Az európai autógyártás szenvedi meg az amerikai nyomulást – Várkonyi Gábor a Mandinernek

***

„A nyomás a politika irányából médiavisszhanggal felerősítve érkezik” – fogalmazta meg véleményét Várkonyi Gábor az elektromos autózás európai erőltetésével kapcsolatban, a Mandiner Reakció legújabb adásában. „Mértékadó gazdasági lapok úgy nyilatkoznak egyes újabb autómodellekről, micsoda dráma, hogy ezek még nem 100 százalékig elektromosak” – jegyezte meg annak kapcsán, hogy ez kérdés lett a kötelező zöld, illetve természetesen haladó gondolat, amit feltétlenül követni kell.

Csakhogy ezzel párhuzamosan az elektromobilitás európai irányelvei miatt több autógyártó gyártókapacitásainak bizonyos egységeit áttelepíti az Egyesült Államokba. A szakértő elmondta, a nagyon kemény amerikai protekcionista politika eredménye lehet ez, amelyet az európai autógyártás fog megszenvedni.

így megtörtént a „kínai autóipar felemelkedése és konszolidációja, kiszorítják a piacon lévő ellenfeleket” – mondta Várkonyi Gábor.

A teljes elektromobilitás a cél az Európai Unióban

2035 után az EU 27 tagállamában már nem lehet belső égésű motorral felszerelt új autót forgalmazni. A szakértő a témával kapcsolatosan elmondta, egy ilyen teljes gyártási fordulat biztosan nem 10-12 év alatt fog végbemenni. Szerinte az európai autógyártás a kontinens számára olyannyira stratégiai ágazat, hogy ha nem vigyázunk rá, s továbbra is irracionális döntések mentén kell működnie, az végeredményben a társadalom elszegényedéséhez vezethet.

„Át kell alakítani egy teljes ökoszisztémát. Ez teljesen egyértelműen tervgazdaság” – vont mérleget a szakértő az európai elektromobilitási irányokkal és célokkal kapcsolatban. Szerinte arra is érdemes figyelni, hogy az egész világon bizonyosan nem lehet megvalósítani ezt a célt, mivel például Afrika vagy Dél-Amerika sem rendelkezik a szükséges gazdasági és erőforrási kapacitásokkal. Rámutatott arra is: ha a nagy gazdasági térségeket figyeljük meg, explicit módon csak az EU döntött a belső égésű motorral rendelkező autók betiltásáról.

De hogy ez miért alakult ilyen önsorsrontó módon, annak kapcsán Várkonyi megjegyezte: „Most már nyíltan lehet arról beszélni, egy-egy politikus már megengedi magának, hogy előbb-utóbb elő fognak kerülni azok a táskák, amikben a kínaiak hordták a pénzt, hogy az európai autóipart térdre kényszerítsék. Ez nyilván összeesküvés-elmélet, de már lehet erről beszélni.”

***

***

A hagyományos autók jövőjéről

„Egy nagyobb konszern sem képes arra 2023-ban, hogy ilyen nagy horderejű kérdésekben változásokat hozzon az előirányzott célok ellenében” – világított rá Várkonyi Gábor az autógyártó cégek lehetőségeire. „A legnagyobb cégeknek ugyanakkor van annyi muníciójuk, hogy új technológiákat használva megnézzék, milyen módon alakul a piac, de az autógyártók többségének nincs arra pénze, hogy hátraarcot csináljanak.” Elmondta azt is, hogy

Be kell vallani: Európa technológiában és nyersanyagokban nem globális játékos az elektromos autópiacon.

„A tíz legnagyobb akkumulátorgyártó között egyetlenegy európai sincsen” – mutatott rá a szakértő. Az autópiacon jelentős drágulás következett be, nemcsak új autók tekintetében, hanem a használtautók árait is látva. A szakértő rámutatott, trend az autók átlagéletkorának növekedése Közép- és Nyugat-Európában is.

Várkonyi Gábor kitért az Európai Bizottság Euro 7-es szabályozására, amely előír bizonyos határértékeket a nitrogén-oxid kibocsátásával kapcsolatban dízel vagy benzines jármű esetében is. Szerinte ez rövidtávon hátráltatja az elektromobilitási célokat, mivel az autógyártók nincsenek felkészülve erre.

– részletezte. Ugyanakkor szerinte el kell ismerni, a 90-es évektől fokozatosan „tisztult” az autózás. Manapság már szinte nullához közelít az autók légszennyezése városon belül, mivel annyiféle szűrő van egy gépjárműben, hogy alig bocsát ki szállóport. Sőt, a szállópor koncentrációból egy városban körülbelül az autózás nullát tesz ki.

A debreceni akkumulátorgyárról

Magyarországon számos autógyártó cég tevékenykedik, és csatornázza be az országba legújabb fejlesztéseit. „Nem nagyon van más választási lehetőségünk, mint hogy adaptálódjunk a jelenleg kialakult környezethez” – jelentette ki Várkonyi Gábor, szerinte ott kell lennünk elsőként az elektromobilitási versenyben.

Kifejtette, hazánkban az utóbbi években nagy know-how gyűlt össze ebben a szektorban.

Az utóbbi hónapokban kapta fel a mainstream és az ellenzéki média a debreceni akkumulátorgyár építésének kérdését, illetve a beruházás elleni tiltakozást. Várkonyi ezzel kapcsolatban felvetette: „Ha nem Magyarországon lenne az akkumulátorgyár, akkor hol máshol?” Rámutatott, ha nem mi csináljuk meg, abban az esetben megcsinálja más, és erre jó példa, hogy az Egyesült Államokban akár milliárdokat is fizetnek, hogy végül náluk épüljenek meg az ilyen üzemek. A szakértő elmondása szerint megérti a környezetvédelmi aggályokat és az ehhez tartozó érveket, azonban olyan környezetet teremtettek Európában az autózás területén, hogy szinte lehetetlen lenne megkerülni az akkumulátorgyár építését.

Úgy értékeli, óriási versenyhátrány lenne, ha más valósítaná meg ezt a beruházást. Sajnálja, hogy Magyarországon jelenleg erről a kérdésről képtelenség árnyaltan beszélgetni, és csak végletekben folyik a diskurzus. A végén elmondta azt is, a jövő és a cél a körforgásos gazdaság létrehozása.

Nyitókép: A Greenpeace aktivistái egy földbe állított autóval tiltakoznak a kormány közlekedéspolitikája ellen a berlini Brandenburgi kapu előtt 2023. március 22-én (MTI/EPA/Clemens Bilan)