Azért dolgozom, hogy egyetlen magyarnak, nem magyarnak se kelljen vagonban álomra hajtania a fejét.
„Akikről keveset beszélünk: trianoni menekültek Magyarországon. Vagonlakók. Talán elsőre nem magyarok jutnak eszünkbe erről a szóról, pedig, bizony, ez a kifejezés a magyar történelem egyik legszomorúbb pillanatához kapcsolódik. A háború utáni káoszban, a Trianon utáni Magyarországon sokaknak igen sanyarú sors jutott: sokakat egyik napról a másikra kitelepítettek vagy a politikai nyomás hatására el kellett hagyniuk szülőföldjüket, hiszen értésükre adták: nincs maradásuk. A Trianon utáni utódállamokból Magyarország felé felkerekedő tömegek aztán azzal szembesültek, hogy az anyaország is cudar állapotban van.
A háborúban megtépázott, területét vesztett Magyarország sokszor nem tudott megfelelő elhelyezést, ellátást biztosítani a Trianon miatt az országba menekülő tömegeknek. Ezért nem kevesen közülük vonatok fűtés és szellőzés nélküli, egyáltalán nem lakhatásra kitalált vagonjaiba kényszerültek.
Fontos, hogy emlékezzünk ezekre a tragikus sorsokra, fontos, hogy amikor ma menekültekről beszélünk, ne felejtsük el, hogy rengetegen most is kényszerből vágnak neki az ismeretlennek, nem pedig jó kedvükben. Sajnos nemcsak az okokban találhatunk történelmi párhuzamokat akármelyik másik menekülthullámmal, hanem abban is, a magyar állam hogyan kezelte a - magyar - menekültek helyzetét, hogyan próbált megálljt parancsolni annak, hogy még többen az anyaországban találjanak új otthont. Bűnüket nem kisebbíti az sem, hogy a sikeres letelepedést sokszor az erre felkészületlen adminisztráció akadályozta, nem adhat felmentést az sem, hogy tényleg nehéz helyzetben volt az ország. Hiszen az emberi méltóság, a lakhatáshoz való jog szinte mindenek előtt való.
Azért dolgozom, hogy a vagonlakók katasztrófája soha többé ne ismétlődhessen meg, hogy egyetlen magyarnak és nem magyarnak se kelljen vagonban vagy éppen pályaudvaron álomra hajtania a fejét.”
Fotónk illusztráció: Egy érdeklődő az Összetartozunk - A Trianon előtti Magyarország rajzban elbeszélve című kiállítás sajtóbemutatóján a Magyar Nemzeti Galériában 2020. október 1-jén.MTI/Koszticsák Szilárd
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
Sok felhasználót érint a probléma: nem működik a Facebook, az Instagram és a Threads sem.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Schiffer András a Magyar Jelen podcastjában intézett kirohanást Anthony Blinken amerikai külügyminiszter és a Facebook ellen Toroczkai László Mi Hazánk-elnök profiljának feloldása kapcsán.
Arra kíváncsiak, hogy milyen szerepe volt a TikToknak abban, hogy egy semmiből érkező jelölt 23%–ot szerzett.
Tizenhat év alatt nem lehet majd hozzáférni az oldalakhoz.
Sajtóhírek szerint egy listát is találtak náluk politikusokról és újságírókról.
Azzal érvelt, hogy a mostani helyzet „kényelmetlen” és „nagyon költséges” az amerikaiak számára.
