A kedves olvasóknak hiteles információkat, Képviselő Úrnak pedig további sikeres munkát kívánok!

„Először is Képviselő Úr nem állít igazat, amikor azt sugallja, hogy az akkumulátor gyáraknak nem kell betartaniuk a környezetvédelmi előírásokat. A környezetvédelmi jogszabályi környezet, ami a technológiára, a légkörbe, vízbe, talajba juttatott szennyezőanyagokra és a felhasznált természeti értékekre (pl. vízigényre) vonatkozik, minden Magyarországra települő üzemre egyaránt vonatkozik. A Magyarországra települő akkumulátorgyárnak a Kormány nem adhat jogi engedményeket környezetvédelmi területen. Azért sem lehet kivételezni egy-egy üzemmel, mert a szabályozás jelentős része az Európai Unió által egységesen megállapított határértékeket és mértékegységeket tartalmaz. Az Ön által idézett Portfolió cikkben egyébként ez szerepel szó szerint:

»Frissítés: cikkünk megjelenése után a minisztérium azt a pontosítást tette, hogy a befektetőknek továbbra is a hatályos, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (OTÉK) keretei között kell eljárni beruházásaik során, vagyis ebben a kormány itt semmilyen engedményt nem tesz. A módosítás eredménye, hogy kijelölhetők olyan területek beépítésre, amelyek nem csatlakoznak a települési területhez. Magyarázatunk szerint ennek lényege, hogy az ipari területeket elhatárolják a lakott területektől.«

Másodszor Képviselő Úr láthatóan nem érti az akkumulátorgyárhoz tartozó vízügyi kérdéseket. Először is azt állítja, hogy »nemrég látott napvilágot«, hogy NMP szennyezést mértek a gödi akkumulátorgyár környékén. A hír nem mostani, hanem 2020-as, a szennyezés a megengedett határérték alatti és valószínűleg a szennyezés nem a gödi akkumulátorgyártás során került a környezetbe. Minden szennyezőanyagra határértékek vannak meghatározva a jogszabályok által, vagyis a jogalkotó (környezetvédelmi és egészségügyi szakértők bevonásával) meghatározza azt a szintet, ami még nem okoz sem humánegészségügyi, sem ökológiai kockázatot. A Gödön mért szennyezések határérték alattiak, vagyis nagyon valószínűtlen, hogy emberi megbetegedéshez vagy ökológiai katasztrófához vezetne. Szeretnék visszautalni arra, amit fentebb írtam, hogy ezek a határértékek EU-szinten szabályozottak.

Képviselő Úr elfelejti, hogy 2023-ban az álhír-terjesztőt hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát, ugyanis ezek az adatok lekérhetők az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerből (OKIR): https://web.okir.hu/hu/tart/index/43/Adatok_lekerdezese

2022 augusztusában a Greenpeace is kivonult a helyszínre és levegőmintavételezéssel monitororták a gödi gyár tevékenységét. Azért a levegőből vettek mintát, mert ha az NMP-oldószer kikerül a környezetbe, egyaránt okozhat rövid ideig tartó légszennyezést, ám a talajvízbe jutva hosszabb távon is megmaradhat. Azonban az NGO nem talált levegőszennyezést, amiből arra következtethetünk, hogy a szennyezőanyag korábban, nem a gyár üzemelése során került a helyi vízbázisba (feltételezhetően a helyszínen korábban működő képcsőgyár lehetett a szennyező, ami ettől még sajnálatos eset persze). A fentiek ékes bizonyítékként szolgálnak arra, hogy milyen módon ferdíti el Képviselő Úr a valóságot, hogy az igazodjon a politikai céljaihoz.

Képviselő Úr bejegyzése végén lenézően nyilatkozik a hazai hatóságoknál szolgáló szakértő kollégáimról. Ha már az ő munkájukat nem nézi sokba, legalább az Önök által annyit hivatkozott NGO-k munkájában bízzon, akik árgus szemmel követik az új beruházás minden ütemét!

Harmadszor, az már majdhogynem komikus, hogy Képviselő Úr keveri az ipari létesítmény vízfelhasználását az üzem által kibocsátott szennyvízzel. Az általam többször említett tényadat arra vonatkozik, hogy a közmeghallgatásokon felmerülő egyik félelem az volt, hogy a gyár túl sok vizet fog használni és ez veszélybe sodorja Debrecen vízellátását. Ez azonban alaptalannak tűnik, mert a vízigény jelentős részét szürkevízből (vagyis tisztított szennyvízből) tervezik kielégíteni, a fennmaradó rész (amely a gyárban dolgozók mosakodására szolgáló vízigényét, ivóvízigényét és egyéb hasonló célokat elégít ki) pedig bőségesen kiszolgálható a várost is ellátó rétegvíz-készletből. Egyébként pont a réteg-víz ellátás miatt alaptalan az aszállyal való riogatás is, hiszen Debrecen ivóvízszükségletének nagy részét két felszín alatti vízzáró réteg között található víztestből elégítik ki, vagyis az időjárási körülmények közvetlen módon nincsenek hatással a vízutánpótlásra. Az ipari beruházás az általa termelt szennyvizet egy saját maga által épített szennyvízkezelővel előtisztítási eljárásban kezelni köteles, ezt követően pedig a városi vízmű fogja kezelni.

Ha valaki hiteles forrásból szeretne tájékozódni, nem Kocsis-Cake Képviselő Úrtól, akkor ajánlom a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatójával készült rendkívül átfogó riportot, amelyben minden vízfelhasználással kapcsolatos aggályra szakszerű választ találhatunk.”

***

Nyitókép: MTI/Soós Lajos