„Már szeptember óta jelen van mind az ukrán, mint az orosz közbeszédben az a narratíva, hogy ha Oroszország arra kényszerülne, hogy feladja Herszon városát, ez nem valódi visszavonulás lenne, hanem az ukrán erőknek állított, hadműveleti léptékű csapda. Vannak pletykák arról, hogy Oroszország nagyszámú, civil ruhába öltöztetett katonát vezényelt a városba, hogy azok rajtaüssenek a beérkező ukrán erőkön. Ennek az elméletnek a továbbfejlesztett változata szerint az orosz erők arra készülnek, hogy házról házra védjék Herszont a folyó túloldalán felsorakozott nehéztüzérség támogatásával, ily módon afféle modern Sztálingráddá változtatva a várost az ukrán erők számára. Egyesek szerint Oroszország arra készül, hogy a Herszont a várost felszabadító ukrán erőkkel együtt pusztítsa el, például a Nova Kahovka-i erőmű gátjának felrobbantásával. Olyan, sok szempontból extrém elmélet is van, hogy Herszonra a város kiürítése után Oroszország harcászati atomfegyvert dobna, egyszerre semmisítve meg a települést és a beérkező ukrán csapatokat.
Nyílt források alapján nem lehet pontosan megmondani, hogy az orosz hadvezetés miként tervezi a kivonulás lebonyolítását, és hogy milyen sorsot szán a városnak. Abban azonban megalapozottan lehet bízni, hogy mivel orosz jog szerint Herszon immár az Oroszországi Föderáció területének a része, az armageddon jellegű forgatókönyveket (mesterséges árvíz, atomfegyver) ki lehet zárni, mivel ez azt jelentené, hogy Putyin a saját országának egyik városát törli el a föld színéről. Ezt igen nehezen lehetne a hazai közönségnek megmagyarázni, éppen Herszon – fent tárgyalt – kiemelt történelmi és szimbolikus jelentősége miatt. Az sem valószínű, hogy Oroszország valamiféle ravasz, hadászati léptékű csapdát készülne kialakítani a városban, ezt ugyanis körülményes volna megtenni úgy, hogy egyrészt az orosz csapatok ellátási helyzete továbbra sem javult, másrészt az ukrán tüzérség lőtávolsága messze meghaladja az oroszét.”
Nyitókép: Metin Aktas / Anadolu Agency / AFP