Elgondolkodtam néhány apróságról. Magyarországon járunk… hol máshol?

"Bámulom Puzsér Róbertet. A termeszhangyák péniszhegyezésétől az indiai női kézilabdáig mindenről ír cikket. Cikket írnia muszáj, ebből él, ezért fizetik, ezzel nincs is baj. De hogy egyetlen alkalommal sem rezdül meg írásaiban a belső kétség, hogy bocs, én ehhez nem is értek, csak kaserolom magam, nehogy kiderüljön, hogy nem vagyok ufó, aki hat idősíkon csúszkál." Ez tehát egy teljesen másfajta viselkedés, mint amit Szentesi bemutat, hiszen Puzsér valóban elég megdöbbentő módon szakért egészen távoli témákat is, ami tényleg lehet gyanús, egészségtelen vagy felszínes, és annak a lélektani hátterén is érdemes volna elgondolkodni, de ami a fenti posztot illeti, ott a témába való értelmetlen beleragadás látszik, ami nem jár azzal, hogy közelebb kerülne a szerző a megfejtéshez, hanem mintha pont abba ragadna bele, amit egyáltalán nem is akar megfejteni és megérteni, ahhoz hasonlóan, ahogyan Németh Szilárd sem akarja megfejteni Soros Györgyöt, és nem azért emlegeti sűrűn, mert közelebb szeretne kerülni hozzá, hanem azért, mert távolodni óhajt tőle. De amit az ember ennyire sűrűn emleget, attól biztos, hogy nem tud eltávolodni. És ha ellenségesen viszonyul a tárgyához, akkor megérteni sem tudja, vagyis összességében két szék között a padlóra csücsül, és még csak nem is érti, hogy miért. Egészen biztos, hogy amikor egy ember ilyen helyzetben van, akkor nem látja be, hogy ezzel valami nem stimmel, és száz százalékosan meg van győződve róla, hogy ő valami nagyon fontosat és nagyon igazat mond ki, ír le. Pedig egyáltalán nem baj, ha valakit sok dolog érdekel. Az valamilyen szinten egészséges, hiszen a világ gazdag és nem szűkül le egy miniatűr témára, egy szűk álláspontra. Persze nem kell elveszni a témák végtelen rengetegében, de van itt egy elv, amit érdemes megjegyezni. - Az elv a párkapcsolatokkal kapcsolatos, és úgy szól, hogy egy rossz párkapcsolat jele az, ha a pár tagjai megszakítják a környezetükkel a kapcsolatot, csak egymásnak élnek, teljesen beszűkülnek, bezáródnak, és úgy gondolják, hogy ők pont elegek egymásnak és mindenki más fölösleges. Az ilyennek rossz vége szokott lenni. A jó párkapcsolat jele viszont az, ha a pár tagjai egyáltalán nem távolodnak el a környezetüktől, és nemhogy gyengülnének a társadalmi, baráti, rokoni stb kapcsolataik, hanem még szélesednek is, és az egymáshoz fűződő kapcsolatuk nem elgyengíti őket a külvilág felé, hanem erőt ad és bizalmat mások felé is, tehát a kapcsolat kinyitja őket mások felé, az életükbe több ember is belefér, nemhogy kevesebb (ezen természetesen nem szexuális kapcsolatot értek másokkal). - A Star wars széria kapcsán is leírták, hogy miközben az első trilógia óriási távolságokat, gazdagságot mutatott be, az univerzum sokféle lényét, táját, az egész tobzódott a tágasságtól, a következő szériákban ez a gazdagság egyre csökkent és szűkült, mire a végén már senki sem volt érdekes pár főszereplőn kívül, és az univerzum teljesen beroppant, elszegényedett, kicsivé vált. Ezért IS volt rossz. - Pl egy természeti környezet is ezernyi növény- és állat együttműködéséből áll össze, rengeteg faj megtalálja a helyét egy adott területen - ezzel szemben az agrársivatagban csak egyetlen fajt tűrnek meg, és az összes többi nemkívánatos. - A Mátrixban egy idő után mindenki Smith ügynök lett. - A kommunista és náci ideológiának is az volt a célja, hogy mindenki egyformára gyúrjon, de - Pink Floyd-féle Fal ugyanezt az érzést szimplán az iskolák kapcsán is átélte. - a Metropolis pedig a gyáripar, a modern városok kapcsán. Mindezzel nem a Soros György-féle nyitott társadalomra akarok kilyukadni, de arra igen, hogy nem az az egyetlen üdvözítő magatartás, ha valaki mindenre azt mondja, hogy "nem tudom", amin azt kell érteni, hogy "nem érdekel". Nyilván érdemes szűrni az érdeklődési területek között, de nyugodtan rá lehet csodálkozni a világ összetettségére.

A hatalmon lévők mintha meghíznának. Nem úgy mint az állítólag hatalom forrása nép.

Megy a balos ajvékolás, nagyon betalálhatott.

Ezek azok akik ideköltöznek az agglomerációba, élhetetlen lesz tőlük a hely és másnap már polgármester akar lenni.