Az autópiaci szakértő a Mandiner Reakció adásában hozzátette azt is, „előbb-utóbb elő fognak kerülni azok a táskák, amikben a kínaiak hordták a pénzt, hogy az európai autóipart térdre kényszerítsék”.
***
„A nyomás a politika irányából médiavisszhanggal felerősítve érkezik” – fogalmazta meg véleményét Várkonyi Gábor az elektromos autózás európai erőltetésével kapcsolatban, a Mandiner Reakció legújabb adásában. „Mértékadó gazdasági lapok úgy nyilatkoznak egyes újabb autómodellekről, micsoda dráma, hogy ezek még nem 100 százalékig elektromosak” – jegyezte meg annak kapcsán, hogy ez kérdés lett a kötelező zöld, illetve természetesen haladó gondolat, amit feltétlenül követni kell.
Csakhogy ezzel párhuzamosan az elektromobilitás európai irányelvei miatt több autógyártó gyártókapacitásainak bizonyos egységeit áttelepíti az Egyesült Államokba. A szakértő elmondta, a nagyon kemény amerikai protekcionista politika eredménye lehet ez, amelyet az európai autógyártás fog megszenvedni.
így megtörtént a „kínai autóipar felemelkedése és konszolidációja, kiszorítják a piacon lévő ellenfeleket” – mondta Várkonyi Gábor.
2035 után az EU 27 tagállamában már nem lehet belső égésű motorral felszerelt új autót forgalmazni. A szakértő a témával kapcsolatosan elmondta, egy ilyen teljes gyártási fordulat biztosan nem 10-12 év alatt fog végbemenni. Szerinte az európai autógyártás a kontinens számára olyannyira stratégiai ágazat, hogy ha nem vigyázunk rá, s továbbra is irracionális döntések mentén kell működnie, az végeredményben a társadalom elszegényedéséhez vezethet.
„Át kell alakítani egy teljes ökoszisztémát. Ez teljesen egyértelműen tervgazdaság” – vont mérleget a szakértő az európai elektromobilitási irányokkal és célokkal kapcsolatban. Szerinte arra is érdemes figyelni, hogy az egész világon bizonyosan nem lehet megvalósítani ezt a célt, mivel például Afrika vagy Dél-Amerika sem rendelkezik a szükséges gazdasági és erőforrási kapacitásokkal. Rámutatott arra is: ha a nagy gazdasági térségeket figyeljük meg, explicit módon csak az EU döntött a belső égésű motorral rendelkező autók betiltásáról.
De hogy ez miért alakult ilyen önsorsrontó módon, annak kapcsán Várkonyi megjegyezte: „Most már nyíltan lehet arról beszélni, egy-egy politikus már megengedi magának, hogy előbb-utóbb elő fognak kerülni azok a táskák, amikben a kínaiak hordták a pénzt, hogy az európai autóipart térdre kényszerítsék. Ez nyilván összeesküvés-elmélet, de már lehet erről beszélni.”
***
***
„Egy nagyobb konszern sem képes arra 2023-ban, hogy ilyen nagy horderejű kérdésekben változásokat hozzon az előirányzott célok ellenében” – világított rá Várkonyi Gábor az autógyártó cégek lehetőségeire. „A legnagyobb cégeknek ugyanakkor van annyi muníciójuk, hogy új technológiákat használva megnézzék, milyen módon alakul a piac, de az autógyártók többségének nincs arra pénze, hogy hátraarcot csináljanak.” Elmondta azt is, hogy
Be kell vallani: Európa technológiában és nyersanyagokban nem globális játékos az elektromos autópiacon.
„A tíz legnagyobb akkumulátorgyártó között egyetlenegy európai sincsen” – mutatott rá a szakértő. Az autópiacon jelentős drágulás következett be, nemcsak új autók tekintetében, hanem a használtautók árait is látva. A szakértő rámutatott, trend az autók átlagéletkorának növekedése Közép- és Nyugat-Európában is.
Várkonyi Gábor kitért az Európai Bizottság Euro 7-es szabályozására, amely előír bizonyos határértékeket a nitrogén-oxid kibocsátásával kapcsolatban dízel vagy benzines jármű esetében is. Szerinte ez rövidtávon hátráltatja az elektromobilitási célokat, mivel az autógyártók nincsenek felkészülve erre.
Sőt, olyan elvárásokat támasztanak a szabályozók, amelyeket még mérni sem tudunk, egyszerűen nincs műszer hozzá”
– részletezte. Ugyanakkor szerinte el kell ismerni, a 90-es évektől fokozatosan „tisztult” az autózás. Manapság már szinte nullához közelít az autók légszennyezése városon belül, mivel annyiféle szűrő van egy gépjárműben, hogy alig bocsát ki szállóport. Sőt, a szállópor koncentrációból egy városban körülbelül az autózás nullát tesz ki.
Magyarországon számos autógyártó cég tevékenykedik, és csatornázza be az országba legújabb fejlesztéseit. „Nem nagyon van más választási lehetőségünk, mint hogy adaptálódjunk a jelenleg kialakult környezethez” – jelentette ki Várkonyi Gábor, szerinte ott kell lennünk elsőként az elektromobilitási versenyben.
A tévhiteket el kell oszlatni, hogy Magyarország egy összeszerelő üzem.”
Kifejtette, hazánkban az utóbbi években nagy know-how gyűlt össze ebben a szektorban.
Az utóbbi hónapokban kapta fel a mainstream és az ellenzéki média a debreceni akkumulátorgyár építésének kérdését, illetve a beruházás elleni tiltakozást. Várkonyi ezzel kapcsolatban felvetette: „Ha nem Magyarországon lenne az akkumulátorgyár, akkor hol máshol?” Rámutatott, ha nem mi csináljuk meg, abban az esetben megcsinálja más, és erre jó példa, hogy az Egyesült Államokban akár milliárdokat is fizetnek, hogy végül náluk épüljenek meg az ilyen üzemek. A szakértő elmondása szerint megérti a környezetvédelmi aggályokat és az ehhez tartozó érveket, azonban olyan környezetet teremtettek Európában az autózás területén, hogy szinte lehetetlen lenne megkerülni az akkumulátorgyár építését.
Ha ezt a lehetőséget nem ragadjuk meg, akkor kimaradunk az autóiparnak egy következő beruházási köréből.”
Úgy értékeli, óriási versenyhátrány lenne, ha más valósítaná meg ezt a beruházást. Sajnálja, hogy Magyarországon jelenleg erről a kérdésről képtelenség árnyaltan beszélgetni, és csak végletekben folyik a diskurzus. A végén elmondta azt is, a jövő és a cél a körforgásos gazdaság létrehozása.
Nyitókép: A Greenpeace aktivistái egy földbe állított autóval tiltakoznak a kormány közlekedéspolitikája ellen a berlini Brandenburgi kapu előtt 2023. március 22-én (MTI/EPA/Clemens Bilan)
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kedden „2025 a családok és a kkv-k éve” címmel sajtótájékoztatót tartott. A tárcavezető abban bízik, hogy az idei év már jobb lesz, mint a tavalyi.
Mi az a két ok, ami miatt nem indul el a Tisza Párt az időközi választáson? Miért került fel valójában Rogán Antal az amerikai szankciós listára? Miből vizsgázik a Fidesz 2025-ben?
Karrierje csúcspontjaként 2016-ban a riói olimpián 100 méter háton, valamint 200 és 400 méter vegyesen lett aranyérmes, 200 méter háton pedig ezüstöt szerzett a most visszavonult Hosszú Katinka.
Semmi sem indokolna egy idei voksolást – vagy mégis? Kacsoh Dániel írása.
Felpörgött tavaly az ukrán autópiac, drasztikusan több autót vettek, mint 2023-ban.
A kisfiú a Három kívánság című műsorban mondta el a meglepő kívánságát.
Az utasok gyakran túlzott mennyiségű alkoholt fogyasztanak még a repülőút előtt, ami negatívan hat a fedélzeten tapasztalható magatartásra.
Szólnak a szirénák az egész országban.
