Nem „lejt a Fidesz felé” a választási törvény

„Budapest, mint a legtöbb nagyváros, liberális erőd. De ha vetünk egy pillantást a választási térképre, 3155 településből 3117-ben a Fidesz nyert, és csak 38-ban nyert az Egyesült Ellenzék. Egy ilyen választási térképet lehetetlen »meggerrymanderingelni«. Magyarország narancsország, és már régóta az.

Az egyik fő kifogás szerint miközben a Fidesz »csak« a szavazatok 54 százalékát kapta, a parlamenti helyek 68 százaléka lesz az övé (135 a 199-ből). Micsoda igazságtalan előny, mondják! Tételezzük fel, hogy Magyarországon a brit vagy az amerikai választási rendszer van érvényben, amiben »a győztes mindent visz«. Nos, ebben a sokkal „demokratikusabb” rendszerben a Fidesz a parlamenti helyek 83 százalékát kapná meg, nem csak 68-at (mivel 87 egyéni körzetet nyert a 106-ból).

Az igazság az, hogy a Fidesz 2010-ben, a régi választási törvény hatálya alatt, nyolc évnyi ellenzékiség után akkorát nyert a választásokon, hogy a brit vagy amerikai rendszerben a parlamenti helyek 98 százalékát kapta volna meg (mivel az akkori 176 egyéni körzetből 173-ban nyert). Aztán a Fidesz megtartotta a kétharmados többségét 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben is. Az ellenzék szerint a magyar választási törvény, ami hasonlatos az olaszhoz, a „nagy pártoknak” kedvez, és a kis pártokat arra kényszeríti, hogy együtt induljanak. Valójában azonban a kis pártoknak nem a választási törvénnyel van bajuk, hanem a népszerűség hiányával.

A magyar középjobb 1990-ben és 1998-ban egy ellenséges médiakörnyezetben nyert választást, 2010-ben pedig mérsékelt konzervatív médiahátszéllel. Mint azt korábban írtam, a magyar médiahelyzet ma kiegyensúlyozottabb és sokszínűbb, mint valaha. Egyeseknek ez nem tetszik, mert nem szeretik a vita és az eszmék versenyének elképzelését.”