Újra itt a vadnyugat: így befolyásolhatja a magyar választásokat Donald Trump döntése

A világ egy új korszakba lépett. Donald Trump új politikája Európát is érinti, ami az áprilisi választásokra is kihat.

Miért olyan fontos egy videojáték, hogy megjelenésének késése szinte globális dühöt vált ki? Kohán Mátyás a Tempó új részében elmagyarázza: a GTA-sorozat több mint játék – modern korunk irodalma.

Mi köze van a Grand Theft Auto játékoknak Verne Gyulához, Karl Marxhoz vagy akár a görög filozófiához? A Tempó legújabb, vasárnap megjelent adásában Kohán Mátyás kendőzetlen szenvedéllyel és kulturális éleslátással válaszol:
a GTA több mint videojáték – egy generációt formáló irodalmi élmény.
A Mandiner YouTube-csatornáján futó Tempó negyedik epizódja nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy helyre tegye a digitális korszak egyik legnagyobb kulturális alkotását. A Mandiner rovatvezető-helyettese szerint a GTA nemcsak a játékipar csúcsterméke, hanem az 1990 után született generációk „digitális Dickens-regénye”.

A GTA-sorozat világokba kalauzol – korhű skanzenekbe, amelyek nemcsak térben, de időben is utaztatnak: a Vice City az 1986-os Miamiba, a San Andreas 1992-es Los Angelesbe, Las Vegasba és San Franciscóba repít vissza, míg a GTA V a jelen New Yorkját mutatja be, egy sajátos, torz tükrön keresztül.
Aki azt hiszi, hogy a GTA csak erőszakról, bűnözésről és szexről szól, az Kohán Mátyás szerint nem érti a lényeget.
A játékok minden porcikája – a karakterek történeteitől a reklámszlogenekig – egy nagyívű társadalomszatíra része. A Declasse nevű autógyár, az Übermacht vagy a LifeInvader nevű közösségi hálózat mind a globalizált világ kritikája. A politikai figurák is karikatúrák: a republikánus kaszkadőr és a demokrata tanárnő olyan túlzások, amelyek mögött valós frusztrációk és társadalmi problémák húzódnak meg.
Mégis, talán a legmeglepőbb következtetés az, hogy a GTA világában van egy szent dolog: a család.
Legyen szó CJ-ről, Nikóról vagy Michael De Santáról, a bűnözés hátterében mindig a család iránti vágy és elköteleződés húzódik meg. A Mandiner rovatvezető-helyettese úgy véli, ez ad erkölcsi mélységet a látszólag szentségtelen világban – és ettől válik igazán maradandóvá a GTA-élmény.
A Tempó friss epizódja tehát nem csupán egy videojáték dicsőítése, hanem egy kulturális esszé, amely rámutat:
a GTA nemcsak nevel, de tükröt is tart – egyszerre elgondolkodtat, szórakoztat és tanít.
Aki még nem játszott vele, most megértheti, miért lett belőle kortárs klasszikus. Aki pedig játszott, végre szavakat kaphat a tapasztalataihoz.
Nézd meg a videót a Mandiner YouTube-csatornáján! A legnagyobb kulturális teljesítmények néha nem könyvtárban, hanem konzolon születnek.