Magyarország kritikusai figyelmen kívül hagyják az ország haderőépítését és az Ukrajnának nyújtott segélytámogatást

„Az elmúlt hónapokban az orosz szankciókkal szembeni ellenállása és a Moszkvával való tárgyalásokra való felhívások kapcsán meglehetősen rosszul megfogalmazott érvek merültek fel, amelyek megkérdőjelezik Magyarország NATO-hoz való hűségét. Egyesek még az országnak a szövetségből való felfüggesztését is követelték. A kritikusok azonban figyelmen kívül hagyják Magyarország valós katonai-ipari kiépítését és az Ukrajnának nyújtott humanitárius segélytámogatást, amely – az Oroszország elleni üzemanyag-szankciókkal ellentétben – valóban eredményeket hozott, és végső soron a NATO megerősítését szolgálja.

Ha a NATO vezetői meghallgatnák a Magyarország kizárását követelő felhívásokat, akkor ezzel Vlagyimir Putyin kezére játszanának azzal, hogy a szövetségen belüli repedéseket idéznének elő, és figyelmen kívül hagynák az ország által tett lépéseket, amelyek a szövetség védelmi pozíciójának javát szolgálják.

Amióta Donald Trump korábbi elnök felszólította az európai NATO-tagokat, hogy fokozzák a haderőfejlesztést, a magyarok példátlan erőfeszítéseket tettek védelmi erőik modernizálására; ez a cselekedet 2020-ban ironikusan »demokratikus visszalépésnek« minősült, mielőtt Putyin agressziójával ismét divatba jött. Míg Németország többnyire nem teljesítette Olaf Scholz kancellár nagyszabású beszédeit, amelyekben nemzetének katonai erejének növelését tervezte, addig Budapest valóban sokkal több tőkét kezdett a védelmi szektorba tolni; akár 1,4 milliárd dollárt is.

A védelmi ipari cégek felfigyeltek erre. Az olyan európai székhelyű katonai vállalkozókat, mint a Dynamit Nobel Defense, a Colt CZ Group és a Rheinmetall a meglévő ipari bázis és a nemzeti katonai arzenál korszerűsítésének igénye vonzotta Magyarországra. Bár jelenleg Magyarország saját haderejének korszerűsítése áll a középpontban, az ország központi elhelyezkedése az európai kontinensen kiváló logisztikai csomóponttá teszi az Európa-szerte más NATO-partnerek számára történő termékszállításhoz.

A legkiemelkedőbb példa erre a Rheinmetall volt. A német gyártó megkezdte a Lynx gyalogsági harcjármű kezdeti gyártását, a teljes termelés a tervek szerint idén júliusban indul. Az előrejelzések szerint a Lynx a NATO-erők egyik kedvencévé válik, és potenciálisan a nyugati hadseregek hosszú időn át alkalmazott Bradley harcjárművét váltja majd fel. Magyarország volt az első megrendelő. A Lynx képes távoli működésre is, anélkül, hogy a személyzetet veszélybe sodorná, ami megmagyarázza, hogy a Rheinmetall gyártóüzeme a zalaegerszegi Zalazone komplexum részeként épül, amely egy tesztpálya, valamint az önvezető autók kutatás-fejlesztési központja. Az ipar egyértelműen fontosnak tartja Magyarországot az európai honvédelem jövője szempontjából.”

Nyitókép: Ruszin-Szendi Romulusz Ukrajnában. Forrás: Facebook