsak nevel, de tükröt is tart – egyszerre elgondolkodtat, szórakoztat és tanít.
Aki még nem játszott vele, most megértheti, miért lett belőle kortárs klasszikus. Aki pedig játszott, végre szavakat kaphat a tapasztalataihoz.
Nézd meg a videót a Mandiner YouTube-csatornáján! A legnagyobb kulturális teljesítmények néha nem könyvtárban, hanem konzolon születnek.
A baloldalon a pénzügyi védőpajzsból valahogy mentőcsomag lett. Hogy miért nem az, és hogy mit jelent a pénzügyi védőpajzs, ezt járja körül Kohán Mátyás a Tempó legújabb epizódjában.
Munkatársunk leszögezte, hogy a Lázárinfókon nagyobb a szólásszabadság, mint Magyar Péter bármely kampányrendezvényén.
A Tempó új epizódjának jelszava: „Összeszerelő üzem”. Tényleg a kormány csak egy „összeszerelő üzemet" akar csinálni az országból, ahogy ezt a Tisza Párt gondolja és hirdeti? Az amerikai-magyar gazdasági kapcsolatok, és a magyarországi amerikai vállalatok tevékenysége valóban ezt igazolja? Most ezt a kérdéskört járja körül Kohán Mátyás.
Féktelen luxus...
A földkerekség egyetlen transzatlanti Wizz Air járatával.
A Tempó legfrissebb adását a „mamapolitizálásnak” szenteljük. Kohán Mátyás bemutatja világhírű politikusok édesanyjait, és hatásukat fiaik munkájára.
A hétfő este keletkezett tűz olyan gyorsan terjedt, hogy a tűzoltók nem tudtak bejutni az épületbe, és a jelképes épület szinte teljesen megsemmisült.
Elmagyarázzuk neki.
