Csak az október végéig tartó hét hónapos időszakban az orosz vámhatóságok adatai szerint 2,6 milliárd dollár értékű mikroelektronikai áru érkezett Oroszországba.
„A keddi napon felettébb érdekes tényfeltáró riportot tett közzé a Reuters hírügynökség az Oroszországot érintő informatikai szankciók kapcsán. Míg a háború kitörése után a nyugati nagyvállalatok kivonulásával papíron le kellett volna állnia az Oroszországba irányuló félvezető importnak, a valóság teljesen más képet mutat.
Csak az október végéig tartó hét hónapos időszakban az orosz vámhatóságok adatai szerint 2,6 milliárd dollár értékű mikroelektronikai áru érkezett Oroszországba. Utóbbiból legalább 777 millió dollárnyi nyugati nagyvállalatok terméke.
Ráadásul az elemzés során az esetleges torzítások minimalizálása érdekében a Reuters szándékosan nem vette figyelembe a február 25. és március 31. közti szállításokat, mivel ezek már vélhetően a szankciók bevezetése, illetve a nyugati vállalatok kivonulása előtt úton lehettek.
Példának okáért az egyik legnagyobb informatikai szereplőként ismert amerikai Intel hiába jelentette be még március 3-án oroszországi tevékenységének és szállításainak felfüggesztését, mindez csak az érme egyik fele. Ugyanis a nyilvánosan elérhető orosz vámügyi nyilvántartások szerint még hivatalos oroszországi jelenlét hiányában is az április és október közti időszakban mintegy 457 millió dollárnyi Intel termék került végső soron Oroszországba.
Elég csak az orosz Amazonként emlegetett Ozon online áruház felületére felnézzünk, ahol a mobiltelefonoktól kezdve a grafikus kártyákon át minden, nyugaton is kapható mindennapi elektronikai eszköz megtalálható. Némely esetben a magyarországi árnál kedvezőbben.
Természetesen a megkeresett nagyvállalatok, mint az Intel, AMD, Texas Instruments vagy a német Infineon mind tagadták, hogy termékeiket Oroszországba szállították volna, illetve az exportkontroll megerősítésére tettek ígéretet. Ám Iránhoz hasonlóan Moszkvának már több éves gyakorlata van a korlátozások megkerülésében. Oroszország egyszerűen pár külföldi leányvállalat alapításával képes ugyanahhoz a termékhez hozzájutni.”
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Mihail Klimentyev
A háború utáni európai energiapiacról szóló kijelentés nem ugyanaz, mint a háború alatt bevezetett szankciók támogatása, ezért Sebestyén Géza nem lát közvetlen ellentmondást Magyar Péter nyilatkozatában. Szerinte azonban az orosz energiahordozókról való leválás politikája stratégiai hibának bizonyult.
Még bőven van mit tanulnia, ha valóban sikeres miniszterelnök akar lenni.
Az elmúlt másfél évtizedben – a mindenkori kivételek előtt bár tisztelegve – kormányzati szinten ilyen drága Palikkal voltunk kultúraügyekben körül véve.
Már 44 napja tart az ideiglenes tűzszünet, de az iráni háborút nem tudják lezárni az amerikaiak. A helyzetről kérdeztük Sayfo Omart, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetőjét.
Mennyire felkészült Európa a válságokra? Karácsony Ádámmal az uniós készletezési stratégiáról, Brüsszel háborús hangulatáról és a Régiók Bizottságában elfogadott jelentéséről beszélgettünk.
Újabb törésvonal jelent meg az EU és az Egyesült Államok között az Oroszországgal szembeni szankciós politikában. Washington az olajpiac stabilizálására hivatkozik, Brüsszel viszont attól tart, hogy a lépés Moszkva bevételeit növeli.
És igen, van gond a tiszás államtitkároknál is (a miniszterek okésak voltak), de ők nem 16 éve, hanem 2 hete képviselők.
A képviselő megerősítette: semmi sem támasztja alá, hogy az előző kormány meghamisította volna a költségvetést.
