Egy fegyvernem maradt talpon: a tüzérség!
„Április vége óta az orosz tüzérség az, amely a legkomolyabb veszteségeket okozza az ukránoknak a Donyec-medence harcterein. Volodimir Dacenko elemző új adatokkal állt elő az orosz tüzérség méreteire, képességeire, lőszerutánpótlására nézve, amely a háború végkimenetelét is megsejteti.
Az orosz páncélos alakulatoknak súlyos veszteséget okoztak a drónok és a nyugati páncéltörő rakéták a háború elején. A rossz felderítés, gyenge fegyvernemi együttműködés és a csapatokkal mozgó, rendesen működő légvédelem hiánya egyértelművé tette április végére, hogy az oroszok képtelenek megfelelően manőverező harcot folytatni. A gyalogságot ugyanezek a problémák kínozták, ráadásul nyilvánvaló volt a háború elejétől fogva, hogy az élőerőben szenvedett veszteségek a legérzékenyebbek az oroszok számára, hiszen nem akarnak általános mozgósításra kényszerülni.
A légierő, amely az előző két fegyvernem gyengeségeit kiválthatta volna, szintén nem tudott döntő szerepet vállalni. A kis mennyiségű precíziós fegyverkészleteiket elaprózták az oroszok. Ma már úgy tűnik, hogy nem is rendelkeznek ilyen készletekkel.
A Kalibr cirkálórakéták szerepe annyira redukálódott, hogy néhány hetente egy-egy négyes raj megindul a Fekete-tengeren állomásozó hajókról Ukrajna belseje felé, egy-egy talál, a többit lelövik. A nem precíziós bombák és rakéták bevetése pedig mélységesen kockázatos az egyre javuló ukrán légvédelem miatt. Az ukrán légierő sem szűnt meg teljesen, és most is folyamatos fenyegetést jelent. Az orosz légierő nem lenne képes olyan szint alatt tartani a veszteségeit, hogy megérje bevetni repülőcsoportjait tömeges támadásokban.
Egy fegyvernem maradt talpon: a tüzérség, amely a két világháború közötti, még szovjet időszak óta központi jelentőségű fegyvernem Moszkva katonai doktrínáiban. Egységeit legyártani olcsóbb, gyorsabb, a szárazföldi erőkhöz egyszerűbben integrálható. Miközben a nyugati hadseregek ilyen vagy olyan megközelítésben kidolgozták a nagyszabású légi doktrínáikat, a szovjetek a tüzérséget tartották első helyen a nagy tűzcsapásokat végrehajtó fegyvernemek között. A légierő hatótávolsága valóban nagyobb, maga az egész fegyvernem mobilisabb, de egységei sérülékenyebbek, nehezebben pótolhatók, drágábban és bonyolultabban elláthatók.”
Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij
Bár lenne hatékony megoldás, az ukrán igazságszolgáltatás malmai igencsak lassan őrölnek. Nem véletlenül. Az ukrán korrupcióellenes akcióközpont vezetője szerint Zelenszkij bizalmi köréig érnek a szálak, így érthető, hogy a korrupció elleni küzdelemben is vesztésre áll az ország.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Az egyik túlélő férje a frontvonalon harcol.
Bár a mainstream sajtó holmi diktátorként mutatja be a megválasztott elnököt, a Gaetz-ügy megmutatta, gyorsan képes korrigálni.
A harmadik világháború lenne a következménye.
Nem csak nekünk tűnt fel, tényleg egyre kevésbé harcias Zelenszkij retorikája.
Közepes hatótávolságú, hiperszonikus rakétarendszerrel tüntetett el a föld színéről egy ukrán hadiüzemet Oroszország. De mitől lesz ez „kísérleti”, és mi köze egy atomcsapáshoz? Utánajártunk.
A hóval borított Karmelitában fogadta Marcel Ciolacut Orbán Viktor.
