Nem a mi háborúnk

„Az Egyesült Államok az elmúlt évtizedben minden diplomáciai, gazdasági és biztonságpolitikai lépést megtett azért, hogy Oroszország vezetése úgy érezze, nem maradt számukra más megoldás, mint Ukrajna megtámadása. Az amerikaiak azért tették ezt, mert úgy gondolhatták, hogy egy ilyen háború Oroszországot már középtávon, egy-két évtizeden belül olyan mértékben meggyengíti, hogy a nagyhatalmi státusza is kérdésessé válik. És ez valószínűleg így is lesz.

Tegyük hozzá: Oroszország agresszor. Az orosz vezetést a tragikus döntés felelőssége alól nem menti föl, hogy az Egyesült Államok lényegében csapdát állított nekik. Ártatlan emberek tízezreinek halála az ő lelkükön szárad, ráadásul az orosz nagyhatalom elvesztegetésének felelőssége is. Végzetesen rosszul mérték föl az erőviszonyokat, a magukét is és az ellenfelekét is. Ebből már jól kijönni nem tudnak.

Mi várható tehát? A legvalószínűbb, hogy Oroszország kikanyarít egy nagy darabot Kelet-Ukrajnából – hogy Odesszát ide tudják e venni, azt a hadihelyzet eldönti –, majd bejelentik, hogy elérték a céljaikat, tűzszünetet hirdetnek, ami némi huzavona után létre is jön. (Föltéve, hogy az USA nem akarja megjátszani az orosz állam teljes összeomlásának lehetőségét. De ennek talán Nyugat-Európa ellene tart.)

Ezzel előáll a befagyott konfliktus állapota. Ukrajna, maga mellett érezve a nyugati világot, soha nem fogja elismerni a területein az orosz fennhatóságot, Oroszország viszont egy négyzetmétert sem lesz hajlandó föladni a megszerzett területekből. Emiatt érvényben maradnak a nyugati szankciók Oroszországgal szemben, és öt, legföljebb tíz év alatt Nyugat-Európa gazdaságilag leválik Oroszországról, ideérve az energiahordozókat is. Oroszország Kína gazdasági függésébe kerül, az életszínvonal stagnál, a hatalmas ország tovább küszködik önmagával a sem kelet, sem nyugat állapotában, ahogy évszázadok óta.

A háború után Ukrajnát hatalmas nyugati segélyekkel megpróbálják majd újjáépíteni. Ennek az összegnek a felét el fogják lopni, de a másik feléből is látványos eredmények születnek. Viszont folytatódik az ország kiürülése. Az 1992-ben még 52 milliós országnak az alacsony születésszám és a folyamatos elvándorlás miatt már a háború előtt is csak 42 millió állampolgára volt, de ebből is újabb milliók mennek el végleg a háború miatt.

Mi lesz tehát a most folyó háború világpolitikai summája? Oroszország meggyengül, Ukrajna meggyengül, Európa súlyos gazdasági árat fizet, az Egyesült Államok abszolút értelemben és Kína relatíve megerősödik.

Mit tehet ebben a helyzetben Magyarország? Amennyire lehet, kimarad az egészből.”

Nyitókép: Bencsik Gábor Facebook-oldala