Zelenszkij megtévesztő barátsága

Az az általános vélekedés, miszerint Hitler nem merte megtámadni Svájcot, annak jelentős hadereje és hegyei miatt, szerintem téves. A Szovjetuniót ezzel szemben meg merte támadni?!?! (cöcö) Mi történt volna, ha az olaszokkal együtt egyszerre megrohanják Svájcot? Persze költői a kérdés, de egy pillanatra gondoljunk bele. Több 100- ezer potenciálisan, a Wermachtba és az olasz seregbe besorozható, német és olaszajkú svájci állampolgár állt volna a rendelkezésükre, akik szimpatizáltak a nemzetiszocialista és a fasiszta eszmékkel. Miért hagytak ki ekkora ziccert? A másik érdekes dolog, hogy nem zárták teljesen körbe Svájcot. Huncut módon, hagytak egy menekülő útvonalat délnyugati irányban, a szabad Franciaországon keresztül a semleges Spanyolország felé. Szóval szerintem ez a kérdés sokkal összetettebb, mint amilyen mélyen ezt általában boncolgatni szokták.

Az az általános vélekedés, miszerint Hitler nem merte megtámadni Svájcot, annak jelentős hadereje és hegyei miatt, szerintem téves. A Szovjetuniót ezzel szemben meg merte támadni?!?! (cöcö) Mi történt volna, ha az olaszokkal együtt egyszerre megrohanják Svájcot? Persze költői a kérdés, de egy pillanatra gondoljunk bele. Több 100- ezer potenciálisan, a Wermachtba és az olasz seregbe besorozható, német és olaszajkú svájci állampolgár állt volna a rendelkezésükre, akik szimpatizáltak a nemzetiszocialista és a fasiszta eszmékkel. Miért hagytak ki ekkora ziccert? A másik érdekes dolog, hogy nem zárták teljesen körbe Svájcot. Huncut módon, hagytak egy menekülő útvonalat délnyugati irányban, a szabad Franciaországon keresztül a semleges Spanyolország felé. Szóval szerintem ez a kérdés sokkal összetettebb, mint amilyen mélyen ezt általában boncolgatni szokták.

Irigylésreméltó munkája van a nemrégiben katolikussá lett Bayer Zsoltnak: minden nap leírhatja újabb és újabb formában, hogy rajta kívül mindenki nyomorult gazember.

Zelenszkij megtévesztő átlagembernek először valószínűleg az Alpok csúcsai, a csokoládé és a minőségi órák jutnak eszébe. Hogyan volt ez lehetséges a második világháborúban? A semlegesség megőrzése nem volt könnyű feladat az alpesi ország számára, és második világháborús szerepe máig vita tárgyát képezi, főként ami a határőrizetét. ---------------------------------- 1.Téves? Ez a hang torz, a libcsizmus torzítottaja. A hang a düh-doh stumától ered, ez antsóhogy a dühebed, vagy dühembel, nem tombol, ettől rakód a dühomba(dumb). Így az ige dühebed: - öreszunak innen, hartunak innen az ember sajátot öl - a kutya stutja a medvét(dühümba) -az orosz öreszor Finglandig dühebed Így a düh stumából ered a dühor is, nem dőre, de lehet, dicső hang. A dühor a Tier, ellentétje az állat, a liberti, ahé ÁLL az istÁLLónak innen. Az állat így ez, a dühor antsó, a medva, a bölény, a magyar, avagy a bolonda dühor. 2. Átlag? Ilyen hang nem van, stak át, indogermán atieti, vagy al, a túl. 3.Szerint? Sor? Nem, szer-sor hangokat, indogermán ser stuma, dúrgerni a rakura, így azt mondjuk, hogy rekkint. 4.Fény? Szín? Ez nem a stumanyelv részje, ezek jevevényekhangok. A szín a görög scéné-től ered, ez egy a színnel, ahogy Scheune, és egy a színnel, ahogy Bühne, és így Farbe is, a német scheinen rokonja. A fény is görögös, a görög pheino, feino hang. A két hang így nem a stumnyelv részje, ezekre nem van rakni, így nem rakuk. A stumanyelv részje a bol stuma, ettől a hangtól a bolonda(naknév) és a bolda, ahogy germán bleida. Ezeket a hangokat rakni kell, hisz a bolonda és bolda nakneveket is rakni kell, ezek dicső hangok, illumináltak. A bolda az, ha Kirgen fejet nyakról metsz. A Licht hang rakód a bol stumától ja kausatív-presenz-possesívvel: bolja. A Farbe az indogermán au-val, va-vá: bolva. A hang raktább így a villog helyett, ana lenne bolonkni is, ahogy blinken: - bolja - boljat - bolva - bolonda(naknév) - bolond(ige) - bolont (ige) A bolonda hang raktább hang így ahogy a szőke. A bolonda így a blond is, és így azt modjuk: bolonda dühor, vagyis flava bestia. A dühor a düh-doh stumából ered, a Tier, vagy dőre, de duad vanni dühor is. 5.Csúcs? Ez a hang a steu stumától ered, de angol fonetikusan van írva, hisz ez stauch. Nem támad, ez a hangot nem rakom, angreifen magyarul az csutni. A csu stumát anat rakja raktán a magyar, a steu stuma: csupa, csupni, csunka, csunkni, csuma, csuhé, csuha, ocsuhé, csuda, ocsúd, csudered, csúnya, csúf, csupor, csubor... flektálva csábu, csába, csámpni, csámpa, csép, csáp. Az Angriff a csutu, és igehént stutni. Igen sok h-s és k-s hang van, ahogy stuhé, stuha, stuk, stukken... így inkább volna stukna. 6.Minőség? Ilyen hang nem van.Se olyan , hogy semleges. 7.Ész? Az ész egy maradáj hang az indogermán ueid stumától, de rosszul van bánva vele, hisz nem a rakanda, stak az empíria. Az ész rokonja a libernyák jevevényhang vizsgál és vigyáz is, kései a vicc. Az észni hangot dúrgerni az őr, uer stumára: Figyel? Figyelmezetet? Az etimológia bizonylosz, vanni duad a fi stumától is, ahogy spitz, vagy a spahen stumától. Nem van rakni. De sokkal inkább rakni van az uer stuma, ennek magyaros formája az őr, a vár már nem, az őred. Az uer stuma rakórekkésje a wahrnehmen, így helyettje a figyel: őrjni, van kausatív-presenz ja-nk. őrjni:wahrnehmen. őred: warten. őrt: schützen, t-vel. őru: nem vár. őrda: nem várda. őrjedni: sich kümmern. őrnyni: warnen. órnya, őrnyung. És így a hülye bullshit hang figyelmeztet helyett, ahol a z bullshit, és ma-ra, és a tat is, sokkal egyrakásúbb, rakni vanóbb: őrnyni. Van nekünk az uer stumánk, erre a presenz ana, ahogy va, és a kausatív-presenz ja, így rakód őrnyni. Főnévnek innen rakód vanni az őrnya a Warnung és az őrnyó, az outpost. 8. Ba? Az etimológiája bizonylosz, de igenstak az indogermán epi-től eredne. Logikusabb az ina, hisz ez inkább rejmed ena ena(ina)-ona-ana rendraku ina, és a német innen és magyar innen. Alap? Ilyen hang nem van, ez egy nyelvszarítási hang, az al hang egy rossz perspektíváját erősíti. Vissza? Nem nakta ősmagyar, illiberális, racionális. Van ugye az indogermán e stuma, ez a germagyarnak innen háromvá vált, rakódott e(itt, id, így, én, egy) és rakódott az o, az ott, az onnan, germán ennan, és rakódott az a, ahogy a és az. De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng): e---o---o---a. Az o már stak kevéssé van itt, ahogy ocsuh, vagy ostuh vagy óid?... Három fokozat vahn így: e és o és a. Az al l-je az indogermán l, ahogy a nál-nak innen, vagy a távolnak innen is, a hettita tauvala. Az al rokonja az át, ato, indogermán a-val és to-val, ahogy az ott-innen és az itt-innen is, indogermán ati-eti. Az át to-val vahn, az al l-vel. A fenti dungyelből rakni duadó, hogy így az al jenseits is, és így van duadni alles is. Olyan hang, hogy lényeg nem van, nyelvszarítási halandzsa. Az ősmagyarnak innen három hang volt: 1. A raku, a ra és re stumától, ez a racionális, erre raknak, ez a Grund. 2. A stuma, a steu stumától, csu, ahogy ettől a csunk, csánku, csup és antsó hangok is. A stuma raktányja a stupom(csupom) a stumát. 3. Az ühgy: ennek az etimológiája bizonylosz, de az ihma rokonja volna, ez a Wicht, germán wihtja. Az ühgy így a beszéden, az igén át vál, az ihmán át. Az al rokonja az át, ato, indogermán a-val és to-val, ahogy az ott-ban és az itt-ben is, indogermán ati-eti. Az át to-val vahn, az al l-vel.A fenti dungyeltől rakni van, hogy így az al jenseits is, és így lehet alles is. Az elő lehet vor, de az al, az inkább stak al maradna. Ahogy: -ina -ona(onnan) -ana(A ma és me az ana, nu, ni kurka, korcs formája, ahogy az újkurdnak innen, a perzsa-zazaki na ni, nu lesz me,eme az újkurdnak innen. A perzsa-zazaki na-ni-nu az indgoermán ana, ez a magyarnak innen a domináns: hwannan, a honnan, ennan, az onnan, az enek a nak-nek, ír aig-icc, nach-noch, nál, és az ut-ana. És így nincs mint se,hwa-ho-ha-val kell mondani a hangokat.) A legraktább lenne, ha az ana ina vagy ena formáját mondanánk unten-nek, vagyis inetten, enetten, nieder, nieden. Vagyis: i-na o-na a-na 9.Lehet? A hatalom egy libcsi hang, a libcsi álladnak kuntód, nem bírom, sokkal jobb a du stumától a duad, nem duzzad. Ez egy hang rakta indogermán és árja Weltanschauungtól, ahogy ezt az árja-perzsa tav-taviti is rekkja. Ha az ember kann, úgy azt mondja, hogy duad. Ahogy ha mondjuk Vegita mondja Nappának: most te duadsz.Így duada vagy duadva van, duadni können. Határ? A hat hang nem fingár, hisz a magyar nyelv indogermán és germán nyelv. Ez a hang a szak stuma h-s formájától ered, ahogy hull, hal-halad, hánt, had, a germán hadu, indogermán kat. De ettől a hangtól lett így a magyarul árt és örökni, vagyis wirken hangok is, és a bullshit hatalom is. A hat igét inkább totál dúrgerni, és helyette a szituknak rakta hangok: árt, örök, duad. A határ itt így bordár lenne, ahogy borda is, vagy barázda, az angol border, a bor stumától:germán borda, germán brazda, a barzda, így magyar hang, ahogy a borona, a boronka az igaz steil, a boróka, a borjú, a bárd, a borz, a borzong, a berzeng, a germán borosta,boroma, nem perem, a borni borekni. A Grenze így szakadva, nem szakadék, vagy róva, a ró stumától,vagy boroma, barázda, borona, de ha már róva, úgy lehet róna is, ró-ana, nem ró-va. A határ hang az kétrakású lett, ahogy a hat ige lett az árt, a duad, az örökni. A lenni, lesz az indogermán le stumától erednek, vagy leu, ettől a lomb, lom, lomha, lotyó, lop, lova, a ló, lona, lovana, Lohn... és a laza is, de inkább losz, ahogy lös. A lesz annyi ahogy lösen, loszni, laza, sz akcióssal, ahogy vész. Nem rakom, így inkább magyarosabban duadni, ez így magyar mögen, bő, vagyis be. Így: -duad van, va-ana -duad vesz A veszély helyett raktábban duadna vanni a vészely. De ez bizonylosz, ingatag az é és az e. A vesz-vész az indogermán au stumától ered, ez a va, hosszúval vá lesz az herab, ez rakód l-vel val-vál, és ve-vé, ahogy vesz-vész, vagyis: va-vá, val-vál, ve-vé, vesz-vész. A vésztől eredni duad a West hang, ta múltidővel, de a vesz-től, ta múltidővel mondjuk a latin Vesta, ahogy veszett, de stak veszta. Ettől ered a van is, va és ana, ana presenz forma. Így rakjuk a ve stumától és az indogermán sz-től, hogy veszni az is, hogy ve-sz, vagyis verweilen, ahogy van. De a németnél a West rövid, a wesen hosszú. És: duadbar: Gazdag? az etimológiája bizonylosz, de libcsizmus. A magyarnak rejku van, így a hangokat dúrgeri kell, hogy szegény és gazdag, az etimológiájuk nem rakta. Így: Bér? A bér a bír, beran stumaige flektált formája, ahogy a bír más flektált formája a bar, ahogy barma, barom. Germagyar regály: ahé marja, bírja, vagyis bírja a bérjét. A bér így bírva van, ahogy az orosz öreszor bírja a bérjét, a kádat, ez a kád, egy bírda is, a bér egy bírda, ennek a raktányja a bírnak a bírong, ong-val a bír, beran ige. Vagyis: bért bírong, ana bírda, így bírdát bírong. Ettől rakód barma, flektálva a bír. Lehet így a bír bar-bér flektált formája. Mondjuk Ukrajna béres, van bér, nem bér-losz(lo-le stuma, ahogy lomb, lonó, lova, vagyis ló, lotyó, lom, lomha...), hisz az öreszor bírongja a kádat. A német bar a bér, ahogy barma, így rakódna rakandabéres. De lehet az indogermán beu, vagyis bő stumától is, hogy bősz, vagy a du-tól, indogermán teu, hogy duas. 10. Világ? Stak a kretény-libcsinek van, a magyarnak erda és árda és rakumány, ha Licht úgy bolja. Nem föld, az ö magyarlosz, hanem feld, vagy fold. De a magyar ide azt mondja, hogy erda, az erda az er stumából ered, ahogy ered, az erda az ered. Az erda az ered az er stuma flektált formájától, az árdától, ahogy az erjeszják, az árnyak. 11. Háború?Mívelnek? Ilyen hang nem van, vagyis az a művel. A magyarnak örökni igéje van. Az uer stuma magyaros formája, de az uer stumája az uei(íj) stuma az ör stuma, ezektől a hangok: öröng, öröngel, örjít, örjed, örjöng, örer, örerel, öresz, öreszt, öresztel, örbel, örökni(ige), öröm, ördu... Így a wirken magyarul örökni, vagy örekni, ez mondjuk, ahogy az árda örök(ige) és így öröka. Öröktől: -örökni ige -öröka naknév -öröku főnév -örökma Így olyan hang, hogy gép nem van, ez egy jevevényhang, ősmagyarul, magyarul azt mondjuk, hogy örökma vagy örökmány. Az árda is örjed, de magyarul azt mondjuk a Wirtschaftra, hogy örjedés, ahogy a cikkek örjednek, germán wreiden ige. A gazda etimológiája bizonylosz, volna a germán Gast-tól, de sokkal inkább rakni van az örjed ige, ahogy a cikkek örjednek, de inkább az árdára mondjuk az igét. Az uer stumáól ered az ördu, az ördöng is, ez örjed az árdának innen, ő örök, egy árnjy, egy erjeszja, ahogy Kirgen árnyunk, ahé örjed, örjöng. A háború hang egy pógári hang, habár az indogermán kuep stumától ered. De ez a hang szelentja a pogárit és antsót, a perspektíva más, a háborúnál, olyan libcsi ideológiai hang, ahogy a forradalom. Magyarul azt mondjuk, hogy öreszu, az uer stumától, sz-vel, ahogy War, vagy wirren. Így nem katona van, az a libcsi, haenm öreszor, ennek az öreszornak az árnyja, az erjeszjája az ördu, a démon, Kirgen ördu. 11.Ad? Ez a hang az indogermán ad stuma duadna vanni. De a legraktább ehelyett a rejni hang:re-rej-rejk-rejm-rejt. A ra és re stumából rakód ja kausatívval a rejni ige, ahogy árja raja is, és más. A magyarnak regerda és rejku vahn, így a raktány(rektion) a rejni ige. 12. Számjára? A postás bírongja a levelet számjára, magyarul nak-nek, indogemrán enek-anak, vagyis: rejkunak. 13.Vita? Etimológiája bizonylosz, nem is rakom, hisz bullshit. A vív a germán víhan igétől ered, a mai német weigern. Ősmagyar? A magyar a v-t nem bírja, de ettől duad vanni ősmagyar is. Na most, ha a víh-től ered, úgy az ta múltidővel van, víhta, ott van, hogy múlt, így olyan tárgy duad vanni, ana szenvedtaja a víh-vást, nem presenz ti, hanem múltidő ta. Ez a hang volna a latin victus, victum. 14.Képes? Ezt a hangot nem rakom. A kép magyarul hép rakódna, a skep-skeb stumából, stak a kretény-libcsik átírták. Magyarul a fahig az er stumából ered, ez az ernya hang, ez naknév, rokonja az árnynak, és az eronnak(nem rohan): -ernya -ernyesz -ernyeszt Az ernyesz egy akciós forma, annyi ahogy a muskelokat ernyeszni, így mondjuk: Nappa ernyesz Piccolot meredíteni. Ez lehet kausatív to-val: ernyeszto, és múltidőben is, ahogy ernyeszta, ahogy a to forma múltidőben is ernyesztota.