A kormány is aggódhatna: újra tüntetnek a fiatalok – egy videojáték miatt (VIDEÓ)

Mi köze van a Grand Theft Auto játékoknak Verne Gyulához, Karl Marxhoz vagy akár a görög filozófiához? A Tempó legújabb, vasárnap megjelent adásában Kohán Mátyás kendőzetlen szenvedéllyel és kulturális éleslátással válaszol:

A Mandiner YouTube-csatornáján futó Tempó negyedik epizódja nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy helyre tegye a digitális korszak egyik legnagyobb kulturális alkotását. A Mandiner rovatvezető-helyettese szerint a GTA nemcsak a játékipar csúcsterméke, hanem az 1990 után született generációk „digitális Dickens-regénye”.

A GTA-sorozat világokba kalauzol – korhű skanzenekbe, amelyek nemcsak térben, de időben is utaztatnak: a Vice City az 1986-os Miamiba, a San Andreas 1992-es Los Angelesbe, Las Vegasba és San Franciscóba repít vissza, míg a GTA V a jelen New Yorkját mutatja be, egy sajátos, torz tükrön keresztül.

A játékok minden porcikája – a karakterek történeteitől a reklámszlogenekig – egy nagyívű társadalomszatíra része. A Declasse nevű autógyár, az Übermacht vagy a LifeInvader nevű közösségi hálózat mind a globalizált világ kritikája. A politikai figurák is karikatúrák: a republikánus kaszkadőr és a demokrata tanárnő olyan túlzások, amelyek mögött valós frusztrációk és társadalmi problémák húzódnak meg.

Legyen szó CJ-ről, Nikóról vagy Michael De Santáról, a bűnözés hátterében mindig a család iránti vágy és elköteleződés húzódik meg. A Mandiner rovatvezető-helyettese úgy véli, ez ad erkölcsi mélységet a látszólag szentségtelen világban – és ettől válik igazán maradandóvá a GTA-élmény.

A Tempó friss epizódja tehát nem csupán egy videojáték dicsőítése, hanem egy kulturális esszé, amely rámutat:

Aki még nem játszott vele, most megértheti, miért lett belőle kortárs klasszikus. Aki pedig játszott, végre szavakat kaphat a tapasztalataihoz.

Nézd meg a videót a Mandiner YouTube-csatornáján! A legnagyobb kulturális teljesítmények néha nem könyvtárban, hanem konzolon születnek.